Ziyathanov, Ismail Khan Abulfat Khan oglu

Ismail Khan Abulfat Khan oglu Ziyatkhanov
azeri Ismayıl xan
Születési dátum 1867. augusztus 15( 1867-08-15 )
Születési hely
Halál dátuma 1920
A halál helye Ganja , Azerbajdzsán SSR
Polgárság
Foglalkozása Az Elizavetpol tartomány 1. összehívásának Állami Duma helyettese
Oktatás
  • A Császári Moszkvai Egyetem Jogi Kara ( 1893 )
Vallás iszlám
A szállítmány Muszlim frakció főigazgatósága
Autogram

Ismail Khan Abulfat Khan ogly Ziyatkhanov ( Elizavetpol , 1867 . augusztus 15.  – 1920 ) - orosz és azerbajdzsáni államférfi és politikus.

Életrajz

Elizavetpol tartomány nemességéből származott . Iszmail kán a Ziyad oglu családból származó Ganja kánok leszármazottja volt, akik az Orosz Birodalomban a Ziyatkhanov család nevét viselték. Orosz és azerbajdzsáni katonai személyiség, Shahverdi Khan Ziyatkhanov ezredes , valamint Adil Khan Ziyatkhanov azerbajdzsáni államférfi és politikai személyiség testvére . Ismail Khan általános műveltségét az Elizavetpol Gimnáziumban szerezte .

A Moszkvai Egyetem Jogi Karán szerzett diplomát (1893.05.30.). A Tiflis Kerületi Bíróság ügyész elvtársa . Nagybirtokos. Az 1905 -ben alapított Difai szervezet egyik vezetője .

Az Első Állami Duma helyettese ( 1906. április 27.  - július 8. ). 1906. július 10-én írta alá a „ Vyborg Appeal ”-et Viborgban .

A fellebbezés aláírói ellen büntetőeljárás indult. A Jelizavetpol tartomány 39 éves kán Izmail Abulfat kán oglu Ziathanovot pedig azzal vádolták, hogy azt tervezte, hogy „engedetlenségre készteti Oroszország lakosságát, és a néphez intézett különleges felhívással szembeszállt a törvénnyel”. terjesztve „sok példányban Oroszországon belül”. A Büntető Törvénykönyv 129. cikke 1. részének 51. és 3. bekezdése alapján elítélték.

1917 -ben a Közszervezetek Végrehajtó Bizottságát kinevezték a Ganja rendőrség vezetőjének . 1918 márciusában a Shamakhi és Goychay körzetekben a bolsevikokkal és dashnakokkal szembeszálló fegyveres különítményeket vezette .

Az Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság megalakulása után , a 2. Miniszteri Kabinet részeként , 1918. október 6- tól a "katonai ügyek biztosa" pozíciót töltötte be. 1919. március 30-án az Azerbajdzsán Köztársaság rendkívüli diplomáciai képviseletének élén Iránba küldték, hogy tárgyalásokat folytasson a sah kormánnyal.

Az ADR bukása és az 1920. májusi gandzsai felkelés leverése után Ismail Khan Ziyatkhanovot lelőtték.

Genealógia

           Sheref Jehan Begum        Shah Verdi kán         Gul-gunche
                   
                                               
                                      
    Khanum, Jevanshir Minbashi lánya Ibrahim Khalil Khan
(1759-1806)		 Khurshid Begum
(1743-?)		 Tuti Begum
(1740-?)		 Melke Nisa Begum Dzsavad kán
(1748-1803)		 Shukufe-khanum Mammad Hassan Khan
(1742-1792)		 Mammad Khan
(1738-1780)		 Rahim Khan
        
                                              
            
Kheir Nisa Begum Mammad-Hasan-aga
(1766-1805)		 Mekhti-Kuli kán
(1763-1845)		 Bedr Jehan Begum (Ugurlu kán lánya)
(1802–?)		  Ahmed Khan Sheki Shirin Begum Ali Kuli kán Husszein Kuli kán
(1784-?)		 Ugurlu kán Sheref Jehan Begum
        
                                                       
                           
  Jafar Quli bég
(1787-1866)		 Bahman Mirza
(1811-1884)		 Khurshidbanu
(1832-1897)		  Khurda Begum
(1821-?)		 Izmael pasa Hasszán pasa Husszein-Kuli-aga
(1804-?)		 Musahib-aga
(1799-1845)		 Nazanin Begum Mammad Quli Khan Dzsavad kán
    
                                            
                 
      Shahzade Khanum Abul-Feth-aga
(1843-?)		 Khanlar-aga
(1845-1870)		 Hanbutai
(1850-1864)		 Nazl Begum
(1839-?)		 Ali Ashref-aga
(1838-?)		 Mahbub Khanum
(1835-?)		 Ali-aga
(1830-?)
    
                  
           
     Ismail Khan
(1867-1920)		 Shah Verdi kán
(1871-1919)		 Adil Khan
(1872-1957)

Linkek