| Georgij Mihajlovics Katkov | |
|---|---|
| Születési dátum | 1903 |
| Születési hely | Moszkva |
| Halál dátuma | 1985. január 20 |
| A halál helye | London , Egyesült Királyság |
| Ország | Orosz Birodalom → Nagy-Britannia |
| Tudományos szféra | orosz történelem |
| Munkavégzés helye | Oxford Egyetem |
| alma Mater | Károly Egyetem |
| Ismert, mint | a "Februári forradalom" című könyv szerzője |
Georgij Mihajlovics Katkov ( 1903 , Moszkva - 1985. január 20., London ) - az orosz diaszpóra történésze, filozófus, az Oxfordi Egyetem professzora .
1903 - ban született Moszkvában Mihail Mefodievics Katkov , a kijevi egyetem római jog professzora családjában . A híres konzervatív publicista, Mihail Katkov unokaöccse .
1921-ben a család kivándorolt Kijevből Prágába .
Ott egyszerre tanult az orosz és a német egyetemen: szanszkritul , indológiát és filozófiát tanult. 1929-ben doktorált. Brentano filozófiájának kutatásával foglalkozott , archívumának őrzője volt.
1939-ben Oxfordba költözött . 1947-1950 között az Oxfordi Egyetemen tanított . Tanulmányozni kezdte az orosz történelmet, elsősorban az orosz forradalom és annak okait. Különös figyelmet szentelt az 1917-es februári forradalomnak és más eseményeknek , amelyekről két könyvet írt.
Az 1940-es és 1950-es években együttműködött a BBC orosz részlegével . Moszkvába látogatott és találkozott Pasternakkal .
1959-ben beválasztották az Oxfordi Egyetem St Anthony's College tanácsába.
1985. január 20-án halt meg Londonban .
A „Februári forradalom” című monográfiában G. M. Katkov alapos elemzést végez az oroszországi politikai helyzetről az 1906-tól a februári forradalom kezdetéig tartó időszakban. Röviden ismerteti a szocialista és forradalmi pártokat, megjegyzi az oroszországi szociáldemokrata mozgalom gyenge pozícióját és tehetetlenségét az autokrácia elleni küzdelemben. A monográfia különös figyelmet szentel a hadseregnek.
Katkov a forradalomhoz vezető fontos politikai eseményeket elemzi. Véleménye szerint csak a februári forradalom tekinthető igazi forradalomnak, hiszen ennek a történelmi eseménynek az eredményeként ment tönkre az évszázados autokratikus rendszer.
Forrásként neves személyiségek beszédeinek átiratait, hazai és külföldi újságírást használja fel. A szerző nagyon kevéssé használja fel az orosz levéltári adatokat. G. M. Katkovnak nem volt lehetősége ellátogatni a Szovjetunióba, így ő maga nem végzett levéltári kutatást.