Bade dialektusok

A bade dialektusok a nyugat-csádi bade nyelv területi változatai , amelyek Nigéria északkeleti részén gyakoriak .  R. Shu amerikai nyelvész kutatásai szerint három fő dialektust különböztetnek meg: gashua bade (északi bade, mazgarva) , déli bade (bade-kado) és nyugati bade (amshi, maagwaram, magwaram) [3] [4] [5] . A bade dialektusok közötti különbségek olyan jelentősek, hogy egyes kutatók azt javasolják, hogy ezeket a dialektusokat független nyelveknek tekintsék [6] [7] [8] . A 20. század első felében kihalt Shirava (Shira) , Ayyukava és Teshena (Teshenava) [9] idiómák nagyrészt a bade dialektusokhoz állnak közel .

A bádei nyelvjárásokat a nyelv olyan alapszintjein mutatkozó különbségek jellemzik, mint a fonetika , a morfológia és a szókincs , amelyek közül a morfológiai jelenségek a nyelvi jellemzők számát tekintve a legszélesebb körben képviseltetik magukat. Nem találtunk szignifikáns különbséget a szintaxis területén [10] . A badei dialektusok fonetikai sajátosságait 9 izofon képviseli , amelyek rendszeres hangváltozásokat mutatnak a vokalizmus és a mássalhangzórendszer rendszerében . Az egyik legszembetűnőbb fonetikai változás a Gashua dialektusban az *r > l átmenet [11] . A morfológiai megkülönböztető jegyek között több mint 30 nyelvi jellemzőt jegyeznek meg. Különösen az olyan morfológiai jellemzők, mint a főneveknél a -n < *-ni utótag jelenléte , az úgynevezett nunáció ( ǝ̀gdǝ̀mǝ́n [ ~ 1 ] " krokodil"; a Gashua nyelvjárásban és a déli nyelvjárásban - ǝ́m ǝ̀gd )ǝ́ , és a déli dialektust például negatívan emeli ki, hogy nyelvrendszerében hiányzik a nem kategória [12] . A szókincs területén több mint 20 különbséget vesznek figyelembe [11] .

A nyelvjárási területek megoszlása ​​nagyrészt egybeesik a bade nép szubetnikus csoportjai ( klánjai ) letelepedésének határaival [13] .

A lefedett területet és a beszélők számát tekintve a legelterjedtebb a nyugati nyelvjárás, a legkevésbé a déli nyelvjárás [8] . A Gashua dialektust vagy északi dialektust beszélik Bade etnikai területének legnagyobb településén, Bade emírség közigazgatási központjában - Gashua városában [1] [6] [7 ] .

A nyelvjárásnevekről

A nyelvjárást beszélők önnevei : bádài  - gashua, m̀dá-ŋ áaɗo̍ ("dél népe") - déli, màagwàrám  - nyugati. A Bade nép összes képviselőjének közös elnevezése, függetlenül a nyelvjárástól, a klán hovatartozástól és egyéb különbségektől, úgy hangzik, mint „bade” bizonyos nyelvjárási változatokkal - bade , badai stb. A „bade” etnonim nem vonatkozik a duvai képviselőkre. emberek. Maguk a duvaiak (önjelölés - ǝ̀vjì ) az összes badet ǝ̀vjǝ́ə kǝ́ma̍ "nyugati evji"-nek nevezik, külön csoportokat is megkülönböztetnek: a gashuát ǹgùzmòk -nak, a nyugati és déli badet pedig egyformán màagwár -nak . A ngizim nyelvben, amelynek beszélői messze élnek a Bade-től, és nem ismerik a helyi etnikai helyzetet, nincs külön neve a különböző bade csoportoknak. A Gashua dialektusban a következő nevek használatosak: Duway - dùwái ( tàafǝ́ríifǝ́rí ), a déli bade - bádíi-k àaɗáu "a déli báde", a nyugati bade esetében - màagwál ( ez a név a telefon átmenetét tükrözi ) > l ). A déli dialektusban a következő neveket használják: màasí a duway, màzgàrwún ( díilà ) a gashua, maagwàró a nyugati bade . A nyugati nyelvjárásban a következő elnevezések használatosak: Duway - ( táafǝ́ríifǝ́rí ), Gashua - màzgwàrwà ( díilà ) esetében a déli badeket a nyugatiak nem különböztetik meg külön csoportként, ezért nincs külön elnevezésük [14 ] .

