Dubnai szürke gém telep

Dubnai szürke gém telep
IUCN kategória - III ( természeti emlék )
alapinformációk
Négyzet	93,59 ha
Az alapítás dátuma	1984. április 11
Elhelyezkedés
56°40′26″ s. SH. 37°52′22″ K e.
Ország	Oroszország
Az Orosz Föderáció tárgya	Moszkva régió
Terület	Taldom városrész
Dubnai szürke gém telep
Dubnai szürke gém telep

A Dubna szürke gém kolónia  a moszkvai régió regionális (regionális) jelentőségű természeti emléke , amely ökológiai és tudományos szempontból értékes természeti komplexumokat foglal magában, amelyek természetes állapotuk megőrzéséhez különleges védelmet igényelnek:

• jól megőrzött természetes ártéri komplexumok;
• az Orosz Föderáció Vörös Könyvében és a Moszkvai Régió Vörös Könyvében szereplő ritka állatfajok élőhelyei.

A természeti emléket 1984-ben alapították [1] . Helyszín: Moszkva régió, Taldomsky városi körzet , Okayomovo falutól körülbelül 1,5 km-re északra, Szergiev Poszad városi körzet, Moszkva régió. A természeti emléket érő káros antropogén hatások megelőzése érdekében a szomszédos területeken pufferzónát alakítottak ki északról és északnyugatról. A természeti emlék területe 93,59 hektár. A természet emléke magában foglalja azt a területet, ahol korábban a szürke gémkolónia volt, és annak közvetlen természeti környezetét.

Leírás

A természeti műemlék területe a Felső-Volga-alföld moszkvai régiójában található, a víz-glaciális és ősi hordalékvíz-glaciális sík, egyenetlenül vízelvezető síkságok fejlődési területén. A terület negyedkor előtti lelőhelyeinek tetejét jura kori agyagok képviselik. A természeti emlék határain belüli abszolút magasságok 125,8 méter tengerszint feletti magasságtól (a Dubna folyó vízpereme) 128 méteres tengerszint feletti magasságig (a meder mentén fekvő gerinc magaslatán) változnak.

A természet emlékműve a Dubna folyó (a Volga mellékfolyója) árterén, annak középső folyásában található. Az ártéri felszínek a víz széle felett 1-1,5 m relatív magasságban alakultak ki a Dubna folyó csatornájában. A természeti emlék határain belüli felszíni lerakódásokat elsősorban tőzeg, tőzeges vályog, valamint kavicsos és kavicsos hordalékhomok, vályog és homokos vályog képviseli. Az ártér főfelületének lejtése nem haladja meg az 1-2 fokot.

Az ártéren belül különböző méretű megnyúlt mocsaras és elöntött holtágmélyedések találhatók. A régi meder 4 km hosszan húzódik a terület északnyugati határán. A Dubna régi csatornája által kialakított mélyedés szélessége eléri a 14-15 métert, a mocsaras területeken aktívan fejlődnek fitogén domborműképző folyamatok, domborműves nanodombormű képződésével.

A természeti emlék területének határai mentén a Dubna folyó csatornáinak szakaszai találhatók. Az északnyugati határ mentén mocsaras és benőtt régi meder húzódott, a délkeleti határon pedig új csatornázott meder. A természeti emlék területén a hidrológiai vízhozam a Dubna folyó kiegyenesített szakaszára irányul. A holtágak elöntött szakaszai 300-600 m hosszúak, a Dubna kiegyenesített és csatornázott csatornájának hossza a természeti emlék határa mentén több mint 3 km. A meder szélessége 15-20 m, a terület középső részén észak-déli irányban mintegy 6-8 m szélességű meliorációs csatorna került kialakításra.

A természeti emlék vizes területén a talajtakarót hordalékhumus-gley, hordalékhumusz-gley és hordalékos tőzeg-gley talajok kombinációi képviselik.

Flóra és növényzet

A Dubna folyó medrével és a holtági tóval szomszédos területek természeti emlékén a fűz-nádas lápok váltakoznak fekete égererdőkkel, kőrisfűz bozótokkal és pyatichinkovoy fűzfa egyes fákkal.

A szigeteken és a holtági tó partján található fekete égererdők fekete égerből állnak, egyetlen fehérfűz és ötcsillagos fűz keverékével. Az égertörzsek átmérője 30-50 cm, az aljnövényzetben gyakori a madárcseresznye, kőris és ötcsillagos fűz, fekete ribizli, málna, ritkábban a közönséges viburnum és a májusi csipkebogyó. A közönséges komló helyenként bővelkedik. Ezeknek az erdőknek a növényeit a csalán uralja, a réti búza gyakran bővelkedik. Vannak közönséges érzékeny, keserédes nadálytő, déli nádas, nádszerű dvukistnik, mocsári sáska, közönséges laza, laza, háromágú szál, hosszú levelű veronika, göbös odú, parti sás.

