Dogel, Ivan Mihajlovics

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2018. június 13-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 18 szerkesztést igényelnek .
Ivan Mihajlovics Dogel
Születési dátum 1830. március 7. (19.).( 1830-03-19 )
Születési hely Zalesye birtok, Vitebsk tartomány
Halál dátuma 1916. augusztus 16. (29.) (86 évesen)( 1916-08-29 )
A halál helye Kazan
Ország  Orosz Birodalom
Tudományos szféra gyógyszerész , fiziológus
Munkavégzés helye Moszkvai Egyetem ,
IMHA ,
Kazany Egyetem
alma Mater Birodalmi Orvosi és Sebészeti Akadémia (1854)
Akadémiai fokozat M.D.
Akadémiai cím Az IMHA tiszteletbeli professzora
Díjak és díjak
Szent Anna rend 2. osztályú Szent Vlagyimir 3. osztályú rend Szent Stanislaus 1. osztályú rend

Ivan Mihajlovics Dogel (1830-1916) - orosz farmakológus . Tiszteletbeli professzor , a Katonai Orvosi Akadémia tiszteletbeli tagja , Kazany és Jurjev (ma Tartu) egyetemek, külföldi akadémiák és társaságok. Főbb munkái a szív- és érrendszer és az idegrendszer farmakológiájával, fiziológiájával és anatómiájával foglalkoznak.

Életrajz

A Kovnoi Gimnáziumban (1850), majd a szentpétervári Orvosi és Sebészeti Akadémián (1854) végzett. 1862-ben külföldre küldték; először a Heidelbergi Egyetemen tanult Helmholtz , Kirchhoff és Bunsen irányítása alatt , majd 2 évig Ludwig laboratóriumában Lipcsében , és különösen érdekelte a vérkeringés szövettana és fiziológiája. Doktori disszertációját a Moszkvai Egyetemen védte meg "A nyirokmirigyek szerkezetének és kezelésének modern nézete ". Dogel összehasonlító anatómiai és összehasonlító élettani módszerekre alapozta kutatásait.

Fia, Michael 1865-ben született Heidelbergben.

1868-ban az Orvostudományi Akadémia közkatonává választották, majd 1869-ben rendkívüli, majd rendes tanárrá a Kazany Egyetem Farmakológiai Tanszékén .

Szakmai eredmények

IM Dogel a kísérleti farmakológia egyik megalapítója. Első alkalommal (1866) mutatta ki kísérletileg a reflexes szívmegállás lehetőségét, ha az orrnyálkahártya érzékeny idegvégződései irritálódnak. Aktívan részt vett a pestis, kolera, tífusz elleni küzdelemben, küzdött az alkoholizmus ellen; nyilvános előadásokat, riportokat és cikkeket tartott.