Területek

A Bade-Ngizim csoport többi nyelvével összehasonlítva mind a beszélők számát, mind az elfoglalt földrajzi területét tekintve a bade nyelv a legelterjedtebb, és kiemelkedik a legnagyobb nyelvjárási töredezettségével is. A Bade nyelv számos különböző típusú dialektusa három nagy nyelvjárási területre csoportosul. A különbségek e fő területek (dialektusok) között meglehetősen jelentősek: a badei nyelvjárások mindegyike ugyanúgy különbözik egymástól, mint a közeli rokon nyelvtől, a Ngizimtől . Azonban egyrészt a bade dialektusokat beszélők, másrészt a ngizim nyelvet beszélők közötti kölcsönös megértés nehéz, és a különböző bade dialektusokat beszélők közötti kölcsönös megértés viszonylag szabad . R. Shu ezt a „passzív diglossziával ” magyarázza, amelyet a földrajzi közelség és a bade nép különböző csoportjainak képviselőinek hosszú távú dialektusközi kapcsolatai okoznak [15] .

A beszélők számát és az elfoglalt területet tekintve a legelterjedtebb a nyugat-badei dialektus. A nyugati dialektus területe a bade nyelv elterjedési területének csaknem kétharmadát fedi le - a Gashua nyelvjárás területétől délnyugatra és a déli dialektus területétől északnyugatra található. Északról és északnyugatról a nyugat- szaharai manga nyelv tartománya csatlakozik a Nyugat-Bade , nyugatról és délről a nyugat-csádi nyelv hausa tartományához . A nyugati dialektus tartományának legnagyobb települései Amshi, Dagon, Tagali és Madamuva. A déli dialektus területe a nyugati nyelvjárás területétől délkeletre, a Gashua nyelvjárás területétől délre található. Délen és keleten a déli bade elterjedési területe a nyugat-szaharai középkanuri nyelv , északkeleten a közeli rokon duway nyelv elterjedési területével határos . Ezt a dialektust beszélik Katammában, Katanganban, Gorgoramban és más falvakban. Az észak-badei vagy gashua nyelvjárás területe a nyugati dialektus területétől északkeletre, a déli dialektus területétől északra és a duway nyelv területétől nyugatra található . Északon a gashua területe szomszédos a manga nyelv elterjedési területével. A Gashua nyelvjárást a Bade nyelvterület legnagyobb településén - Gashua városában, valamint annak környékén beszélik. Az egyes nyelvjárásokban nyelvjáráscsoportokat különítenek el, amelyek jellemzői között jelentős számú sajátos nyelvi sajátosság is szerepel. Az átmeneti és vegyes nyelvjárások [1] [2] [6] a szomszédos nyelvjárások elterjedési területeinek határán helyezkednek el . Valójában a bade nyelv dialektusainak területein bizonyos nyelvjárási sajátosságok minden városban és minden faluban benne vannak [7] [8] .

Osztályozás

A Bade nyelv a következő dialektusokat és dialektuscsoportokat tartalmazza [3] [4] [5] :

A fő nyelvjárásokon és nyelvjáráscsoportokon kívül három átmeneti dialektus létezik [16] [17] :

A 20. század első feléig a shirawa (shira) , az ayukawa és a teshena (teshenawa) idiómák gyakoriak voltak a bade nyelv modern területétől nyugatra . Nyelvi sajátosságokat tekintve ezek az idiómák közelebb álltak a bade dialektusokhoz, mint az ngizim nyelvhez [9] . Különböző forrásokban ezek az idiómák (mindegyik vagy egy vagy másik részük) a Bade-ngizim alcsoport független nyelveinek [18] [19] vagy a Bade nyelv dialektusainak tekinthetők. Különösen a Shirawa idióma szerepel a Bade dialektusok számában az Ethnologue világnyelvek kézikönyvében , ahogy a Bade Shirawa dialektus is szerepel R. Blench Nigériai nyelvek atlaszában [3] [20] . R. Shu azt javasolja, hogy ezeket az idiómákat egy nyelv vagy egy nyelvcsoport dialektusainak tekintsék, de mindenképpen külön a Bade nyelvtől [21] . A Shira-Bade klaszter R. Shu tanulmánya alapján történő osztályozását a világnyelvek Glottolog adatbázisában javasolták . Az Ayukawa és Teshena idiómák, amelyek egy Shira nevű csoportot alkotnak, úgy szerepelnek benne, mint amelyek nagyon közel állnak Bade-hez, de elkülönülnek tőle [22] . A nehézséget a Shirava idióma figyelembe vett nyelvi/dialektus-klaszterében lévő hely meghatározása jelenti, amelyből gyakorlatilag nem maradt információ [21] .

