Izvestkovy (Zsidó Autonóm Terület)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt hozzászólók, és jelentősen eltérhet a 2016. december 7-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 7 szerkesztést igényelnek .
Település
Mész
48°58′56″ é. SH. 131°32′44″ K e.
Ország  Oroszország
A szövetség tárgya Zsidó Autonóm Terület
Önkormányzati terület Obluchensky
Történelem és földrajz
PGT  with 1948
Időzóna UTC+10:00
Népesség
Népesség ↘ 1357 [1]  ember ( 2021 )
Digitális azonosítók
Irányítószám 679125
OKATO kód 99220559
OKTMO kód 99620159051

Izvestkovy városi  jellegű település a Zsidó Autonóm Terület Oblucsenszkij kerületében .

A Kimkan folyón ( Bira -medence ) található, 104 km-re nyugatra Birobidzsantól és 37 km-re keletre Obluchye -tól . A Chita-Habarovszk autópálya Izvestkovyon halad át .

A falu a Transzszibériai Vasút mellett található, amelyen van egy Izvestkovaya állomás , ahonnan van egy elágazás a BAM -hoz ( Kulduron keresztül Csegdomynig ).

Népesség - 1809 lakos ( 2010-es népszámlálás ) [2] .

A városi jellegű települési státuszt 1948 óta állapítják meg.

Történelem

1911-13-ban. egy telket vágtak ki egy vasúti pont építésére, amelyet később Izvestkovynak neveztek. Nevét a falu közelében található meszes kőzetekről kapta.

1916-ban megépültek az első külszíni mészkemencék. A jelenlegi Snarsk falu környékén égették el. Szekerekkel vitték őket az állomásra, és vagonokba rakták. Ez a produkció a 60-as évekig működött.

Az első házak Mezopotámia területén, a Kuldurka és a Kimkanka (Bira folyó) találkozásánál kunyhók voltak, a legtöbb ház a dombokon épült. Az elfogott japánok behurcolása után megkezdődött a falu fejlődése.

Megtöltötték a mocsaras területet mozdonykemencék salakjával, és elkezdtek kétszintes, kétbejáratú laktanyát építeni, bejáratonként négy lakás, erkélyes. A barakkot vastag tűlevelű rönkökből építették, belülről keresztben vékony zsindellyel burkolták, mésszel borították, majd meszelték. Az apartmanok tiszták és világosak voltak. Minden lakásban három kályha volt a konyha és a szobák fűtésére. Az udvar a falu építészeti és szerkezeti egysége volt, és az állat- és baromfitartásra szolgáló melléképületeket szénapadlóval , általános rendeltetésű istállóval, nyilvános WC-vel és szemetesgödörrel foglalta magában. Mindez az 1960-as évek közepéig maradt. Aztán elkezdődött az összeomlás.

A 60-as években a következő iparágak működtek: szénerőmű, pékség, zöldségfeldolgozó üzem, fűrészüzem (fűrészüzem), tejüzem, kiskorúak korrekciós munkatelepe, vasúti szállító vállalkozások (raktár, vagonválogató, átjáró , ellenőrző pont, állomás), nyilvános fürdő kantinnal, tűzoltó, vízi közmű. A községben két iskola működött: az általános iskola és a 170. számú, személyes telkes középiskola. Bölcsőde és óvoda.

Népesség

Népesség
1924 [3]1959 [4]1970 [5]1979 [6]1989 [7]1992 [8]2002 [9]
tizenegy↗ 6753↘ 4662↘ 3625↘ 3025↗ 3100↘ 2229
2009 [10]2010 [11]2011 [12]2012 [13]2013 [14]2014 [15]2015 [16]
↘ 1940↘ 1809↘ 1804↘ 1763↘ 1710↘ 1653↗ 1676
2016 [17]2017 [18]2018 [19]2019 [20]2020 [21]2021 [1]
↘ 1660↘ 1636↘ 1616↘ 1564↘ 1532↘ 1357


