Légvédelmi tüzérségi komplexum

A légvédelmi tüzérségi rendszer a légvédelmi tüzérségi rendszer egyik típusa, amelyet főleg hajókon használnak. A légvédelmi és rakétavédelmi feladatok ellátására tervezték a közeli zónában, ezek jelentik a hajó utolsó védelmi vonalát a légitámadás ellen. Jellemzőjük a nagy tűzgyorsaság , rövid reakcióidő, autonóm célzás. Általában automatikus üzemmódban működnek, a kézi vezérlés tartalékként van elmentve.

A ZAK 20-40 mm-es kaliberű automata fegyvereket tartalmaz. Az iker, négyszeres telepítések, valamint a forgó csövű lövegek használatának köszönhetően ezeknek a rendszereknek a technikai tűzsebessége 600 és 10 000 lövés/perc között van. A gyakorlati tűzgyorsaságot korlátozza a harcra kész lőszer mérete és a csöveket bizonyos számú lövés után le kell hűteni.

A ZAK megjelenése elsősorban a hajóellenes rakétafegyverek megjelenésének és számos helyi konfliktusban való sikeres felhasználásának volt köszönhető. A ZAK először az 1960 -as években jelent meg a szovjet flotta hajóin . 1980- ra az amerikai haditengerészet megkapta a Volcano Phalanx ZAK-t. Ezt követően számos ország fejlesztett ki ilyen rendszereket.

A leggyakoribb ZAK-ok közé tartozik a Vulkan-Phalanx ( USA ), a kapus ( Hollandia , Egyesült Királyság ), a Seaguard ( Svájc , Olaszország , Egyesült Királyság ), AK-230 és AK-630 ( Szovjetunió / Oroszország ), „Dardo” ( Olaszország ), „Meroc”. " ( Spanyolország ).

Légvédelmi tüzérségi rendszerek összehasonlító teljesítményjellemzői
Jellemzők AK-230 AK-630 "Vulkán phalanx" "Dardo" "Kapus" "Tengeri Őr" "Meroka"
Állapot
Kaliber, mm harminc harminc húsz 40 harminc 25 húsz
Hordók száma 2 6 6 2 7 négy 12
Tűzsebesség, lövés/perc 2100 5000 3000-4500 600 4200 3400 9000
Lőtér, km négy négy 3.5 12.5 3 5 2
A lövedék súlya, kg 0,36 0,39 0.12 0,96 0,36 0.5 0.12
Torkolat sebessége, m/s 1050 880 1000 1000 1150 1470 1215
Beépítési súly, t 1.97 1.85 5.42 7.3 6.8 5.55 6.0

Galéria

Irodalom