A nyelvjárások és klánok kialakulásának története

A bade nyelv dialektusainak területei bizonyos mértékig egybeesnek a bade nép szubetnikai csoportjainak letelepedési területeivel, amelyekre vonatkozóan R. Shu a klán kifejezést használja . Három nagy nyelvjárási terület a Bade klánok három, vagy esetleg a közelmúltban négy letelepedési területének felel meg [13] .

A hagyományos szóbeli bhakták szerint Bade ősi otthona e nép modern területétől keletre, Dadigar település környékén, a Duvai és Kanuri népek településének határán található . A Dadigara vidékéről nyugatra vándorlások eredményeként az új területeken külön csoportok (klánok) alakultak ki a bade népből saját nyelvjárással [23] .

A Bade etnikai terület nyugati részén található a Magwar klán települési területe . Tagali, ennek a klánnak a központja (ma egy kis falu), a 16. században alakult, miután a Magwarok keletibb területekről - a Dadigara régióból - vándoroltak. A múltban a Magwar klán nagy területet foglalt el, lefedve a Bade nép modern letelepedési területétől nyugatra eső területeket. A 19. század közepéig a Magwar klán volt a leghatalmasabb, a Bade nép összes többi klánja ennek volt alárendelve [24] .

A gidgid ( gidgid ) klán, amely a Bade nép elterjedési területének délkeleti részén lakott, eredetileg Tagali falu közelében található területen található. A klánok közötti konfliktusok miatt a gidgid klán kénytelen volt délre költözni. Az új területen a 18. század közepén ez a klán megalapította Gidgid falut (jelenleg ebben a faluban már nem beszélik a bade nyelvet). A 19. század közepén a Gidgid klán képviselői leigázták a Bade nép összes többi klánját, és a Magwar klán területén megalapították Gorgoram ( Góo kára̍m ) települést, ahová áthelyezték központjukat. 1946-ban Gashua városa, amely fontos kereskedelmi utak kereszteződésében található, Bade fő városává vált. A gidgid klán összes nemessége Gorgoramból Gashuába költözött. A mai napig a gidgid a Bade nép uralkodó klánja [25] .

A rossz szájhagyományok szerint e nép letelepedésének déli vidékein létezett egy Umduk Mashi klán ( m̀dǝ̀k-máashì "Masha népe"). Az ókorban ez a klán a Dadigara régióból délnyugatra költözött, ahol megalapították Katamma falut. R. Shu kutatásai szerint egy független mashi klán létezése jelenleg nem igazolt. A mai Katamma és környéke lakossága a Gidgid klánra utal. R. Shu megjegyzi, hogy a mashi ( màasí ) elnevezés a déli bade között a duvai néppel kapcsolatban használatos. A tudós szerint, ha a Mashi klán létezett, akkor a történelmi időszakok egy részében vagy egyesült a Gidgid klánnal, vagy kiirtották, vagy átköltözött Nigéria északkeleti területeire [26] .

A mazgwarwa klán ( mazgwarwa ) falvai a Magwar klán települési területétől keletre és a Gidgid klán települési területétől északra találhatók. A Mazgvarváról töredékesek az információk, valószínűleg viszonylag későn alakult ez a klán. A Bade nép történetében a Mazgvarva klán soha nem játszott vezető szerepet [5] .

Minden valószínűség szerint a Gashua régió (Mazgvarva klán) lakossága a legelszigeteltebb, és szemben áll a Bade etnikai masszívum többi részével. Figyelembe véve, hogy a Gashua nyelvjárás beszélői nem tesznek különösebb különbséget a Magwar és Gidgid klánok között (valamint a Duvai nép képviselői, akik mindkettőjüket azonos màagwárnak nevezik ), és mindenki külön csoportként emeli ki a Gashuát. , R. Shu úgy véli, hogy a nyugati és a déli dialektus beszélőit etnikailag egy egésznek vagy egy csoport két ágának tekinthetjük. Nyelvi szempontból azonban a nyugati és déli bade közötti különbségek markánsabbak [27] .

