Gunner Jaburek ( cseh Kanonýr Jabůrek ), szintén Brave Gunner Jaburek ( cseh Udatný rek kanonýr Jabůrek ) vagy There at Kralov u Hradce ( cseh Tam u Králového Hradce ) egy cseh szatirikus dala ismeretlen szerzőtől, először 1884 alatt jelent meg. a cím „A bátor tüzér Yaburek. Egy rövid dal, amely minden fiatal, civil és katona nevelésére jelent meg " Széles körben ismert Jaroslav Hasek " A jó katona kalandjai Schweik" című regényének említése miatt .
A dal formailag közel áll a „Kramář” dalok ( cseh kramářská píseň ) műfajához, amelyeket általában vásárokon adtak elő a közönség szórakoztatására, és a 16. század óta ismertek. A Kramář-dalok figyelemre méltó jelenségek a cseh folklórban. Egy ilyen dal tartalmaz valami tanulságos, tragikus vagy vicces történetet. Az énekléssel egyidőben a színészek ezt a történetet is az arcukba mutatták.
A dal tartalma parodisztikus leírása Franz Jaburek osztrák tüzér 1866-os szadovi csatában tett fantasztikus bravúrjának: ágyúja tüzével egy egész ellenséges ezredet semmisít meg. Yaburek annak ellenére folytatja a harcot, hogy az ellenséges tűz alatt elveszíti a karját, majd a lábát, majd a fejét; A tábornok mellett elgurulva a bátor feje azon kesereg, hogy nem tud tisztelegni. Csak egy puha pontba vájt golyóraj készteti Yabureket ágyújával együtt a csatatérről elmenekülni (a poroszok Szadovnál legyőzték az osztrákokat). A császár nemes méltósággal részesíti előnyben a hőst, a vezetéknévben pedig a „von” előtagot. A dal maró résszel zárul: „Teremd őt, Uram, örök dicsőség, van „háttér”, de nincs feje. De ez nem semmi, sok a fejetlen „háttérünk” ( cseh Děj mu Pán Bůh věčnou slávu, "von" má, ale nemá hlavu; / Nedělá si z toho nic, bezhlavých "von" je prej víc ).
A dal megjelent szövege 17 versszakot tartalmaz; A különböző előadók a csata színes részleteivel egészítették ki verseiket, így az összlétszámukat nem lehet megszámolni.
A tüzér Yaburek valószínű prototípusa az osztrák Yaburek tűzijáték , a Lissa (Vis) szigete melletti csata résztvevője ugyanabban az 1866-ban; állítólag kettős töltettel űzte el az olasz hajókat a szigetről.
Kanonikus dalszöveg interlineáris fordítássalegy. | egy. | |
Tam u Kralovyho Hradce | Mint Kralov u Hradec | |
litaly tam koule prudce | A maggal ellátott golyók vastagon repültek | |
z kanonů a flinticek | Fegyverekből és puskákból | |
do ubohých lidicek, | Igen, szegények. | |
Refrén za každou slokou. | Kórus (minden versszak után) | |
A u canonu stal | Az ágyú mellett állt | |
a pořád ládo-ládo-ládo-ládo- | és ágyú hajnal-hajnal-hajnal-hajnal- | |
au canonu acél | Az ágyú mellett állt | |
a furt jen ladoval. | És gyorsan feltöltött. | |
2. | ||
Kmáni, šarže, oficiri, | Katonák, altisztek, tisztek, | |
kobyly i kanonyri, | Lovak és tüzérek | |
po zemi se valeji, | a földön fekszenek, | |
rany je moc paleji. | Nagyon fájtak a sebeik. | |
3. | ||
Vzdor hroznemu dešti kulek | A kagylók fenyegető esője ellen | |
feuerwerker Franz Jaburek | Tűzijáték Franz Jaburek | |
s luntem u canonu stál | Kanóccal állt az ágyúnál | |
a panvičku pukoval. | És megtisztította a vasalót. | |
