A krími Belogorsk régió eltűnt települései

Más településekhez tartozó falvak

Más településekhez tartozó falvak
Falu Kivel áll kapcsolatban régi név Az alapítás évei
Vernadovka Rusakovka 1948-ig Kokey Tatarsky 1960-tól 1968-ig
Golubevka Pavlovka 1948-ig Azberdy-Vakuf 1954-től 1960-ig
Grushevka Zelenogorszk 1948-ig Efendikoy 1953
hosszú Északi 1948-ig Azberdy orosz 1954-től 1960-ig
Zabashtanovka Cseresznye 1954-től 1960-ig
Kalinovka Pavlovka 1948-ig Togai-Vakuf 1954-től 1960-ig
Karlovka Virágos 1948
Kayasta bolgár Podgornoe 1948
Krétaszerű Virágos 1948-ig Buraskhan 1954-től 1960-ig
Novikovo Belogorsk 1948-ig Sary-Su 1995. október 4
Nadrichnoe Pavlovka 1948-ig Borius 1954-től 1960-ig
Melniki 1948-ig Taigan 1985. szeptember 5
Olhovka Golovanovka 1948-ig Kislav 1985. szeptember 5
Orta-Baksan Mezhhirya 1939 előtt
Otar-Besharan Novozsilovka 1915 előtt
Podgornoe Litvinenkovo 1948-ig kajaszta bolgár és kajaszta tatár 1954-től 1960-ig
Turovka Cseresznye 1948-ig Baryn 1960-tól 1968-ig
Fontanka Dolinovka 1948-ig Taku-Eli 1954-től 1960-ig
Piros Zelenogorszk 1948-ig Nyman 1953
Csernokamenka Novoklyonovo 1948-ig Tash-Kora 1985. szeptember 5
Yukhary-Baksan Mezhhirya 1930 előtt

1926 előtt eltűnt falvak

A jelenlegi Belogorsk régió településeinek első bizonyítékát az 1784-es Krím -félsziget kameraleírása tartalmazza , amelynek elemzéséből az következik, hogy a régió falvai nagyrészt Karaubazarhoz, részben Akmechethez tartoztak. és Kefinsky kaymakans [1] . De a szokatlan nevek gyakori eltorzítása, a kadylykok határainak homályossága , ami miatt sok települést 2, néha több bírósági körzetben rögzítettek, valamint sok falu eltűnése a Krím Oroszországhoz csatolása után . 1784. február 8-án a tatárok törökországi kivándorlása miatt [2] nehéz a Kameraleírást elsődleges forrásként használni. Számos olyan falu van, amely 1805 előtt megszűnt, vagyis nem szerepel az 1805-ös Vedomosti ...- ban, de az 1817-es katonai topográfiai térképen [3] üresen és a jövőben nem található meg:

1926 előtt eltűnt falvak
Név Koordináták Utolsó említés
Aji-Eli 45°04′20″ s. SH. 34°19′15″ hüvelyk e. 1915 előtt
Baisu 44°54′45″ é. SH. 34°35′45″ K e. 1784 előtt
bakhcsi-eli 45°05′40″ s. SH. 34°18′20″ hüvelyk e. 1865 előtt
Borkaya 45°07′00″ s. SH. 34°22′10″ hüvelyk e. 1842 előtt
Koi-Eli 45°08′20″ s. SH. 34°43′20″ hüvelyk e. 1842 előtt
Toganai 45°13′25″ é SH. 34°39′15″ K e. 1842 előtt
Ulan Eli 44°58′00″ s. SH. 34°18′10″ hüvelyk e. 1887 előtt
Khan Eli 44°59′25″ é SH. 34°17′15 hüvelyk e. 1926 előtt
Chuyunchi 44°58′ é. SH. 34°22′ kelet e. 1865 után

Keveset emlegetett falvak

1926 és 1948 között eltűnt falvak

Ez a lista azokat a falvakat tartalmazza, amelyek szerepelnek "A krími ASSR településeinek listája az 1926. december 17-i összuniós népszámlálás szerint ", és nem találhatók meg a háború utáni dokumentumokban. E falvak túlnyomó többségét 1941-44-ben a német megszállók elpusztították, vagy a krími tatárok, örmények, bolgárok, görögök és németek Krímből való deportálása következtében elhagyták és elhagyták őket.