Az első legjelentősebb eltérések a bade ősnyelv dialektusaiban R. Shu szerint azután következtek be, hogy a Magwar klán nyugatra vándorolt, és Tagali települést új földeken alapították. Ezeket az eltéréseket egyrészt a modern nyugati és déli dialektus, másrészt a Gashua dialektus közötti mélyreható különbségek tükrözik. Ezeket mind a nyelvi adatok, mind a szájhagyományból származó információk megerősítik. A történeti információk hiánya nem teszi lehetővé, hogy megállapítsuk a közös nyugati-déli nyelvjárási terület felosztásának okát. A Magwar és Gidgid klánok interakciójához kapcsolódó legkorábbi politikai folyamatok időben nem eshetnek egybe a nyugati és a déli pradiálektusok eltérésével. R. Shu szerint a dialektusok dialektusokra osztása kezdetben a Komadugu-Yobe folyó partja mentén, valamint a Katagum és Khadejia folyók találkozásánál történt. Mivel a bade nép fő foglalkozása a halászat, kezdetben, a nyugati területek fejlődése során folyópartok települtek, ahol kialakultak a nyelvjárási különbségek. Később, amikor a nyelvjárások általánosságban már kialakultak, fokozatosan kialakultak a folyótól északra és délre eső területek, amelyeken a Badék elkezdtek mezőgazdasággal foglalkozni, amely a halászathoz képest másodlagos volt számukra. Így a nyelvjárási csoportok területei északról délre megnyúlt formát nyertek. A bade dialektusok általános fejlődési irányai az adott vagy másik Bade klán presztízsével magyarázhatók. Így a Magwar klán múltbeli dominanciája tükrözi az innovációk nyugatról keletre terjedését és az új formációk ellentétes irányú mozgásának szinte teljes hiányát [28] . A duwai nyelv alacsony presztízse az egyik oka a gashua dialektus történetének rekonstrukciójának. R. Shu szerint a Gashua fejlődésének sajátos módja volt, amely különbözik a többi bade dialektustól. A Gashua dialektus számos nyelvi sajátossága, amelyek a Bade terület többi részén ismeretlenek, beleértve a Gashuát a duway és a ngizim nyelvekhez közelebb hozó jellemzőket, okot ad arra, hogy azt mondjuk, hogy a Gashua dialektus alapja a duway nyelv szubsztrátuma. . Valószínűleg a duway nyelv anyanyelvi beszélői eredetileg a gashua nyelvűek településének modern területén éltek. Fokozatosan a duvaiak áttértek a bade nyelvre, és a maguk módján átvették az új nyelv egyes elemeit. A Bade nyelv elterjedésének folyamata keletre, a duwai nyelv területére jelenleg is tart [29] .

Írás

A Gashua és Western Bade dialektus ábécéjét a 2004-ben kiadott Bad Hausa-angol szótár tartalmazza, szerkesztette R. Shu [30] [31] :

Gashua nyelvjárási ábécé
Ə A B Ɓ C D Ɗ E F G H én J K L M N Ŋ O P R R̃ S T U V W Y ʼY Z
ə a b ɓ c d e e f g h én j k l m n ŋ o p r r̃ s t u v w y ʼy z
Nyugati nyelvjárási ábécé
Ə A B Ɓ C D Ɗ E F G H én J K L M N Ŋ O P R S T U V W Y ʼY Z
ə a b ɓ c d e e f g h én j k l m n ŋ o p r s t u v w y ʼy z

A badei nyelvjárások írásjegyei közé tartozik az ə graféma jelenléte, amely a felső emelkedés középső sorozatának kerekítetlen magánhangzóját jelöli ( IPA -ban ɨ ), ŋ, amely veláris orrhangzót jelöl, p, zöngétlen labiális mássalhangzót (hiányzik a hausa ábécé). A jl ( zöngés ) és tl ( zöngétlen ) digráfok az oldalirányú frikatív mássalhangzók megjelenítésére szolgálnak a Gashua és a nyugati nyelvjárásokban . Ráadásul a nyugati nyelvjárásban a gh digráf egy zöngéd mássalhangzót jelöl, amely egy zöngétlen mássalhangzóval alkot párost, amelyet a h graféma jelöl [32] [33] .

A különbség a két ábécé között az r graféma használata a Gashua ábécében, mivel ebben a dialektusban megkülönböztetik az r és r̃ mássalhangzókat . Közülük az első retroflex egyhangsúlyú mássalhangzóként (ɽ - az IPA-ban), a második - remegő mássalhangzóként valósul meg . Az írásban a Gashua nyelvjárást beszélők gyakran nem tesznek különbséget e mássalhangzók között, és csak egy r betűt használnak [34] .