négy. | ||
Vytrel ho po každé raně | Minden lövés után megtisztította a csövet | |
a už zase hazel na ně | És ismét gólt szerzett benne | |
dvoucentové kulicky | Két filléres kolobok | |
na ubohé Prajzicky. | A szegény poroszok számára. | |
5. | ||
Po každem vždy vypalení | Minden röplabda után | |
slyset bylo nadaváni, | Szidás hallatszott: | |
Jaburku ty raubiri, | "Ó, Yaburek, gazember, | |
hele, jak na nas miri. | Nézd, hogyan céloz ránk!” | |
6. | ||
Když to slyšel pan jeneral, | Hallottam ezt a serpenyős tábornokot | |
vina připíti mu hned dal, | És borral kezeli Yabureket, | |
řka: můj milý Jaburku, | Azt mondja: "Kedves Yaburek! | |
zde maš moji kutorku. | igyál a poharamból!" | |
7. | ||
Jaburek nelíz ni kapky | Yaburek egy cseppet sem ivott | |
řka: nedělaj si ouslapky | A következő szavakkal: „Ne aggódj | |
ze me pane jeneral | Rólam, pán tábornok | |
a nechaj mne strílet dal. | hadd lőjek tovább" | |
nyolc. | ||
A už střilel jako blázen, | És lőtt, mint az őrült | |
Prajzi měli horkou lázeň, | Forró fürdőt adtam a poroszoknak... | |
celej rozbil ezred, | Egy egész ezredet elpusztított | |
Jaburek, tíz saprment. | Yaburek merész. | |
9. | ||
V tom ho zahlíd Kronprinc Fridrich, | Friedrich koronaherceg megjegyezte : | |
herje den Kerl erschiess ich, | – Gyerünk, lődd le nekem ezt a kis fickót! | |
a už hazi potvůrka | a už hazi potvůrka | |
rachejtle na Jaburka. | rachejtle na Jaburka. | |
tíz. | ||
A hned prajsti kanonyri | Itt vannak a porosz tüzérek | |
na Jaburka všichni miri, | Mindenki Yabureket célozta meg, | |
každý ho chce trefiti, | Mindenki le akarja lőni | |
princovi se zavděčiti. | A herceg kedvéért. | |
tizenegy. | ||
První kartáč můj ty smutku | Az első töltés, az a baj, | |
vjel mu hubou do žaludku, | Hasba lőtt | |
on však honem ho vyndal | És kihúzta | |
a už zase strielel dal. | És tovább lőtt. | |
12. | ||
Praskla puma velmi prudce, | A bomba nagyon erősen ütött | |
utrhla mu obě ruce, | Letépte mindkét karját | |
rychle boty szundálon | Azonnal levette a csizmáját | |
egy nohama ladoval. | És megrakva lábakkal. | |
13. | ||
V tom jeden prajsky frajvilik | Itt van egy porosz önkéntes | |
srapnelem mu hlavu ufik, | Shrapnel levette a fejét | |
ač už na to neviděl, | Nem mozdította a fülét | |
na Prajzy předce strielel. | Tovább lőtt a poroszokra. | |
tizennégy. | ||
Jaburkovi leti hlava | Yaburkov feje repül | |
zrovna kolem jenerala | Pontosan túl a tábornokon | |
a křicí já melduju | És azt kiabálja: "Meg merem jelenteni, | |
salutovat nemohu. | Nem tisztelhetek!" | |
tizenöt. | ||
Když však pum a kulek vice | Amikor bombák és atommagok felhője | |
trefilo ho do munice, | Üsd bele a "lőszerbe", | |
tu se teprv toho lek | Csak ekkor rándult meg | |
mint canonem pryč utek. | És lökést adott a fegyverrel együtt. | |
16. | ||
A že zachranil ten kanon, | És amióta megmentette a fegyvert, | |
do šlechtickýho stavu on | Nemes méltósággal | |
povýšen za ten skutek | Erre az alkalomra nevelték | |
Edler von die Jaburek. | Nemes háttér Yaburek. | |
17. | ||