1926 és 1948 között eltűnt falvak
Név Koordináták Utolsó említés
Alchin 44°58′35″ é SH. 34°39′40″ K e. 1926 és 1936 között
Anakoy-Eli 45°09′40″ s. SH. 34°23′50″ K e. 1942 és 1948 között
Boostercha orosz 45°08′05″ s. SH. 34°26′40″ K e. 1936 és 1942 között
Boosterchi 45°07′30″ s. SH. 34°34′50″ K e. 1936 és 1942 között
Javlush 45°12′20″ s. SH. 34°33′35″ K e. 1936 és 1942 között
Kazanly 44°56′40″ é. SH. 34°29′25″ K e. 1942 és 1948 között
Kertlen é. sz. 44°59′. SH. 34°19′ hüvelyk e. 1942 és 1948 között
Karda-Eli é. sz. 44°59′. SH. 34°13′ kelet e. 1942 és 1948 között
Koi Aran 45°10′30″ s. SH. 34°24′05″ K e. 1942 és 1948 között
Koi-Eli 44°58′10″ é SH. 34°44′15 hüvelyk e. 1926 és 1942 között
Mambet-Ulan 44°59′30″ é SH. 34°32′15″ K e. 1942 és 1948 között
Sarchi-Eli 45°07′00″ s. SH. 34°22′10″ hüvelyk e. 1942 és 1948 között
Tama 44°57′50″ s. SH. 34°36′25 hüvelyk e. 1942 és 1948 között
Tyuben-Ely 44°58′30″ é SH. 34°30′00″ K e. 1942 és 1948 között
Khanlyk 44°59′15″ é SH. 34°27′00″ K e. 1942 és 1948 között
Padlás 44°58′50″ s. SH. 34°28′40″ K e. 1942 és 1948 között
Yukhary-Taigan 44°57′00″ s. SH. 34°31′55″ K e. 1942 és 1948 között
Yaman Yol Sheikh Eli 45°14′05″ s. SH. 34°38′35″ K e. 1936 és 1942 között

Keveset emlegetett falvak

1948 után eltűnt falvak

Az ebben az időszakban eltűnt falvak az 1950-es évek végétől folytatott gazdaságbővítési és a „nem kecsegtető” falvak felszámolására irányuló politika áldozataivá váltak , lakóik más településekre történő áttelepítésével.

A listán szereplő községek többsége, amennyire publikált adatokból ismeretes, vagy 1954 és 1968 között [32] , vagy az 1965-től 1977. június 1-ig tartó időszakban [33] szűnt meg  - így írják a a rendelkezésre álló névjegyzékek, a felszámolás egyéb időpontjai külön meg vannak jelölve. Az eredeti nevek helyett az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1948. május 18-i rendelete [34] , vagy ritkábban 1945. augusztus 21-i rendelete [35] adta ki az új neveket .