A szótárak ékezeteket használnak a hosszú magánhangzók és hangok jelzésére : a hosszú magánhangzót makró (_) jelöli, a rövid magánhangzót nem jelölik ékezettel; a mély hangot egy súlyos (`), a magas hangot a felső index hiánya, a csökkenő hangot a cirkumflex (ˆ) , az emelkedő hangot a hachek (ˇ), a lefelé lépést az akut ( ′). Az írásban a hosszú és rövid magánhangzók, valamint a hangnemek megkülönböztetése nem szokás [35] [36] .

Nyelvjárási különbségek

Fonetika

A fonetikai izoglosszák általában egybeesnek a bade nyelvterület fő nyelvjárási határaival. A megkülönböztető fonetikai jellemzők a következők: [37] :

  1. Az R. Shu által protézisnek nevezett ə magánhangzó helyzetének változása egy szórész szerkezetében, mint például a *CəCV > əCCV (a ngízim nyelvben ilyen változások hiányában): ǝ̀bzú „elhagy” (in Gashua), de bǝ̀zú (Ngizimben). Ez a jelenség azzal a feltétellel valósul meg, ha két mássalhangzó elfogadható kombinációt alkot. Például zajos és hangos mássalhangzók sorozata esetén az ə helyzetének megváltoztatása lehetetlen: vǝ̀lú "kimegy" (gashua) és vǝ̀rú (ngizim). Ez a fonetikai sajátosság a bade nyelv összes dialektusára kiterjed, de megvalósításának bizonyos sajátosságaival a Gashua dialektusban, amelyben egyrészt ritkábban fordul elő az ə helyzetének változása, másrészt viszont megvalósítható. , például két robbanékony mássalhangzó kombinálásakor , ami más dialektusokban lehetetlen: ǝ̀dgà "nyíl" (gashua nyelven), de dǝ̀gà (más dialektusokban). A magánhangzó hasonló permutációja a Duway nyelvben is ismert, főleg a Bade nyelv területével határos dialektusokban. Kelet felé, a duvai nyelv elterjedt területén e jelenség gyakorisága csökken. Gangava falu (Gashua városától 15 kilométerre keletre) nyelvjárásában: ǝ̀zgǝ́r "láb"; ǝ̀bdàm "út"; ǝ̀tkà "test"; Dadigar falu (Gashua városától 35 kilométerre keletre) nyelvjárásában: sǝ̀gǝ́r "láb"; bǝ̀dàm "út", de ǝ̀tkà "test". Valószínű, hogy az ə pozícióváltozás Duwayben Bade hatására alakult ki. Utóbbi hatását igazolják R. Shu megfigyelései, aki különösen felhívta a figyelmet arra, hogy a Bade település környékén élő sok duway beszélő ismeri a gashua nyelvjárást, és szinte teljes hiánya a nyelvjárásról. Duway nyelv a Gashua dialektus beszélői között.
  2. Az ə magánhangzó helyzetének megváltoztatása a szó egy részének szerkezetében, például *CəCV > əCCV zajos és hangos mássalhangzók sorozatával / g / esetben zajos. Ez a változás minden dialektusra jellemző eltérő mértékben, de egy részüknél vannak megvalósítási korlátok, a másik részüknél nem. Ez függ a g mássalhangzó fonetikai környezetétől és a g redukció lehetőségétől . A nyugati rosszban ez a jelenség hiányzik, bár a glottális előtti g utáni ə magánhangzó pozíciók lehetségesek, és