| Adil Khan Abulfat Khan oglu Ziyatkhanov | |
|---|---|
| azeri Adil xan | |
| Az Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság külügyminisztere (feljáró). | |
| 1918. október 30 - december 7 | |
| A kormány vezetője | Fatali Khan Khoysky |
| Utód | Fatali Khan Khoysky |
| Születés |
1870. szeptember 25 |
| Halál |
1957. december 14. (87 évesen) |
| Oktatás |
|
| Szakma | ügyvéd |
Adil Khan Abulfat Khan ogly Ziyatkhanov ( Elizavetpol , 1870 . szeptember 25. , Isztambul , 1957 . december 14. ) azerbajdzsáni államférfi és politikus.
Elizavetpol tartomány nemességéből származott . Adil kán a Ziyad oglu klánból származó Ganja kánok leszármazottja volt, akik az Orosz Birodalomban a Ziyathanovok vezetéknevét viselték. Az orosz és azerbajdzsáni állam testvére, politikai és katonai személyiségek, Ismail Khan Ziyatkhanov és Shahverdi Khan Ziyatkhanov ezredes . Adil Khan általános műveltségét az Elizavetpol Gimnáziumban szerezte .
A Moszkvai Egyetem Jogi Karán szerzett diplomát (1894.06.1.). Ügyvédként dolgozott Elizavetpolban és Bakuban . Elizavetpol városi tanács elnöke, polgármester [1] . Nagybirtokos.
Az Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság kikiáltása után (1918.05.28.) a Külügyminisztériumban dolgozott mint elvtárs (helyettes) miniszter. 1918. október 30- tól - a II. Miniszteri Kabinetben (1918. 06. 19. - 1918. 07. 12.) külügyminiszterként dolgozott [2] . 1919. augusztus 1-jén az Azerbajdzsán Köztársaság diplomáciai képviselőjévé nevezték ki Perzsia kormányába . Az 1919. augusztus 1-i kormányrendeletből:
Hozzon létre egy diplomáciai képviseletet Teherán városában a perzsa kormány alatt, és nevezze ki Adil-Khan Ziatkhanov külügyminiszter elvtársat [3] diplomáciai képviselőnek .
Az Agha Seyid Ziyaaddin Tabatabai által vezetett különleges perzsa misszió Bakuba érkezésével kapcsolatban, amelynek célja a két állam közeledésének felvázolása volt, Adil Khan kénytelen volt elhalasztani teheráni indulását. Részt vett a perzsa-azerbajdzsáni konferencia munkájában (1919. december 5-30.), amelynek ülésein meghatározták Azerbajdzsán és Perzsia gazdasági és politikai kapcsolatainak főbb irányait.
Azerbajdzsán diplomáciai képviselete Adil Khan Ziyatkhanov vezetésével 1920. január 4-én Perzsiába indult .
Adil Khan Ziyatkhanov az 1919-ben Bakuban megjelent "Azerbajdzsán, annak története, irodalom és politika" című könyv szerzője.
Az ADR bukása után családjával Iránban maradt, ahol számos adminisztratív tisztséget töltött be. 1934 - ben Törökországba költözött .
| Sheref Jehan Begum | Shah Verdi kán | Gul-gunche | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Khanum, Jevanshir Minbashi lánya | Ibrahim Khalil Khan (1759-1806) | Khurshid Begum (1743-?) | Tuti Begum (1740-?) | Melke Nisa Begum | Dzsavad kán (1748-1803) | Shukufe-khanum | Mammad Hassan Khan (1742-1792) | Mammad Khan (1738-1780) | Rahim Khan | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kheir Nisa Begum | Mammad-Hasan-aga (1766-1805) | Mekhti-Kuli kán (1763-1845) | Bedr Jehan Begum (Ugurlu kán lánya) (1802–?) | Ahmed Khan Sheki | Shirin Begum | Ali Kuli kán | Husszein Kuli kán (1784-?) | Ugurlu kán | Sheref Jehan Begum | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Jafar Quli bég (1787-1866) | Bahman Mirza (1811-1884) | Khurshidbanu (1832-1897) | Khurda Begum (1821-?) | Izmael pasa | Hasszán pasa | Husszein-Kuli-aga (1804-?) | Musahib-aga (1799-1845) | Nazanin Begum | Mammad Quli Khan | Dzsavad kán | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Shahzade Khanum | Abul-Feth-aga (1843-?) | Khanlar-aga (1845-1870) | Hanbutai (1850-1864) | Nazl Begum (1839-?) | Ali Ashref-aga (1838-?) | Mahbub Khanum (1835-?) | Ali-aga (1830-?) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ismail Khan (1867-1920) | Shah Verdi kán (1871-1919) | Adil Khan (1872-1957) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||