Az Ilja sahok ( beng . ইলিয়াস শাহী রাজবংশ ) török [1] [2] [3] muzulmán dinasztia, 1341342-141342-től a Bengáli Szultánság uralkodója volt. 1342 -ben alapította Shams ad-din Ilyas Shah .
1352 -ben , Shams al-Din Ilyas Shah halála után fia, Sikandar Shah I (1352-1390) lépett Bengália trónjára. Sikandar a következő 30 évben a Szultánságban uralkodott, és 1368-ban felépítette az Adina Masjidot Panduában és a Kotwali Darwazát Gaurban . 1390 -ben Ghiyath ad-din Azam Shah, Sikandar Shah egyik fia fellázadt apja ellen, és elfoglalta a szultán trónját. Baráti kapcsolatokat épített ki a Kínai Ming Birodalommal , és ösztönözte a kereskedelmet. Uralkodása alatt a kínai utazó, Ma Huan ellátogatott Bengáliába.
1410-ben , Ghiyas-ad-din Azam-shah halála után fia, Sayf-ad-din Hamza-shah követte, aki 1412 -ig uralkodott, amikor is rabszolgája megölte . Fia, Shihab-ad-Din Bayazet Shah (1413-1414), aki továbbra is baráti kapcsolatot ápolt a Minszki Birodalommal, lett az új szultán. 1414 -ben fia, Ala-ad-Din Firuz Shah követte , aki több hónapig uralkodott.
1414 - ben az Ilyas Shah dinasztia politikai zűrzavara és gyengesége oda vezetett, hogy Raja Ganesha, Dinajpur földbirtokosa megdöntötte. 1414 és 1415 között Raja Ganesha [4] uralkodott Bengáliában . 1415-ben Raja Ganesha lemondott a hatalomról fia, Jad javára, aki Jalal ud-Din Muhammad Shah néven tért át az iszlámra . 1416 - ban Raja Ganesha eltávolította fiát a hatalomból, és ő maga ismét uralkodni kezdett Bengáliában. 1418 -ban, Raja Ganesh halála után, Jalal-ad-Din Muhammad Shah másodszor foglalta el a szultán trónját. 1433- ban, Jalal-ad-Din Muhammad Shah halála után fia, Shams-ad-Din Ahmad Shah (1433-1436) örökölte a hatalmat. 1436 - ban nemesei megölték.
Shams-ad-Din Ahm Shah halála után az Ilyas Shahs dinasztia visszatért a hatalomba a Bengáli Szultánságban. 1437 -ben Mahmud Shah, Shams-ad-Din Ilyas Shah leszármazottja került a szultán trónjára. Nasir-ad-Din Abdul Muzaffar Mahmud Shah (1437-1459) néven elfoglalta a szultáni trónt. Utóda fia, Rukun-ad-Din Barbak-sah (1459-1474) lett, aki növelte birtokait. Utóda fia, Shams-ad-Din Yusuf-shah (1474-1481) lett. Utóbbi halála után 1481 -ben fia, Sikandar Shah követte, akit hamarosan leváltottak. Az utolsó bengáli szultán az Ilyas Shahs dinasztiából nagybátyja, Jalal-ad-Din Fateh-shah (1481-1487), Rukun-ad-Din Barbak Shah fia volt. 1487 - ben Jalal-ad-Din Barbak Shah-t a palotaőrség parancsnoka, Shahzada szultán ölte meg, aki Barbak Shah címmel lépett trónra. Így a bengáli Ilyas Shah dinasztia uralma véget ért [5] .
Cím szerinti név | személynév | Kormányzati évek | |
---|---|---|---|
Shams szultán - ad -Din সুলতান শামসউদ্দীন |
Ilyas Shah إلياس شاه Beng . ইলিয়াস শাহ |
1342-1358 | |
Szultána سلطان Beng . সুলতান |
Sikandar Shah I سكندر شاه Beng . সিকান্দার শাহ |
1358-1390 | |
Ghiyath szultán ad Din সুলতান গিয়াসউদ্দীন |
Azam Shah أعظم شاه Beng . আজম শাহ |
1390-1411 | |
Sayf szultán ad Din সুলতান সাইফউদ্দীন |
Hamza Shah حمزة شاه Beng . হামজা শাহ |
1411-1413 | |
Shihab al - Din szultán সুলতান শিহাবউদ্দীন |
Bayazid Shah بايزيد شاه Beng . বায়জীদ শাহ |
1413-1414 | |
Szultán Ala ad Din সুলতান আলাউদ্দীন |
Firuz Shah فيروز شاه Beng . ফিরোজ শাহ |
1414-1414 | |
Nasir-ad-Din Abul szultán – Muzaffar সুলতান নাসিরউদ্দীন আবুল মোজাফ্ফর |
Mahmud Shah محمود شاه Beng . প্মাহমুদ শাহ |
1435-1459 | |
Rukun al - Din szultán সুলতান রোকনউদ্দীন |
Barbak Shah بربك شاه Beng . বার্বাক শাহ |
1459-1474 | |
Shams-ad-Din Abul szultán – Muzaffar সুলতান শামসউদ্দীন আবুল মোজাফ্ফর |
Yusuf Shah يوسف شاه Beng . ইউসুফ শাহ |
1474-1481 | |
Szultána سلطان Beng . সুলতান |
Sikandar Shah II Beng. দ্বিতীয় সিকান্দার শাহ |
1481 | |
Jalal szultán ad- Din সুলতান জালালউদ্দীন |
Fateh Shah فتح شاه Beng . ফাতেহ শাহ |
1481-1487 | |
1487- ben Shahzada Barbak átvette a hatalmat a Bengáli Szultánságban, aki megalapította a Khabshi- dinasztiát. |