Tó | |
Kari | |
---|---|
kar. Քարի լիճ | |
Elhelyezkedés | |
40°28′25″ é SH. 44°10′52″ K e. | |
Ország | |
Vidék | Aragatsotn régió |
Kari | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A Kari ( Arm. Քարի լիճ , Kari-lich ) egy magas hegyi tó Örményországban , az Aragats -hegy lejtőin található . A tavat télen többnyire hó és jég borítja. 3207 m tengerszint feletti magasságban, egy fennsíkon, a hegycsúcsok alatt található. A partvonal hossza 1150 m, a tükör területe 30,0 ha , térfogata 357 ezer m³ , legnagyobb mélysége 8 méter [1] [2] . A tó glaciális eredetű. Byurakan felől aszfaltos út vezet hozzá . A tó keleti partján meteorológiai állomás található .
A negyedidőszaki eljegesedés hóhéjjal borította be Örményország hegycsúcsait , amely körülbelül 9 ezer évvel ezelőtt kezdett olvadni. Az utolsó gleccser visszavonulásával megkezdődött az Örmény-felföld domborművének kialakulásának modern szakasza . Ez vályúk (a visszahúzódó gleccser által mélyített és kiegyenesített hegyi völgyek) és karok (csésze alakú mélyedések a csúcsok meredek lejtőin) képződésében nyilvánult meg. E mélyedések egy része később az Örmény-felföld jeges tavainak vízterületét jelölte meg. A magashegységek hideg klímájában az olvadt hó nem párolog el, hanem a gleccser visszahúzódása során keletkezett tározókba esik. Kar tavak találhatók a Zangezur , Geghama , Vardenis és más hegyláncokon.
Az Aragats vulkán a tározók fő koncentrációja a modern Örményországban . Lejtőjein több nagy tó található. A leghíresebb és talán az egyik legfestőibb közülük Kari ( örmény nyelvből - „kő”). A természetes gátak morénakupacok - a jégtömeg mozgása során keletkezett, nem válogatott anyag (a vályogtól a sziklákig) lerakódásai.
Ez a víztelen víztározó a néphitnek köszönheti nevét: az ősi hiedelmek szerint a „kőfolyók”, úgynevezett kurumok táplálják a tavat.
Örményország vízrajza | |
---|---|
tavak | |
Folyók |
|
vízesések | |
tározók |
|