| Isoindol | |||
|---|---|---|---|
| | |||
| Tábornok | |||
| Szisztematikus név |
2H-izoindol | ||
| Hagyományos nevek | benzo[c]pirrol | ||
| Chem. képlet | C 8 H 7 N | ||
| Fizikai tulajdonságok | |||
| Moláris tömeg | 117,15 g/ mol | ||
| Osztályozás | |||
| Reg. CAS szám | 270-68-8 | ||
| PubChem | 3013853 | ||
| MOSOLYOK | C1=CC2=CNC=C2C=C1 | ||
| InChI | InChI=1S/C8H7N/c1-2-4-8-6-9-5-7(8)3-1/h1-6,9HVHMICKWLTGFITH-UHFFFAOYSA-N | ||
| CHEBI | 33179 | ||
| ChemSpider | 2282425 | ||
| Az adatok standard körülményeken (25 °C, 100 kPa) alapulnak, hacsak nincs másképp jelezve. | |||
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |||
Az izoindol (benz [c] pirrol ) egy biciklusos nitrogéntartalmú heterociklusos vegyület . Színtelen kristályok, szobahőmérsékleten bomlik.
Ez az 1H-izoindol (izoindolenin) tautomerje. Szobahőmérsékleten a reakció egyensúlya a 2H-izoindol felé tolódik el.
Nagy reakcióképességű, levegőn könnyen oxidálódik. A szubsztituensek jelenléte (különösen az 1. és 3. pozícióban, amelyek a legnagyobb reakcióképességgel rendelkeznek) csökkenti az izoindol oxidációs és polimerizációs hajlamát.
Az izoindol előállításának egyik módja a könnyen eltávolítható csoportokat tartalmazó anyagok gyors pirolízise . A 7-azabenzonorbornén pirolízise során izoindolt kapunk izoindoleninnel keverve, de szobahőmérsékleten tárolva az izoindolenin teljesen átalakul izoindollá.