Publikációk

Főbb publikált cikkek: A nyirokmirigyek szerkezetének és működésének modern szemlélete. - Moszkva, 1863. , Ueber die Wirkung des Chloroforms auf d. Organismus der Thiere im Allgemeinen und, besonders, auf die Bewegung der Iris // Du Bois-Reymond's Arch. f. Auat. u. fiziol. - 1866. , Die Aussmessung der stromenden Blulvolumina // Berichte dks Gesellsch d. Wiss., math-phys.. - Klasse, 1867. , Ein neuer Versuch uber den ersten Herzton. Mit C. Ludwig // Berichte dks Gesellsch d. Wiss., math-phys.. - Klasse, 1868. , Ueber den Muskulus dilatator Pupillae bei Säugethieren, Menschen und Vögeln // Archiv f. mikros. Anatómia. - 1870. , Ueber d. Blutstrom unterbrochener Légzés. Mit N. Kowalewski // Pfluger's Arch. - 1870. - 3. sz . , Uber den Einfluss d. Nerv. ischiadicus u. N. cruralis auf die Circulation Blutes in den unteren Extramitaten // Pfluger's Arch. - 1872. , Ueber d. Einfluss d. Blutentbeerung auf die Circulation ud Temperatur Körpers // Ctrbl. f. med. Wiss. - 1874. , Ein Mittel, die Gestalten der Schneetlocken künstlich zu erzeugen // Mélauges physiques et chimiques. Bulletin de l'A cad. Birodalom. des Sc. de St.Petersburg. - 1874. - T. 10 . , Ueber einige einatomige ges ittigte Alkohale // Pfluger's Arch. - 1874. - 8. sz . , Ueber Ozon und seine Wirkung auf das Blut ( 1875 // Centrbl. fd medic. Wiss. - 1875. , Die Nervenzellen des Herzventrikels bei Frösche // Arch. f. mikros. Anat. - 1882. - No. Zur . Lehre d. Lymphkörperchen // Du Bois-Reymond's Arch. f. Anat. u. Plhysiol. - 1884. , Zur Kenntniss der Eiweissreactionen u. von dem Verhalten des Albumins der lichtbrech. Medien des Auges // Pfüger's7 Arch.9 - Pfüger's8 - No. 19. Zur Lehre über das Nerveusystem des Herzens . Mit Tjumianzow // Arch. f. mikros. Anat.. - No. 36. , Beitrag zur vergleichenden Anatomie und Physiologie des Herzens // Arch. f. mikeos. Anat. . - No. 43. Sur le coeur des Crustacés - Párizs: CR de l'Acad . des Scienc, 1876. , Anatomie u. Physiologie d. Herzens der Larve von Corethra plumicornis // Mémoires de l'Acad. Sc Imper. des .de St. - V. 24 , No. 103. , Ueber den Einfluss der Musik auf den Blutkreislauf // Du Bois-Rey-mond Arch. Anat. u. Physiol. - 1880. N. Együtt A. Kazem -Beck Csontos hal szívének beidegzése // A tábornok eljárása. Enni. a kazanyi egyetemen. - 1881. , Ueber die Ursache d. Geldrollenbildung des Blutes // Du Bois-Rey. mond's Arch, f. Anat. und Physic. – 1879. év. 1883. Die Muskeln und Nerven d. Herzens bei cinigen Molusken // Arch. f. mikros. Anat.. - 14. sz . , Conteibution à la question de la circle pulmonaire chez la grenouille. - Párizs: Cinquantenaire de la Societé de Biologie, 1899. "A dohány mint szeszély" (1884), "A kloroform hatásáról az állati test egészére és különösen a pupilla mozgására" "Összehasonlító anatómia, fiziológia és a szív farmakológiája" (Kazan, 1896), "A zene hatásáról a vérkeringésre" (1880); "Az ülőideg hatása az alsó végtag véráramlására" "A szívhangok eredetéről" (1868); „A pestisméreg fertőzésének módjai” (1879) „Az epe színező kezdetéről” (1890), „A kerékpár jelentősége a neuropatológus szemszögéből” (1895), „A zene hatása az emberre, ill. állatok” (Kazan, 1897), „Ueber den Musculus dilatator pupillae” (1870), „A vér- és nyirokerek összehasonlító anatómiája, fiziológiája és farmakológiája” (Kazan, 1903), „Alkoholok, egészség és erkölcs” (Kazan, 1912) , "Die Ganglienzellen des Herzens" (1877), "Die Betheiligung der Nerven an den Schwankungen in der Pupillenweite" (1894), "Die Photographie der Retina", Ueber Biuret, Mit H. Huppert // Zeischr. f. Chemi. NF - T. III . , Zur Lehre ueber d, physiolog. Wirkung d. Nyílméreg. Mit W. Nikolski // Arch. fdges. Fiziológia. - 47. sz .

Díjak

Szent Anna II. (1881), Szent Vlagyimir 3. (1885.), Szent Sztanyiszlav I. (1889.) renddel tüntették ki [1] .

Címek

Kazanyban:

Jegyzetek

  1. ↑ Dogel, Ivan Mihajlovics // A IV. osztály polgári rangjainak listája. - Szentpétervár, 1915.
  2. ↑ Cím-naptár: a parancsnoki és egyéb tisztviselők általános listája, Kazany tartomány összes intézménye 1881-ben . "Történelmi anyagok" projekt . Letöltve: 2021. október 17. Az eredetiből archiválva : 2021. október 27..

Irodalom

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
Bibliográfiai katalógusokban