a gyors tempójú beszédben ezek a változások a nazálisak előtt hallhatók. A déli rosszban a glottálok előtti g utáni ə magánhangzó helyzete már nem kivétel, hanem szabály. A központi rosszban minden lehetséges esetben megfigyelhető az ə g utáni helyzetének változása . A Gashua dialektusban a különböző falvak különböző beszélőinek beszédében mindkét lehetőséget hallhatja - pozícióváltozással és változtatás nélkül.
Az ə magánhangzó helyzetének megváltoztatása vagy megtartása a g mássalhangzó után a bade nyelvjárásokban:
nyelvjárások fordítás
western bade déli bade központi bade gashua
gǝ̀máan gǝ̀màkì ǝ̀ŋmá ŋ̀má ~ gǝ̀má "csípő"
gǝ̀ráan gǝ̀rìiɗì ǝ̀ɣlǝ̀k ǝ̀ɣrìiɗ ~ gǝ̀rìiɗ "barlang"
gùɓán yuɓa yuɓa ùuɓà ~ gùɓà "hidratáló"
  2. A *r mássalhangzó reflexeinek különbségei .
    • Átmenet *r > l a Gashua dialektus területén. Ez a tulajdonság, amely nem található meg sehol, kivéve Gashua térségében, ennek a dialektusnak a legszembetűnőbb és legfelismerhetőbb jellemzője. Számos szóban, mint például a sǝ́rǝ́n „kettő” szóban, az [r] megmarad. Ennek oka R. Shu szerint nincs pontosan megállapítva.
    • Az átmenet *r > r̃ a nyugati dialektus területén (a mássalhangzók közül az első retroflex egyhangsúlyú mássalhangzóként (ɽ - az IPA-ban), a második - remegő mássalhangzóként valósul meg ). Mivel az l a gashuában és az r̃ a nyugati badában ugyanannak az *r mássalhangzónak a reflexei , R. Shu l és r̃ eloszlási határát izoglossznak nevezi, ami a legvilágosabban választja el ezt a két dialektust.
    • Jelenleg Zabudum és Karage falvakban figyelhető meg az r̃ elterjedése , valamint a Gashua terület falvaiban, amelyek a nyugati dialektus területének határán helyezkednek el - ezeken a területeken az r̃ helyben alakul ki. az [r]-ből, kevés szóban megőrizve. Ráadásul az r̃ a déli nyelvjárás területére is terjed, amely a változás előtt nem ismerte *r > l , r̃ . Míg Western Bade hatása a Gashua dialektusra egyértelmű, a Souther Bade-et úgy tűnik, hogy egy kétnyelvű tényező befolyásolja  – a dél-badei beszélők Kanuri nyelvet is beszélnek , amelynek remegő r̃ .
*r reflexek Bade dialektusokban:
nyelvjárások fordítás
western bade déli bade központi bade gashua
ǝ̀r̃wán ǝ̀rwà ǝ̀lwà ǝ̀lwà "dal"
ǝ̀zgǝ̀r̃ǝ́n ǝ̀zgǝ́r ǝ̀zgǝ́l ǝ̀zgǝ́l "láb"
sǝ́r̃ǝ́n sǝrǝn sǝ́rǝ́n ~ sǝ́r̃ǝ́n sǝrǝn "két"
  2. Elterjedése a legtöbb dialektusban és a bade dialektusokban a bade-ngizim-duvai mássalhangzók [ h ] és [ ɦ ] protonyelvének *x és *ɣ veláris frikatívuszai helyett (bár egyes beszélők beszédében ezek a reflexek néha előfordulhatnak veláris mássalhangzóként valósul meg, vagy veláris felhanggal ejtik ki). Csak a tulajdonképpeni Gashua dialektusaiban figyelhető meg az *x > k és *ɣ > g átmenet : hǝ́rà "új", ɦǒ "nyitott" - a nyugati rosszban; hǝ́rà , ɦa̍u  - a déli rosszban; hǝ́là , ɦa̍u  - a központi badában, kǝ́là , g̍u  - a gashuában. Mivel e mássalhangzók helyett k és g szerepel a Duway nyelvben is ( káarà "új"), R. Shu azt sugallja, hogy a szóban forgó jelenség a Duway nyelv szubsztrátuma lehet a Gashua dialektusban (mivel Duwaynek alacsony a presztízse Bade-hez képest Duway közvetlen hatása a Gashua dialektusra kizárt).
