Douglas | |
---|---|
lat. Douglass | |
Jellemzők | |
Átmérő | 51 km |
Legnagyobb mélység | 2332 m |
Név | |
Névnév | Andrew Ellicot Douglas (1867-1962), amerikai csillagász. |
Elhelyezkedés | |
35°30' é. SH. 122°43′ ny / 35,5 / 35,5; -122,72° É SH. 122,72° ny pl. | |
Mennyei test | Hold |
Douglas | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A Douglas-kráter ( lat. Douglass ), nem tévesztendő össze a Marson található Douglas -kráterrel , egy nagy ősi becsapódási kráter a Hold túlsó oldalának északi féltekén . A nevet Andrew Ellicot Douglas (1867-1962) amerikai csillagász tiszteletére adták, és a Nemzetközi Csillagászati Unió 1970-ben hagyta jóvá . A kráter kialakulása a Nektár-korszakra utal [1] .
A kráter legközelebbi szomszédai a Charlier kráter nyugaton; Perrine kráter észak-északnyugaton; a hatalmas Landau -kráter észak-északkeleten; Fagykráter északkeleten ; a Leucippus kráter délkeleten; délen a Hatanaka kráter és délnyugaton a Kovalevskaya kráter [2] . A kráter középpontjának szelenográfiás koordinátái 35°30′ É. SH. 122°43′ ny / 35,5 / 35,5; -122,72° É SH. 122,72° ny g , 51 km [3] , mélysége 2,3 km [1] .
A kráter sokszög alakú, és fennállása során jelentősen megsemmisült. A hullámzás ellaposodott, a déli, északi és északnyugati részeken feltűnő kráterek borítják. A Douglas C szatellitkráter a hullámzás északkeleti részéhez csatlakozik (lásd alább). A sánc északi része alig látszik. A sánc magassága a környező terület felett eléri az 1120 métert [1] , a kráter térfogata megközelítőleg 1910 km³ [1] . A krátertál alja lapos, a déli és északkeleti részeken a sáncot átfedő, fent említett kráterek jelzik.
Douglas | Koordináták | Átmérő, km |
---|---|---|
C | 36°17′ é. SH. 121°16′ ny / 36,29 / 36,29; -121,27 ( Douglas C )° É SH. 121,27° ny pl. | 28.5 |
x | 38°03′ s. SH. 124°05′ ny / 38,05 / 38,05; -124.09 ( Douglas X )° É SH. 124,09° ny pl. | 24.2 |