Dej mu Pán Bůh věčnou slávu, | Adj neki, ó Isten, örök dicsőséget, | |
"von" má, ale žádnou hlavu, | Van "háttér", de nincs feje, | |
nedělá si z toho nic, | És kevés a bánata, | |
bezhlavých "von" je prý víc. | Nagyon sok fejetlen "háttér" van a világon. |
Hasek regényében a dalt Švejk és Marek duettje adja elő a Ceske Budějovice -i Mariinsky laktanya fogolycellában (a dal orosz fordítása rendkívül szabad):
„Mivel nekem úgy tűnik, hogy a harci kedvünk alábbhagy – mondta az önkéntes rövid szünet után –, azt javaslom, kedves barátom, hogy ezen a sötét éjszakán, csendes börtönünkben énekeljünk egy dalt Yaburkáról. Ez javítani fogja a morált. De rendesen kell énekelnünk, hogy a Mariinszkij-laktanyában halljanak minket. Szóval azt javaslom, menjen az ajtóhoz. És egy perccel később olyan üvöltés hallatszott a letartóztatottak szobájából, hogy a folyosón megremegtek az ablakok: Megtöltötte a fegyvert Ó, jó, meleg lyuli! És énekelt egy dalt Ó, jó, meleg lyuli! A kagyló hirtelen elmúlt Ó, jó, meleg lyuli! Leszakadt a fej Ó, jó, meleg lyuli! És mindent felszámolt Ó, jó, meleg lyuli! És énekelt egy dalt Ó, jó, meleg lyuli! Lépések és hangok zengtek az udvaron. „Ez egy profi” – mondta az önkéntes. - És Pelikán hadnagy is vele van, ma szolgálatban van. A Cseh Beszélgetésből ismerem. Tartalékos tiszt, korábban statisztikus volt egy biztosítónál. Cigarettát kapunk tőle. Nos, csináljuk újra. És Schweik és az önkéntes ismét kitört: Megtöltötte a fegyvert... Az ajtó kinyílt, és a profok, akiket láthatóan felmelegített az ügyeletes tiszt jelenléte, gorombán felkiáltott: – Ez nem neked való menazséria! – Elnézést – válaszolta az önkéntes –, itt van a Rudolfinum egyik fiókja . Koncert a foglyok javára. Elkészült a "Háború szimfóniája" program első száma. – Álljon meg – parancsolta Pelikan hadnagy tettetett szigorúsággal. – Remélem, tudod, hogy kilenc órakor már aludnod kell, és nem kell felhajtást csinálni. Koncertszáma meghallgatható a téren. - Meg merem állítani, hadnagy úr - válaszolta az önkéntes -, nem próbáltunk rendesen, talán valami diszharmónia van...- II. rész, II. fejezet, P. Bogatyrev fordítása
A zászlóalja történetírójává kinevezett önkéntes Marek azonnal elkezdi „a jövő számára” leírásokat írni katonatársai hőstetteiről, egészen a Yaburek tüzérről szóló dal szellemében:
- ... Zászlóaljunk foglyul ejti az orosz cárt, de erről, Pan Vanek, kicsit később fogunk beszélni, de egyelőre tartalékba kell készítenünk apró epizódokat, amelyek páratlan hősiességünkről tanúskodnak... Egy ellenség felrobbantásával taposóakna az egyik szakaszunknak, mondjuk a tizenkettedik vagy tizenharmadik század leszakítja a fejét... A fej elszáll, de a test tesz még néhány lépést, célba vesz és lövéssel lelövi az ellenséges repülőgépet . Magától értetődik, hogy ezeket a győzelmeket a schönbrunni családi körben ünnepélyesen megünnepeljük. Ausztriának nagyon sok zászlóalja van, de közülük csak egy, nevezetesen a miénk lesz olyan előkelő, hogy az uralkodó házának kisebb családi ünnepségét kizárólag az ő tiszteletére rendezik.
- II. rész, III. fejezet, P. Bogatyrev fordítása