1948 után eltűnt falvak
Név Koordináták Korábbi név Helyszín (falutanács) Az eltörlés évei
Kegyes 44°59′15″ é SH. 34°28′43″ K e. 1948-ig Yeni-Saray Zelenogorszk községi tanács 1968-tól 1977-ig
Egorovka 45°06′30″ s. SH. 34°30′20 hüvelyk. e. Rusakovsky falu tanácsa 1968-tól 1977-ig
Zapolye 45°10′25″ é SH. 34°33′00″ K e. 1948-ig New Javlush Rusakovsky falu tanácsa 1968-tól 1977-ig
Kerület 45°12′18″ é SH. 34°42′57″ K e. 1948-ig Manai Vasziljevszkij községi tanács 2007
Hajnal 45°07′00″ s. SH. 34°30′30 hüvelyk. e. 1948-ig Sabah Eli Rusakovsky falu tanácsa 1977-től 1985-ig
Kalinino 45°12′35″ é SH. 34°16′15″ hüvelyk e. 1948 előtt Kína Novozhilovsky községi tanács 1960 után
Kamyshovka 1948-ig Kalmu-Kary Zelenogorszk községi tanács 1960-tól 1968-ig
Kozlovka 44°59′00″ s. SH. 34°28′45″ K e. 1948-ig Sheikh Eli Visenszkij falu tanácsa 1954-től 1960-ig
kazánház 45°12′ é. SH. 34°12′ kelet e. 1948-ig Kazan-Berlik Novozhilovsky községi tanács 1968-tól 1977-ig
Lazo 45°14′25″ é SH. 34°12′20″ hüvelyk e. 1948-ig Kyrmachi Novozhilovsky községi tanács 1977-től 1985-ig
Lermontovka 45°15′35″ é SH. 34°13′35″ hüvelyk e. 1948-ig Adzheli-Kipchak Novozhilovsky községi tanács 1977-től 1985-ig
Lesnoye 44°59′03″ s. SH. 34°21′25″ K e. 1948-ig Tau-Kipchak Aromatnovszkij községi tanács 1968-tól 1977-ig
Új Krím 45°10′50″ s. SH. 33°52′10″ K e. 1948-ig Yeni-Krymchak Malom községi tanács 1960-tól 1968-ig
Magányos 45°01′15″ s. SH. 34°25′30″ K e. 1948-ig Dzsankoj Aromatnovszkij községi tanács 1954-től 1960-ig
vadászat 44°58′35″ é SH. 34°22′40 hüvelyk e. 1948-ig Buragan Aromatnovszkij községi tanács 1954-től 1960-ig
perelesye 44°55′10″ é SH. 34°34′40 hüvelyk e. 1948-ig Kamyshlyk Krinicsno községi tanács 1948-tól 1954-ig
zavaros 45°10′10″ s. SH. 34°50′40″ K e. 1948-ig Alach Murom községi tanács 1968-tól 1977-ig
Prudki 44°59′10″ é SH. 34°27′00″ K e. 1948-ig Kara-Oba Zelenogorszk községi tanács 1968-tól 1977-ig
Pyatikhlebnoe 45°10′35″ é SH. 34°12′00″ K e. 1948-ig Ashaga-Besharan Novozhilovsky községi tanács 1954-től 1960-ig (valójában van [36] )
anyanyelvi 45°03′25″ s. SH. 34°51′10″ K e. 1948-ig Otary Murom községi tanács 1985. szeptember 5. (2009-ben szerepel a községi tanácsban [37] )
ingyenes 44°56′20″ s. SH. 34°35′00″ K e. 1948-ig Molbay Krinicsno községi tanács 1985. szeptember 5
Soldatovo 45°10′30″ s. SH. 34°47′50″ K e. 1948-ig Ajilar Visenszkij falu tanácsa 1986. szeptember 16
Szomszédos 45°59′40″ é SH. 34°40′00″ K e. 1948-ig Musabi Krinicsno községi tanács 1968-tól 1977-ig
sztyeppe 45°14′25″ é SH. 34°35′00″ K e. korábban Szekizek Visenszkij falu tanácsa 1960-tól 1968-ig
Suslovo 45°04′00″ s. SH. 34°51′50″ K e. 1948-ig Mókus Tatarszkij Murom községi tanács 1954-től 1960-ig
ügyes 45°08′55″ s. SH. 34°26′25″ K e. 1948-ig Argynchik Malom községi tanács 1968-tól 1977-ig
Komló 44°56′50″ s. SH. 34°44′10″ hüvelyk e. 1948-ig Chermalyk Bogatovsky községi tanács 1960-tól 1968-ig
Kholmogorye 45°08′50″ s. SH. 34°49′45″ K e. 1948-ig Szemjon Murom községi tanács 1968-tól 1977-ig
Aszalt szilva 44°58′10″ é SH. 34°43′55″ K e. 1948-ig Beshui Bogatovsky községi tanács 1948-tól 1954-ig
Chikarenko 45°13′50″ s. SH. 34°14′35″ K e. 1948-ig Új Kipcsak Novozhilovsky községi tanács 1986. szeptember 16[
Déli-tó 44°59′30″ é SH. 34°32′15″ K e. 1948-ig Taigan Zelenogorszk községi tanács 1968-tól 1977-ig