A holtágmélyedésben cserjefüzek (hamvas, ötcsillagos) és nádasok csomói váltakoznak, esetenként egycserjefüzekkel. Az abszolút déli nádas által uralt nádas szélén bőséges csalán és nádszerű forrás található. Az Echinocystis karéjos szelek a cserjefüzek mentén, helyenként málna is található.

A holtági tó partja mentén, a nádasok sűrűjében egy nagy mannik, mocsári cincér, európai zyuznik, békalencse és néhány más faj található.

A Dubna kiegyenesített csatornája és a meliorációs árok mentén gazos földút vezet (csalán, vadvízitorma, közönséges üröm, kakasláb).

A Dubna-meder vízi és félvízi növényzetét a sárga petékhüvely, a ragyogó tócsa, a nyílhegy, a chastukha útifű, a tavaszi veronika, a kétéltű tyúkfű, az úszó récefű, a háromkaréjos békalencse és más fajok képviselik. Csalánfű-csoportok alakulnak ki a part mentén, gyakrabban nádszerű dvuhkidnik-szel és napellenzővel.

A gyomréteken (az út és a meliorációs árok mentén) a csalán, nagy bojtorján, közönséges és mezei borjú, közönséges üröm, új kerítés, Echinocystis lobata dominál. Vannak szibériai disznófű, szagtalan hárombordás és egyéb gyomos és ruderális fajok.

Fauna

A terület gerinces faunájának fajösszetétele a moszkvai régió északi részén található érett ártéri fekete égererdőkre jellemző. Ugyanakkor számos olyan faj található, amelyek nagyon ritkák a régió területén.

A természeti műemlék területén 75 szárazföldi gerinces faj található, amelyek közül egy kétéltű, egy hüllőfaj, 68 madárfaj és öt emlősfaj található.

A szárazföldi gerincesek faunisztikai komplexuma a közép-európai Oroszország ártéri nedves égererdőire és mocsaras folyami ártereire jellemző fajokon alapul.

A természeti emléken belül két fő zookomplexum (állatképződmény) különböztethető meg: a nedves ártéri magas pázsitfüvek zooformációja fűzfákkal és egyes fákkal, valamint a vízközeli és vízi élőhelyek zooformációja.

A nyers ártéri magas pázsitokon nádasok, csalánok, réti füvek és más kemény szárú lágyszárúak bozótosai, fűzbokrokkal és elszigetelt fekete égerekkel a tömör fekete éger és a Dubna folyó közötti térben jávorszarvasok, vaddisznók élnek; itt jön a róka; a régi Dubna-csatorna part menti gerinceinek száraz "szigetein" egy közönséges vakond és egy közönséges sündisznó található.

Itt legalább 1978 óta élt egy szürke gém kolónia, amelyek fészkei fekete égereken helyezkedtek el egy tömör fekete éger szélén; 1983-ban 29, 1986-ban 23-26 lakott fészket számoltak össze. 1987-ben a madarak elhagyták ezt a helyet, és a korábbitól 300 méterrel nyugatra egy új kolóniát alkottak a természeti emlék pufferzónájában - a 154. negyed fekete égerjében, a 163. negyed határához közel; 1989-ben legalább 33 fészket jegyeztek fel itt. Ez az „új” kolónia legalább 1990-ig létezett. 1991 márciusában, a gémek érkezése előtt 44 fészket számláltak itt; 1994 júniusában a telepet elhagyottan találták, a fészkek állapotából ítélve a madarak legkésőbb 1992-1993-ban hagyták el. Jelenleg mindössze három lakatlan, düledező fészek található a telep területén. Az egyik fontos negatív tényező, amely a telep eltűnését befolyásolta, a tavaszi kacsavadászat volt (a kolónia közelében található meliorációs csatorna mentén több vadászplatform is található itt). Egy másik ilyen tényező volt a gémek fő táplálkozási állomásainak leromlása magának a kolónia tevékenységének és egyéb tényezőknek köszönhetően.

