Károly törvénye

Charles törvénye vagy Gay-Lussac második törvénye az egyik alapvető gáztörvény, amely leírja a nyomás és a hőmérséklet közötti kapcsolatot egy ideális gáz esetében. Kísérletileg a gáznyomás állandó térfogatú hőmérséklettől való függését Charles állapította meg 1787 -ben, és Gay-Lussac finomította 1802-ben.

A törvény szövege

Károly törvényének megfogalmazása a következő:

Egy rögzített tömegű és rögzített térfogatú gáz nyomása egyenesen arányos a gáz abszolút hőmérsékletével.

Egyszerűen fogalmazva, ha egy gáz hőmérséklete nő, akkor a nyomása is nő, ha a gáz tömege és térfogata változatlan marad. A törvénynek különösen egyszerű matematikai alakja van, ha a hőmérsékletet abszolút skálán mérik, például kelvinben . Matematikailag a törvény a következőképpen van leírva:

\qquad P\sim {T}

vagy

{\frac {P}{T}}=k

ahol:

P a gáznyomás , T a gáz hőmérséklete (kelvinben), k egy állandó .

Ez a törvény annyiban érvényes, hogy a hőmérséklet egy anyag átlagos kinetikus energiájának mértéke . Ha a gáz kinetikus energiája növekszik, részecskéi nagyobb sebességgel ütköznek az edény falával, ezáltal nagyobb lendületet adnak a falnak és nagyobb nyomást hoznak létre.

A különböző halmazállapotú azonos mennyiségű anyag paramétereinek összehasonlításához a törvényt arányként írhatjuk fel:

{\frac {P_{1}}{T_{1}}}={\frac {P_{2}}{T_{2}}}

vagy

{P_{1}}{T_{2}}={P_{2}}{T_{1}}.

Gay-Lussac törvénye, Charles törvénye és Boyle-Mariotte törvénye együtt alkotják az egységes gáztörvényt. Az Avogadro törvényével kombinálva ez a három gáztörvény általánosít az ideális gáz állapotegyenletére .

A terminológia kétértelműsége

Amonton nyomás- és hőmérséklettörvénye: A fent leírt nyomástörvény Guillaume Amonton nevéhez köthető , aki a 18. század elején (pontosabban 1700 és 1702 között [1] [2] ) fedezte fel, hogy egy rögzített tömeg nyomása. hőmérsékletével arányos állandó térfogatú gázt. Amonton a "levegő hőmérőjének" építése közben fedezte fel ezt. Ezt a törvényt Gay-Lussac törvénynek nevezni egyszerűen helytelen, mivel Gay-Lussac a térfogat és a hőmérséklet, nem pedig a nyomás és a hőmérséklet közötti kapcsolatot vizsgálta. .

Károly törvényét Károly és Meleg-Lussac törvényeként ismerték, mert a Gay-Lussac 1802-ben tette közzé, és 1787 óta többnyire nem publikált adatokat használ fel Károlytól.

Az orosz és az angol tudományos irodalomban ezért van némi eltérés a Meleg-Lussac nevéhez fűződő törvények elnevezésében. Ezeket a különbségeket a következő táblázat mutatja be:

Orosz név	Angol cím	Képlet
Meleg-Lussac törvénye	Károly törvénye ( en:Charles's law ) Meleg-Lussac törvénye Kötettörvény	$V/T=\mathrm {const}$
Károly törvénye	Meleg-Lussac törvénye ( en:Gay-Lussac törvénye ) Meleg-Lussac második törvénye	$P/T=\mathrm {const}$
A térfogati viszonyok törvénye	Meleg-Lussac törvénye ( en:Gay-Lussac törvénye )

Lásd még

Jegyzetek

↑ Barnett, Martin K. (1841. augusztus), A thermometria rövid története, Journal of Chemical Education 18 (8): 358 . kivonat. Archiválva 2021. december 2-án a Wayback Machine -nél
↑ Thall's History of Gas Laws Archiválva : 2010. szeptember 8.

Linkek

Irodalom

Castka, Joseph F.; Metcalfe, H. Clark; Davis, Raymond E.; Williams, John E. Modern Chemistry (meghatározatlan) . Holt, Rinehart és Winston, 2002. - ISBN 0-03-056537-5 .
Guch, Ian. The Complete Idiot's Guide to Chemistry (neopr.) . - Alpha, Penguin Group Inc., 2003. - ISBN 1-59257-101-8 .
Mascetta, Joseph A. Hogyan készüljünk fel a SAT II kémiára (határozatlan idejű) . - Barron's, 1998. - ISBN 0-7641-0331-8 .

Szótárak és enciklopédiák	Nagy katalán Britannica (online)
Bibliográfiai katalógusokban	J9U : 987007284930705171 LCCN : sh85022681