Keveset emlegetett falvak

Lásd még

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 5 6 7 Lashkov F.F. A Krím kameraleírása, 1784  : Kaimakans and who are in them Kaimakans // A Tauride Tudományos Levéltári Bizottság hírei. - Szimph. : Tip. Tauride. ajkak. Zemstvo, 1888. - T. 6.
  2. Lyashenko V. I. A krími muszlimok Törökországba történő áttelepítésének kérdéséről a 18. század végén - a 19. század első felében (hozzáférhetetlen link) . Letöltve: 2010. május 14. Az eredetiből archiválva : 2010. május 14.. 
  3. 1817-es térkép. Krím, délkelet. . Letöltve: 2022. július 1. Az eredetiből archiválva : 2016. március 4.
  4. 1 2 Werner K.A. A falvak ábécé szerinti jegyzéke // Statisztikai adatok gyűjtése Tauride tartományról . - Szimferopol: Krím újság nyomdája, 1889. - T. 9. - 698 p.
  5. 1 2 A Krím-félsziget topográfiai térképe: az ezred felméréséből. Beteva 1835-1840 . Orosz Nemzeti Könyvtár. Letöltve: 2021. március 3. Az eredetiből archiválva : 2021. április 9.
  6. A Krím-félsziget topográfiai térképe. Katonai topográfiai raktár. . EtoMesto.ru (1842). Letöltve: 2019. szeptember 29.
  7. 1 2 3 4 Efimov A.V. (fordítóprogram). Jegyzetfüzet állami tulajdonú görög falvakról // A Krími Kánság keresztény lakossága a 18. század 70-es éveiben / V. V. Lebedinsky. - Moszkva: "T8 Publishing Technologies", 2021. - P. 72-76. — 484 p. - 500 példányban.  — ISBN 978-5-907384-43-9 .
  8. 1 2 Muhin által összeállított katonai topográfiai térkép a Krím-félszigetről . . ThisMesto.ru (1817). Letöltve: 2019. szeptember 21.
  9. 1 2 3 4 5 Lyashenko V. I. A krími muszlimok Törökországba történő áttelepítésének kérdéséről a 18. század végén - a 19. század első felében // A fekete-tengeri régió népeinek kultúrája / Yu.A. Katunin . - Taurida Nemzeti Egyetem . - Szimferopol: Tavria , 1997. - T. 2. - S. 169-171. - 300 példány.
  10. Muhin által összeállított katonai topográfiai térkép a Krím-félszigetről . . ThisMesto.ru (1817). Hozzáférés időpontja: 2019. szeptember 22.
  11. 1 2 3 4 2. rész. 5. szám. Települések listája. Evpatoria körzet // Tauride tartomány statisztikai kézikönyve / ösz. F. N. Andrievszkij; szerk. M. E. Benenson. - Szimferopol, 1915. - S. 8.
  12. 1 2 Muhin által összeállított katonai topográfiai térkép a Krím-félszigetről . . ThisMesto.ru (1817). Letöltve: 2019. szeptember 21.
  13. Muhin által összeállított katonai topográfiai térkép a Krím-félszigetről . . ThisMesto.ru (1817). Hozzáférés időpontja: 2019. szeptember 22.
  14. A Krím-félsziget topográfiai térképe: az ezred felméréséből. Beteva 1835-1840 . Orosz Nemzeti Könyvtár. Letöltve: 2021. március 2. Az eredetiből archiválva : 2021. április 9..
  15. Hegyvidéki Krím. . EtoMesto.ru (2010). Hozzáférés időpontja: 2019. szeptember 22.
  16. Muhin által összeállított katonai topográfiai térkép a Krím-félszigetről . . ThisMesto.ru (1817). Hozzáférés időpontja: 2019. szeptember 22.
  17. Muhin által összeállított katonai topográfiai térkép a Krím-félszigetről . . ThisMesto.ru (1817). Hozzáférés időpontja: 2019. szeptember 22.
  18. Muhin által összeállított katonai topográfiai térkép a Krím-félszigetről . . ThisMesto.ru (1817). Hozzáférés időpontja: 2019. szeptember 22.
