kerület / önkormányzati kerület | |||||
Kaduysky kerületben | |||||
---|---|---|---|---|---|
|
|||||
é. sz. 59°12′. SH. 37°09′ K e. | |||||
Ország | Oroszország | ||||
Tartalmazza | Vologda régió | ||||
Adm. központ | Caduy | ||||
A Kaduysky önkormányzati körzet vezetője | Gracseva Szvetlana Anatoljevna | ||||
az önkormányzati képviselő-testület elnöke | Odincov Andrej Alekszejevics | ||||
Történelem és földrajz | |||||
Az alapítás dátuma | 1927. szeptember 23 | ||||
Négyzet |
3262,62 [1] km²
|
||||
Időzóna | MSK ( UTC+3 ) | ||||
Népesség | |||||
Népesség |
↘ 16 522 [2] ember ( 2021 )
|
||||
Sűrűség | 5,06 fő/km² | ||||
Digitális azonosítók | |||||
OKATO | 19 226 | ||||
OKTMO | 19 626 | ||||
Hivatalos oldal | |||||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Kadujszkij körzet közigazgatási -területi egység ( rayon ) és önkormányzati formáció ( községi körzet ) az Orosz Föderáció Vologda megyében .
Közigazgatási központja Kaduy városi jellegű települése, amely Vologdától 178 km- re, Cserepovectől pedig 56 km-re található .
A terület a Vologda régió délnyugati részén található. Területe 3,26 ezer km², ami a régió teljes területének 2,2%-a (a régió területnagyságát tekintve a 22. kerület).
Szegélyek:
A Kaduy régiót északnyugatról délkeletre a Suda folyó szeli át . A régió összes többi folyója a medencéhez tartozik, közülük a legnagyobbak az Andoga , Kolp , Shulma , Raven .
A 12. század óta a terület, amelyen a modern kerület található, a Belozerszkij hercegek tulajdona volt , majd a moszkvai állam részévé vált. 1727 óta a Novgorod tartomány Belozerszkij és Cserepovets megyéinek részeként .
A Novgorod tartomány északi megyéinek kérésére a Szovjetek Demokratikus Kongresszusa 1918. május 10-13-án a Tikhvin , Usztyuzsenszk , Cserepovec, Kirillovszkij és Belozerszkij megyékből megalakult Cserepovec tartomány , amelyet 1927-ben megszüntettek és bekerült a tartományba. Leningrádi régió [3] .
Az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság Elnökségének rendelete alapján 1927. augusztus 1-jén a Kadujszkij körzetet a Leningrádi Terület Cserepoveci körzetének részeként alakították ki a körzetek egykori területének részeiből . Később, 1927-1928-ban. a területen az SZKP kerületi bizottsága hozta létre (b) . 1930. július 23-án a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottsága és a Népbiztosok Tanácsa a Bolsevikok Összszövetségi Kommunista Pártja Központi Bizottságának rendeletével összhangban rendeletet adott ki „A kerületek felszámolásáról”. és a Cserepoveci körzetet megszüntették, és a kerület közvetlenül a leningrádi körzetbe került [3] .
Az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság 1931. szeptember 20-i rendeletével a megszüntetett Abakanovszkij járás területét a Kadujszkij kerülethez csatolták [3] .
Az északi régió Vologda és Arhangelszk régiókra való felosztása kapcsán 1937 szeptemberében a körzet átkerült a leningrádi régióból az újonnan megalakult Vologda régióba [3] .
1947-ben a járás központja - Kaduy község - városi jellegű településsé alakult [3] .
1962. december 13-tól 1965. január 12-ig, az SZKP Központi Bizottsága novemberi (1962. évi) plénumának határozataival összhangban a vidéki és ipari területekre, valamint pártszervezetekre való felosztásra vonatkozó kudarcos szövetségi reform során . A nemzetgazdasági pártvezetés átalakítása kapcsán" a kerület a Szovjetunióban a sok közé tartozott, ideiglenesen megszüntették: megalakult a Babajevszkij vidéki körzet, amelynek területe az egykori Babajevszkij és Kaduj közigazgatási körzet területét foglalta magában. 1962 decemberében az SZKP korábbi Babajevszkij és Kaduj kerületi bizottságainak helyére létrehozták a Babajevszkij kolhoz és állami gazdaság osztályt és ennek az osztálynak a pártbizottságát. Az SZKP Központi Bizottságának 1964. november 16-án megtartott plénuma visszaállította a nemzetgazdasági pártvezetés korábbi elvét, majd az RSFSR Legfelsőbb Tanácsának 1965. január 12-i rendeletével a Babajevszkij és Kaduy közigazgatási régióit visszaállították. Ezzel egy időben visszaállították az SZKP Kaduy kerületi bizottságát [3] .
