Ilyas Shahs

Az Ilja sahok ( beng . ইলিয়াস শাহী রাজবংশ ) török ​​[1] [2] [3] muzulmán dinasztia, 1341342-141342-től a Bengáli Szultánság uralkodója volt. 1342 -ben alapította Shams ad-din Ilyas Shah .

1352 -ben , Shams al-Din Ilyas Shah halála után fia, Sikandar Shah I (1352-1390) lépett Bengália trónjára. Sikandar a következő 30 évben a Szultánságban uralkodott, és 1368-ban felépítette az Adina Masjidot Panduában és a Kotwali Darwazát Gaurban . 1390 -ben Ghiyath ad-din Azam Shah, Sikandar Shah egyik fia fellázadt apja ellen, és elfoglalta a szultán trónját. Baráti kapcsolatokat épített ki a Kínai Ming Birodalommal , és ösztönözte a kereskedelmet. Uralkodása alatt a kínai utazó, Ma Huan ellátogatott Bengáliába.

1410-ben , Ghiyas-ad-din Azam-shah halála után fia, Sayf-ad-din Hamza-shah követte, aki 1412 -ig uralkodott, amikor is rabszolgája megölte . Fia, Shihab-ad-Din Bayazet Shah (1413-1414), aki továbbra is baráti kapcsolatot ápolt a Minszki Birodalommal, lett az új szultán. 1414 -ben fia, Ala-ad-Din Firuz Shah követte , aki több hónapig uralkodott.

Raja Ganesha

1414 - ben az Ilyas Shah dinasztia politikai zűrzavara és gyengesége oda vezetett, hogy Raja Ganesha, Dinajpur földbirtokosa megdöntötte. 1414 és 1415 között Raja Ganesha [4] uralkodott Bengáliában . 1415-ben Raja Ganesha lemondott a hatalomról fia, Jad javára, aki Jalal ud-Din Muhammad Shah néven tért át az iszlámra . 1416 - ban Raja Ganesha eltávolította fiát a hatalomból, és ő maga ismét uralkodni kezdett Bengáliában. 1418 -ban, Raja Ganesh halála után, Jalal-ad-Din Muhammad Shah másodszor foglalta el a szultán trónját. 1433- ban, Jalal-ad-Din Muhammad Shah halála után fia, Shams-ad-Din Ahmad Shah (1433-1436) örökölte a hatalmat. 1436 - ban nemesei megölték.

Shams-ad-Din Ahm Shah halála után az Ilyas Shahs dinasztia visszatért a hatalomba a Bengáli Szultánságban. 1437 -ben Mahmud Shah, Shams-ad-Din Ilyas Shah leszármazottja került a szultán trónjára. Nasir-ad-Din Abdul Muzaffar Mahmud Shah (1437-1459) néven elfoglalta a szultáni trónt. Utóda fia, Rukun-ad-Din Barbak-sah (1459-1474) lett, aki növelte birtokait. Utóda fia, Shams-ad-Din Yusuf-shah (1474-1481) lett. Utóbbi halála után 1481 -ben fia, Sikandar Shah követte, akit hamarosan leváltottak. Az utolsó bengáli szultán az Ilyas Shahs dinasztiából nagybátyja, Jalal-ad-Din Fateh-shah (1481-1487), Rukun-ad-Din Barbak Shah fia volt. 1487 - ben Jalal-ad-Din Barbak Shah-t a palotaőrség parancsnoka, Shahzada szultán ölte meg, aki Barbak Shah címmel lépett trónra. Így a bengáli Ilyas Shah dinasztia uralma véget ért [5] .

Bengáli szultánok listája az Ilyas Shah dinasztiából

Cím szerinti név személynév Kormányzati évek

Shams szultán - ad -Din সুলতান শামসউদ্দীন
Ilyas Shah
إلياس شاه ‎ Beng
. ইলিয়াস শাহ
1342-1358
Szultána
سلطان ‎ Beng
. সুলতান
Sikandar Shah I
سكندر شاه ‎ Beng
. সিকান্দার শাহ
1358-1390
Ghiyath szultán
ad Din সুলতান গিয়াসউদ্দীন
Azam Shah
أعظم شاه ‎ Beng
. আজম শাহ
1390-1411

Sayf szultán ad Din সুলতান সাইফউদ্দীন
Hamza Shah
حمزة شاه ‎ Beng
. হামজা শাহ
1411-1413

Shihab al - Din szultán সুলতান শিহাবউদ্দীন
Bayazid Shah
بايزيد شاه ‎ Beng
. বায়জীদ শাহ
1413-1414

Szultán Ala ad Din সুলতান আলাউদ্দীন
Firuz Shah
فيروز شاه ‎ Beng
. ফিরোজ শাহ
1414-1414
Nasir-ad-Din Abul szultán
Muzaffar সুলতান নাসিরউদ্দীন আবুল মোজাফ্ফর
Mahmud Shah
محمود شاه ‎ Beng
. প্মাহমুদ শাহ
1435-1459

Rukun al - Din szultán সুলতান রোকনউদ্দীন
Barbak Shah
بربك شاه ‎ Beng
. বার্বাক শাহ
1459-1474
Shams-ad-Din Abul szultán
Muzaffar সুলতান শামসউদ্দীন আবুল মোজাফ্ফর
Yusuf Shah
يوسف شاه ‎ Beng
. ইউসুফ শাহ
1474-1481
Szultána
سلطان ‎ Beng
. সুলতান
Sikandar Shah II
Beng. দ্বিতীয় সিকান্দার শাহ
1481

Jalal szultán ad- Din সুলতান জালালউদ্দীন
Fateh Shah
فتح شاه ‎ Beng
. ফাতেহ শাহ
1481-1487
1487- ben Shahzada Barbak átvette a hatalmat a Bengáli Szultánságban, aki megalapította a Khabshi- dinasztiát.

Jegyzetek

  1. André Wink. Indo-iszlám társadalom: 14–15. század  (angol) . - 2003. - 139. o.
  2. Siegbert Uhlig. Encyclopaedia Aethiopica: D-Ha  (neopr.) . - 2003. - S. 151.
  3. Ainslie Thomas Embree, Asia Society. Ázsiai történelem enciklopédiája, 1. kötet  (újpr.) . - 1988. - S. 149.
  4. Ali, Mohammad Mohar. A bengáli muszlimok története, 1. kötet  (új. ) - 2. - Imám Muhammad Ibn Szaud Iszlám Egyetem, 1988. - S. 683, 404. - ISBN 9840690248 .
  5. Majumdar, RC (szerk.) (2006). Delhi Szultanátus , Mumbai: Bharatiya Vidya Bhavan, 205-2014.

Irodalom

Linkek