  19. Csernov E. A. A Krím településeinek és közigazgatási-területi felosztásának azonosítása 1784-ben . Azovi görögök. Letöltve: 2022. május 31. Az eredetiből archiválva : 2017. december 16..
  20. A Krím-félsziget topográfiai térképe. Katonai topográfiai raktár. . EtoMesto.ru (1842). Letöltve: 2019. szeptember 29.
  21. Schubert térképe - Krím (Tauride tartomány). Katonai topográfiai raktár - 3 verts . ThisMesto.ru (1865). Letöltve: 2019. szeptember 29.
  22. Muhin által összeállított katonai topográfiai térkép a Krím-félszigetről . . ThisMesto.ru (1817). Hozzáférés időpontja: 2019. szeptember 22.
  23. Lashkov F. F. . Dokumentumgyűjtemény a krími tatár földtulajdon történetéről. // Proceedings of the Tauride Scientific Commission / A.I. Markevich . - Taurida Tudományos Levéltári Bizottság . - Szimferopol: Tauride tartományi kormány nyomdája, 1897. - T. 26. - 92. o.
  24. Grzhibovskaya, 1999 , Tauride tartomány állami volosztjainak értesítője, 1829, p. 126.
  25. A falu a Szimferopol régió területén is elhelyezkedhet
  26. Szerzők csapata (Krími CSB). A krími ASSR településeinek listája az 1926. december 17-i összuniós népszámlálás szerint. . - Szimferopol: Krími Központi Statisztikai Hivatal., 1927. - S. 82-91. — 219 p.
  27. 1 2 Krím a Vörös Hadsereg két kilométeres útján. . EtoMesto.ru (1942). Hozzáférés időpontja: 2019. szeptember 27.
  28. A Krím déli részének térképe 1936-ban. . EtoMesto.ru (1936). Hozzáférés időpontja: 2019. szeptember 27.
  29. L-36-105-ös térképlap Őrök . Méretarány: 1: 100 000. A terület állapota 1984-ben. 1988-as kiadás
  30. A Krím déli részének térképe 1936-ban. . EtoMesto.ru (1936). Hozzáférés időpontja: 2019. szeptember 27.
  31. Krím a Vörös Hadsereg két kilométeres útján. . EtoMesto.ru (1942). Hozzáférés időpontja: 2019. szeptember 27.
  32. 1 2 3 4 5 Krími régió. Közigazgatási-területi felosztás 1968. január 1-jén / ösz. MM. Panasenko. - Szimferopol: Krím, 1968. - 141 p. — 10.000 példány.
  33. 1 2 3 Krími régió. Közigazgatási-területi felosztás 1977. január 1-jén / ösz. MM. Panasenko. - Szimferopol: A Munkásképviselők Krími Regionális Tanácsának Végrehajtó Bizottsága, Tavria, 1977. - 133 p.
  34. 1 2 Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1948.05.18-i rendelete a krími régió településeinek átnevezéséről
  35. Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1945. augusztus 21-i 619/3. sz. rendelete „A krími régió vidéki szovjeteinek és településeinek átnevezéséről”
  36. Novozhilovsky községi tanács // Ukrajna városai és falvai. Krími Autonóm Köztársaság. Szevasztopol városa. Történelmi és helytörténeti esszék. - Szevasztopol dicsősége, 2009.
  37. Murom községi tanács // Ukrajna városai és falvai. Krími Autonóm Köztársaság. Szevasztopol városa. Történelmi és helytörténeti esszék. - Szevasztopol dicsősége, 2009.
  38. 1 2 3 4 A krími régió közigazgatási-területi felosztásának jegyzéke 1960. június 15-én / P. Sinelnikov. - A munkásképviselők krími regionális tanácsának végrehajtó bizottsága. - Szimferopol: Krymizdat, 1960. - 160 p. - 5000 példány.

Irodalom

Linkek