Város | |||
Kajaran | |||
---|---|---|---|
Քաջարան | |||
|
|||
39°09′04″ s. SH. 46°09′36″ K e. | |||
Ország | Örményország | ||
Marz | Syunik régió | ||
Polgármester | Manvel Paramazyan | ||
Történelem és földrajz | |||
Alapított | 1947 | ||
Város | 1958 | ||
Négyzet |
|
||
Középmagasság | 1780 m | ||
Időzóna | UTC+4:00 | ||
Népesség | |||
Népesség | 7163 ember ( 2011 ) | ||
Hivatalos nyelv | örmény | ||
Digitális azonosítók | |||
Telefon kód | +374 (285) | ||
Irányítószám | 3309 | ||
kajaran.am | |||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Kajaran ( arm. Քաջարան - a bátrak lakhelye) egy 1958- ban alapított város Örményországban , a Szjunik régió nyugati részén . Korábban a város az Örmény Szovjetunió Kafan régiójának része volt .
A Zangezur-hegység keleti lejtőin található , a Meghri-hegységtől északra, az Okhcsi folyó felső folyásánál (Vogdzsi közelében). Távolság Kapantól - 25 km, Jerevánig - 330 km
Kajaran városi jellegű települése 1958. augusztus 21-én kapott városi rangot [1] .
Év | 1831 | 1897 | 1926 | 1939 | 1959 | 1980 | 1989 | 2001 | 2011 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Népesség | ötven | 394 | 431 | 548 | 11527 | 8967 | 7519 | 8439 | 7163 |
Kajaran a bányászat és a színesfémkohászat jelentős központja , a város ad otthont a Kajaran (Zangezur) réz-molibdén üzemnek , amely Örményország legnagyobb bányászati és olvasztó vállalkozása . Az üzem építése 1940 -ben kezdődött, de a Nagy Honvédő Háború kitörése miatt felfüggesztették, és 1944 -ben folytatódott . 1951-1952 - ben helyezték üzembe. A gyártás végtermékei a következők:
2002 -ben az üzem 8 millió tonna ércet dolgozott fel , ami a tervezett kapacitás mintegy 95%-a. Jelenleg az előállított termékek mindössze 40%-át vásárolják be a hazai piacon, a többit exportálják.
2004 -ben az örmény kormány úgy döntött, hogy privatizálja az üzemet. A befektetők bemutattak egy programot, amelynek értelmében mind az üzemet, mind a jereváni tisztavas üzemet újra felszerelik és modernizálják, ami lehetővé teszi az Örményországban termelt összes molibdén feldolgozását. A kajaráni munkahelyek számát 3000-ről 4500-ra tervezik emelni.
2008 végén a Kajaran- Ararat vezeték utolsó varrata hegesztésre került , ennek köszönhetően Örményország gázt kap Iránból . A projekt összköltsége körülbelül 130 millió dollár volt. [2]
Syunik régió | |||
---|---|---|---|
Közigazgatási központ Kapan Városok Agarak Goris Dastakert Kajaran Kapan Meghri Sisian falu Agarak Agbulag Agvani Ajabaj Ajatin Aygedzor Akner Aldara Halidzor Angehakot Antarashat Aravus Arajadzor Arevis Arzhis Artashen Artsvanik Atchanan Ahbullah Agitu Ahlatyan Atsavan Ashotavan Balak Bartsravan Bnunis Brnakot Hüvely Vagatur Vagravar Vanand Vanek Wank Vardavank Vardanidzor Verin Giratah Verin-Khotanan Verishen Vorotan Vorotnavan Vocheti Gegavan Geghanush Gegin getatah Gzljuh Gomaran Gorayk Gudemnis David Beck Darbas Dzaghikavan Dzorak Dzorasztán Ditzmayri Yeghvard Ereg Kavchut Qajarants Karahunj Karashen Kártya Karcseván Kahnut Kashuni Kitszk Kornidzor Kuris Kyurut Legvaz Lernadzor Lichk tan Ltsen Maralzami Mutsk Nerkin-Ande Nerkin Gedaklu Nerkin Giratakh Nerkin-Khndzoresk Nerkin-Khotanan Noravan Norashenik Nrnadzor Okhtar payaan Paytamshakman Pirlu salvard Sarnakunk Svarants Sevakar Jelölje Soflu spanyol srashen Syunik Bika Tanahat Tandzaver Tandzatap Tasik Tatev Tashtun Azok Tolors Torunik Uzhanis Uyts Hdranz Khnatsakh Khndzoresk Khoznavar Khordzor Forró Khurdullah Tsav Tsguk Tsguni Chaikend Chakaten Chapney Shagat Shaki Shamb Shvanidzor Shenatakh Shikahogh Shinuair Shishkert Shrvenants Shurnukh |