A természeti emlék területe a gémkolónia eltűnése ellenére a ritka madárfajok fészkelőhelyeként továbbra is értékes. Fészkelési időszakban a területi darvak (a moszkvai régió Vörös Könyvében szereplő faj; fészket találtak az 1980-as évek elején, a fészkelés továbbra is várható), a kékcinege vagy a hercehurca (a vörösben szereplő faj az Orosz Föderáció könyve és a Moszkvai Régió Vörös Könyve), valamint a sólyomrigó (a moszkvai régió vörös könyvében szereplő faj); A lápi réce, a kis pettyes harkály, a sikló, a szürke varjú, a kerti poszáta, a fűzfa, a szürke poszcsa, a réti poszáta, a kék torka, a csalogány, a vörösszárnyú, a mezei réce, a kék cinege, a közönséges lencse, a nádi sármány is fészkel, illetve a fészkelő időszakban megfigyelhető. A barangolási időszakban van liba, pacsirta, holló, széncinege, puff. Lakott még a nagy rétisas (az Orosz Föderáció Vörös Könyvében és a Moszkvai Régió Vörös Könyvében szereplő faj), a fekete kánya, a teknős galamb, a klintuk, a háromujjú harkály (a fajok listája a Moszkvai Régió Vörös Könyve), a törpebagoly (ritka és sérülékeny faj, amely nem szerepel a moszkvai régió Vörös Könyvében, de folyamatos ellenőrzésre és megfigyelésre szorul a régióban).

A hüllők közül egy életre kelő gyík, a kétéltűek közül a közönséges béka.

A természeti emlék területén található vízi és félvízi biotópokat a Dubna folyó kiegyenesített csatornája (melynek mindkét partján gazzal benőtt mesterséges töltések), meliorációs csatorna és a régi helyén holtágak képviselik. a Dubna folyó csatornája. Itt fészkel a tőkés réce, a síp, a lapátos, a hordozó, a cseresznye, a mocsári réce, a borz; a szürke gém, feketefejű sirály, közönséges csér (ritka és sérülékeny faj, amely nem szerepel a Moszkvai Régió Vörös Könyvében, de állandó ellenőrzésre és megfigyelésre szorul a régióban), valamint a parti madarak tápláléka. A jelentős árvizekkel járó években a tavaszi vándorlás során különféle récefajok halmozódnak fel: tőkés réce, réce, síp, ropogtatókacsa, réce (a moszkvai régió Vörös könyvében szereplő faj), tarajos réce, vörös fejű réce; a vándorlási időszakban egy közönséges jégmadárt (a moszkvai régió Vörös Könyvében szereplő faj) jegyeznek fel, ősszel és télen a tengerparti sáncok mentén az aranypintyek és a közönséges vöröscsapok gyommagvakkal táplálkoznak.

Természeti emlék kiemelt védelem alatt álló objektumai

Védett ökoszisztémák: a Dubna folyó árterének jól megőrzött szakasza fekete éger és fekete éger-nyír vizes füves erdőkkel, fűz- és fűz-nádas lápokkal, a folyó part menti vízi növényzetével és holtágas tavakkal.

A moszkvai régió védett élőhelyei, valamint az alábbiakban felsorolt ​​egyéb ritka és veszélyeztetett állatfajok.

A moszkvai régióban, valamint más ritka és sérülékeny állatfajokban védett:

• az Orosz Föderáció Vörös Könyvében és a Moszkvai Régió Vörös Könyvében szereplő fajok: nagy rétisas, európai cinege (cinege vagy hercegnő);
• a Moszkvai Régió Vörös Könyvében szereplő fajok: fekete kánya, szürke daru, nyálkahártya, közönséges galamb, tő, jégmadár, háromujjú harkály, sólyom poszáta;
• ritka és sérülékeny taxonok, amelyek nem szerepelnek a Moszkvai Régió Vörös Könyvében, de állandó megfigyelésre és megfigyelésre szorulnak a régióban: a közönséges csér, a törpebagoly, a fehérhátú harkály.

Jegyzetek

1. ↑ A Moszkvai Regionális Népi Képviselők Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 1984. április 11-i 501. sz. határozata "A moszkvai régió védett természeti területeinek hálózatának ésszerűsítéséről" . AARI . Letöltve: 2021. augusztus 23. Az eredetiből archiválva : 2021. augusztus 16.. (határozatlan)

Irodalom

• A Moszkvai Régió Kormányának 2019. november 18-i 836/39. számú rendelete „A moszkvai régió Taldom városrészében található, regionális jelentőségű különlegesen védett természeti területek útleveleinek jóváhagyásáról” . A moszkvai régió kormányának hivatalos internetes portálja (2019. november 19.). Letöltve: 2021. augusztus 23. (határozatlan)