  3. Az *au > o , *ai > e kettőshangzók monoftongizálása, a szókezdet helyzetét kizárva, a nyugati nyelvjárásban: m̀só "ez", nàabé "nincs semmi" - a nyugatiban rossz; m̀sáu , nàabái  - a déli rosszban; m̀sáu , nàaɓái  - a központi rosszban; sáu , nàa bái  - gashuában. A déli nyelvjárásban egy szó végén a diftongus siklás szinte nem hallható, ami a diftongusok monoftongizálásának benyomását kelti ebben a helyzetben.
  4. Monoftongusok *o > au , *e > ai kettőshangzása a szóvégi pozícióban a gashua részdialektusban: gór̃àu " cola " (a hausa nyelvből kölcsönzött - góor̃àò ); jíir̃âi "igazság" (a kanuri nyelvből kölcsönözve - jírè ). A nyugati dialektusban az ilyen változásokat nem rögzítik (ellenkezőleg, ellenkező változásokat észlelnek), a déli nyelvjárásban a szó végén monoftongusként hallható magánhangzók valószínűleg homályosan artikulált diftongusok.
  5. A diftongusok cseréje a megfelelő hosszú magánhangzókra, kivéve a szünet előtti pozíciót, ami a gashua dialektust és a ngizim nyelvet érinti: fài "dolog" > fìi-n-ǝ́m "a (női személy) dolga" - a központi rosszban; sǝ́sàu "kunyhó" > sǝ́sùu bái "nem kunyhó"; kálàu "félelem" > kálùu bái "nem félek" - ngizimben. A nyugat-badei nyelvjárásban ez a változás lehetetlen, mivel ennek a nyelvjárásnak a hangrendszerében nincsenek diftongusok. A déli badon a diftongusok megmaradnak ebben a helyzetben: gàrwáu "kecske" > gàrwáu-mdǝ́na̍u "ezek a kecskék".
  6. Szózáró magánhangzó -i a zajos mássalhangzók után a nyugati és déli dialektusokban:
nyelvjárások fordítás
western bade déli bade gashua ütés
vaem vaem vaaɗ vaaɗ "öt"
ná gaamasí gaamasí gamas ŋ̀mish "nevetés" (nyugati nyelven - "nevetni fogok")
( Eàcǝ́n ) Eácì ʼyat Eyat "haj"
( gǝ̀msǝ́n ​​) gǝ̀msǝ̀kì gǝ̀msǝ̀k ǹdǝ́-msǝ̀k "haj"
A rekonstruált Bada anyanyelvben a szavak bármely magánhangzóra vagy mássalhangzóra végződhettek, kivéve a hangos zajosakat. A nyugati és a déli nyelvjárásokban ez a korlátozás megnövekedett - a szó végén csak szonoráns mássalhangzók lehetségesek, ezért a zajosak után az -i morféma kerül hozzáadásra . A nyugati rosszban kevés az ilyen szavak száma, mivel a főnevek -n utótagra , az igék pedig magánhangzóra végződnek. Nem teljesen világos, hogy ez a jelenség a nyugati és a déli területek közös újítása, vagy a két nyelvjárási területen egymástól függetlenül alakult ki.

