Kincstár Zaimka

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2017. augusztus 2-án áttekintett verziótól ; az ellenőrzések 17 szerkesztést igényelnek .
Falu
Kincstár Zaimka
53°24′12″ s. SH. 83°36′25″ K e.
Ország  Oroszország
A szövetség tárgya Altáj régió
városi kerület Barnaul városa
Történelem és földrajz
Időzóna UTC+7:00
Népesség
Népesség 2769 [1]  ember ( 2013 )
Digitális azonosítók
Irányítószám 656047
OKATO kód 01401938005
OKTMO kód 01701000156

Kazyonnaya Zaimka  egy falu Oroszországban , az Altáj területén . Tartalmazza Barnaul városának városrészét . Közigazgatásilag Barnaul város Leninszkij körzetének tudományos Gorodok vidéki igazgatásának van alárendelve .

Történelem

Az első dokumentumos információ a településről, ahol a modern Kazennaya Zaimka falu található, 1726-ból származik.

A település a megyei jogú város számos falujához hasonlóan a tisztek és tisztviselők élelmezési igénye kapcsán keletkezett. A falu kicsi volt, nyugodt élete élénkebbé vált, miután 1867-ben megépült a hajózási társaság a Gonbinszki holtágban. Télen-nyáron a városból kivándorolt ​​barnauliak kezdtek ott dolgozni.

Kazyonnaya Zaimka falu a barnauli erdőgazdasághoz tartozott, faanyaga a császári Oroszországhoz került. A falusi mólóról is zajlott a kiemelt személy- és teherforgalom, és számos horgász látta el friss hallal a növekvő város lakóit. A település a 20. század utolsó éveiben 200 háztartásra bővült.

A település nem véletlenül viselte a Kazyonnaya Zaimka nevet. Mivel a föld Ő Császári Felsége kabinetjéhez tartozott, az Altáji Bányászati ​​Igazgatóság tisztviselői, mérnökei és tisztjei kaptak földet. Például Aldarov mester egy dácsát tartott a falu nyírfaerdőjének közepén, ahol zenekarral és vidám mulatságokkal fogadta a vendégeket, amelyeken maga a német Schmitt, az altaji bányakerület vezetője is részt vett.

A sűrű ligetek és erdők vonzották az altáji bányakerület vezetőjét, Schmit és az ezüstkohó mérnökét, Frantsevt. ez utóbbiak a barnauli telepnek vadvízi evezést és mellékgazdaságot szervezett, ahol a parasztok marhát tartottak, kézműves vajkancsóban vajat készítettek, tejföllel kereskedtek. Az 1860-1870-es években kiváló minőségükről és ízükről híresek voltak nemcsak a barnauli járásban, hanem határain túl is.

A 20. század eleji forradalmi zavargások Altájba is eljutottak. Kazyonnaya Zaimka parasztjait Kolchak admirális csapatai fegyveres támadásoknak vetették alá.

1930-ban kommunát hoztak létre, amelyet aztán kolhozzá alakítottak át. Elnöke a Vörös Hadsereg parancsnoka, Pavel Danilovics Maksimov volt. 1929-ben a Szibkolhozszojuz parancsot adott ki, amely szerint a Barnauli Körzeti Kolhozok Szövetsége kerti kolhozokat hoz létre és terjessze ki a termelő állattenyésztést. Így két állattenyésztési artell jött létre.

A parasztok kertészeti növényeket ültettek, üvegházas gazdaságokat raktak le.

1952-ben átszervezték a külvárosi mellékgazdaságot. Létrehoztak belőle egy kísérleti produkciós egyesületet. 1957-ben a Kazyonnaya Zaimka és a s. Chase beolvadt egy vállalkozásba. Három disznóól épült, és ez volt a gazdasági oka annak, hogy Zemljanukha falu keletkezett. [2] [3]

Népesség

Népesség
2010 [4]2011 [1]2012 [1]2013 [1]
2334 2344 2626 2769

Közlekedés

A falu megközelíthető tömegközlekedéssel: a 38-as autóbusz, valamint a 25-ös és 32-es járatok is elhaladnak a falu mellett a faluba. Tudományos Gorodok , 25B szám a faluba. Berezovka .

Látnivalók

A falu közelében kő- , bronz- , vaskorszak és szkíta régészeti lelőhelyek találhatók : parkolók, temetők és halmok.

A falu északi részén található a Zemljanuha folyó torkolata .

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 Népesség településenként 2011. január 1., 2012., 2013. (településenként is) aktuális számviteli adatok szerint
  2. M. G. Kolokoltsev. Kincstár Zaimka // Altájom: falu és város. Barnaul, 2006. No. 7. P. 37.
  3. Szibéria betelepítése. | *** Szibériai tanulmányok *** Szibéria története *** | VK . vk.com. Hozzáférés időpontja: 2019. február 7.
  4. VPN-2010. Altáj régió