Népesség | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2002 [4] | 2009 [5] | 2010 [6] | 2011 [6] | 2012 [7] | 2013 [8] | 2014 [9] | 2015 [10] | 2016 [11] |
18 653 | ↘ 17 782 | ↘ 17 754 | ↘ 17 085 | ↘ 17 034 | ↘ 17 029 | ↗ 17 096 | ↘ 16 997 | ↗ 17 032 |
2017 [12] | 2018 [13] | 2019 [14] | 2020 [15] | 2021 [2] | ||||
↘ 16 961 | ↘ 16 877 | ↘ 16 667 | ↘ 16554 | ↘ 16 522 |
A városi lakosság ( Kaduy és Khokhlovo dolgozó települések ) a járás lakosságának 80,6%-a [2] .
A Kadujszkij járás a közigazgatási-területi struktúra keretein belül 2 városi típusú települést ( Kaduy és Khokhlovo működő települések ) és 7 községi tanácsot foglal magában [16] :
Nem. | községi tanács | Az érintett önkormányzat _ |
---|---|---|
egy | Andronovszkij | Nikolskoe SP [17] |
2 | Baranovszkij | JV Semizerye [18] |
3 | Bojlovszkij | Nikolskoe SP [19] |
négy | Velikoselsky | Nikolskoe SP [20] |
5 | Mazsky | JV Semizerye [21] |
6 | Nikolszkij | JV Nikolskoe |
7 | Chuprinskiy | JV Semizerye [22] , DK- i falu Kaduy [23] |
A községi körzet a helyi önkormányzati szervezet keretében 4 alsóbb szintű községre tagolódik, ebből 2 városi és 2 falusias település [24] .
Nem. | Önkormányzati szerv | közigazgatási központja | Települések száma _ | Népesség (fő) | Terület (km²) |
---|---|---|---|---|---|
Városi település: | |||||
egy | Kaduy falu | munka település Kaduy | négy | ↗ 11 166 [2] | 67,78 [1] |
2 | Khokhlovo falu | működő település Khokhlovo | 2 | ↘ 2301 [2] | 37,86 [1] |
Vidéki település: | |||||
3 | Nikolszkoje | Nikolszkoje falu | 113 | ↘ 1559 [2] | 1212,78 [1] |
négy | Semizerye | Malaya Rukavitskaya falu | 83 | ↗ 1496 [2] | 1944.20 [1] |
Kezdetben a helyi önkormányzati szervezés részeként 2006. január 1-jéig 2 városi és 7 vidéki település jött létre a községi körzet részeként . 2009 áprilisában felszámolták Velikoselszkoje falusi települést (a Nikolszkoje részét képezi ) [25] . 2015 márciusában-áprilisában megszűntek a vidéki települések: Andronovszkoje és Bojlovszkoje (beleértve a Nikolszkoje ), Baranovszkoje , Mazskoye és Rukavitskoye (összeolvadt Szemizerye vidéki településsel, a közigazgatási központtal Malaja Rukavicskaja faluban ) [26] .
A Kaduysky kerületben 202 település található, ebből 2 városi (városi településként működő település) és 200 vidéki [16] .
A regionális kormány 2012. október 15-i rendeletével új település alakult a körzetben - Demidovo falu , 2014-ben az Orosz Föderáció kormánya jóváhagyta a falu nevét. A falu Nikolszkoje vidéki település része lett [28] [29] [30] .
Az A114 -es szövetségi autópálya ( Vologda - Novaja Ladoga ) halad át a kerületen
A körzeten belüli személyszállítást elsősorban a „Közúti személyszállítás” önkormányzati vállalkozás járművei végzik.
Az Oktyabrskaya vasút ( Szentpétervár - Vologda vonal ) Kaduy , Komarikha , Uyta vasútállomásai .
A Kaduysky kerület önkormányzati formációi | |||
---|---|---|---|
|