Források

  1. ↑ 1 2 5. táblázat: Oroszország lakossága, szövetségi körzetei, az Orosz Föderációt alkotó egységei, városi körzetek, önkormányzati körzetek, önkormányzati körzetek, városi és vidéki települések, városi települések, 3000 vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . A 2020-as összoroszországi népszámlálás eredményei . 2021. október 1-től. 1. kötet. Populáció mérete és eloszlása ​​(XLSX) . Letöltve: 2022. szeptember 1. Az eredetiből archiválva : 2022. szeptember 1..
  2. ↑ 2. táblázat: Az Orosz Föderációt alkotó egységek körzeteinek és városi településeinek népessége  // A 2010. évi összoroszországi népszámlálás előzetes eredményei : Stat. Szo / Rosstat .. - Moszkva: IIC "Oroszország statisztika", 2011. - S. 32-86 .
  3. ↑ A Zsidó Autonóm Terület közigazgatási és területi felépítése. 1858-2003
  4. ↑ 1959-es szövetségi népszámlálás. Az RSFSR városi lakosságának, területi egységeinek, városi településeinek és városi területeinek száma nemek szerint . Demoscope Weekly. Letöltve: 2013. szeptember 25. Az eredetiből archiválva : 2013. április 28..
  5. ↑ 1970-es szövetségi népszámlálás Az RSFSR városi lakosságának, területi egységeinek, városi településeinek és városi területeinek száma nemek szerint. . Demoscope Weekly. Letöltve: 2013. szeptember 25. Az eredetiből archiválva : 2013. április 28..
  6. ↑ 1979-es szövetségi népszámlálás Az RSFSR városi lakosságának, területi egységeinek, városi településeinek és városi területeinek száma nemek szerint. . Demoscope Weekly. Letöltve: 2013. szeptember 25. Az eredetiből archiválva : 2013. április 28..
  7. ↑ 1989-es szövetségi népszámlálás. Városi lakosság . Archiválva az eredetiből 2011. augusztus 22-én.
  8. ↑ Habarovszk terület és a Zsidó Autonóm Terület: enciklopédiás tapasztalat. geogr. szavak. / Priamur. geogr. ról ről; [ch. szerk. I. D. Penzin . - Habarovszk: Vostok-press, 1995. - 327 p. - a régióban címe: Enciklopédia a Habarovszki Területről és a Zsidó Autonóm Területről. — Bibliográfia: p. 318–321. - 7000 példány]
  9. ↑ 2002-es összoroszországi népszámlálás. Hangerő. 1, 4. táblázat. Oroszország lakossága, a szövetségi körzetek, az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok, körzetek, városi települések, vidéki települések - járási központok és 3 ezer vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . Archiválva az eredetiből 2012. február 3-án.
  10. ↑ Az Orosz Föderáció állandó lakosságának száma városok, városi típusú települések és kerületek szerint 2009. január 1-jén . Hozzáférés dátuma: 2014. január 2. Az eredetiből archiválva : 2014. január 2.
  11. ↑ A 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményei a Zsidó Autonóm Területben. Népesség régiók, városi körzetek, önkormányzati körzetek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések szerint . Letöltve: 2014. április 20. Az eredetiből archiválva : 2014. április 20..
  12. ↑ A Zsidó Autonóm Terület településeinek lakosságszámának becslése 2011. január 1-jén . Letöltve: 2014. szeptember 10. Az eredetiből archiválva : 2014. szeptember 10..
  13. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint. 35. táblázat Becsült lakónépesség 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 31. Az eredetiből archiválva : 2014. május 31..
  14. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16.
  15. ↑ 33. táblázat Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2014. január 1-jén . Letöltve: 2014. augusztus 2. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 2..
  16. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6..
  17. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8.
  18. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31.
  19. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén . Letöltve: 2018. július 25. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26.
  20. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2019. január 1-jén . Letöltve: 2019. július 31. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2.
  21. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2020. január 1-jén . Letöltve: 2020. október 17. Az eredetiből archiválva : 2020. október 17.

Linkek

 Az Obluchensky kerület települései
Kerületi központ Sugárzás abramovka Bashurovo Bira Birakan Budukan Mezopotámia Zarechnoe Mész kimkan Kuldur Lagar-Aul London Londoni gyár Új Pashkovo radde Rudnoe Héthúros Snarskiy Szolovjovka Sutara Teploozersk Meleg billentyűk Vágány Sokk Khinganszk