Morfológia

A morfológiai jelenségek izoglosszáinak kötegei a fonetikai és lexikális izoglosszokhoz képest a legpontosabban megkülönböztetik a bade nyelv dialektusainak határait. A morfológiai újításokat pozitívra (újonnan kialakult, kölcsönzött vagy megváltozott funkciójú régi) és negatívra (jelenség elvesztése helyettesítés nélkül) osztják. Pozitív újítás például a nyugatbadei dialektusban a nunáció , míg a negatív újítások közé tartozik például a férfi és női megkülönböztetés elvesztése a dél-badei dialektusban. R. Shu nyelvjárási újításokat fontolgat a morfológia területén az egyes nyelvjárási területeken (mind a nyelvjárások, mind a nyelvjáráscsoportok esetében) [12] .

nyugati nyelvjárás jellemzői

Újítások a nyugat-badei dialektusban [38] :

  1. Az -n utótag jelenléte a bizonyosság jelzőjéig *-ni , a főnevekben, az úgynevezett nunáció : ǝ̀gdǝ̀mǝ́n "krokodil"; ǝ̀rwán "dal" - a nyugati nyelvjárásban; ǝ̀gdǝ̀mǝ́n ; lùwán  – a karagei dialektusban. Más nyelvjárásokban nincs nunáció: ǝ̀gdǝ́m ; ǝ̀rwà  - a déli dialektusban; ǝ̀gdǝ́m ; ǝ̀lwà  – gashuában.
  2. A jelző tökéletes alakjának hiánya a tranzitív igékben , amely a *-kú morfémára nyúlik vissza , amelyet akkor használnak, ha az igealakot nem követi közvetlen tárgy : ná táksà "megkötöm". Más nyelvjárásokban ezt a jelzőt használják: nà táksa̍-w  - a déli nyelvjárásban; nà táaksa̍-w  – gashua nyelven; nàa táksa̍-w  - ngizimhez.
  3. A / k / morféma (magánhangzók előtt [ŋ]-ként valósul meg) a *-n- helyett a birtokos névmások előtt és az egyes számú hím főnevek után: m̀ɗǝ̀-ŋ-íi „a neved”, de m̀ɗǝ̀kǝ́-n-ìi ( déli dialektusban), wùɗǝ́-n- ìi (gashua nyelvjárásban).
  4. A / k / morféma használata ( az allomorfát [ŋ] a velárisok előtt jegyezzük) a *-n- helyett a kérdőszó előtt a mondat végén: jǎa-ŋ-kê "ki jött?", de dàawá-n-è (a déli dialektusban), dàawá-n-âi (a gashua nyelvjárásban), dě-n-tâi (a ngizim nyelvben).
  5. Az -a előtag elterjedése az önálló névmások minden alakjában: áyu̍ "én", ágìi "te" stb., de íyù , gìi stb. (a déli nyelvjárásban); íyu̍ , cì stb. (ngizim nyelven). A nyugati bade tartományán kívül az -a előtag csak a 3. személyű névmásokban fordul elő.
  6. A "with" elöljárószó ɗe- vagy ne- ejtése , más bade-i dialektusokban ez az elöljárószó dǝ̀- , az ngizim nyelvben - naa .
  7. Tagadásváltozás *bái > -m "nem" a nyugati nyelvjárásban és a karagei nyelvjárásban ( a mondat végére kerül -m utótag): nǝ́ jàajá-m "Nem jöttem." Más nyelvjárásokban megmarad a bái (vagy hasonló formái ɓái , pái , bé ) "nem" tagadás anyanyelvi alakja, például a gashuában: nǝ̀n dàa bái "nem jöttem".
  8. Reflexió a nemet és a számot jelző felszólító igék utótagjában: à-kf-íi „bejön” (férfi, egyes szám); à-kf-ǝ́m (nőnemű, egyes szám); à-kfá-wùn (többes szám). A déli nyelvjárásban ezek az alakok az á-kfí elterjedt egyes számú alaknak és az à-kfá többes számú alaknak felelnek meg .

Ezenkívül a nyugati nyelvjárásban a morfológiai sajátosságokat az alanyi névmások, a feltételes igék stb. alakjai jegyezték fel. R. Shu olyan morfológiai izoglosszokat is ad, amelyek a nyugati Bade-i dialektusok tagali, amshi és gwayo csoportjait különítik el. Közülük az amshi dialektusokban magas hang (vagy downstep ) jelenléte a 3. személy tárgynévmásaiban, ellentétben a nyugat-badei, a dél-badei és a gashua dialektus többi dialektusával, valamint a ngizim és Duway nyelvek, amelyekben a névmások ezen formáiban alacsony (vagy esés) hang ( n-úktǝ́-kci̍ "elvittem őket" - amshi nyelven, de n-úktǝ́-kcì  - guaio nyelven yí-míy-ǝ́kshì  - in Duvai); a hosszú magánhangzók eloszlása ​​az amshi nyelvben a kötőmódú többes számú 1. és 2. személyű alanyi névmások alakjában, a nyugat-bade és a ngizim nyelv más dialektusaiban a hosszú magánhangzókat ebben a helyzetben jegyezzük fel ( wàa kàrmì "mi szoktuk chop" ( beleértve ) - Amshi nyelven, de gwà kàrmì  - dumbari, wà kàrmí  - déli bada) stb.; zöngés és zöngétlen mássalhangzók váltakozása tárgyi névmásokban a tagáli nyelvjárásokban - ha az ige első szótagjában a kezdeti zöngés mássalhangzó, akkor az egyes szám 2. személyű névmás és a 3. személy előtagja a mássalhangzó megsüketül, más nyelvjárásokban a nyugati dialektusból a mássalhangzó névmások mindig hangosak, a Bade és a Duway nyelv többi dialektusában mindig zöngétlenek ( tá gàfǝ́-cì "elkapná", dà kármǝ̀-cì "felvágná" - tagaliul dá gàfì , dà kármì  - Amshi nyelven, tà gàfí , tà kàlmí  - gashua nyelven); az orr előtag elvesztésének esetei a gwaio dialektusokban a m̀só / m̀có "ez", m̀síi / m̀cíi "az" és mások mutató névmásaiban (az első alak párban hímnemű, a második nőnemű), a nyugati nyelv más dialektusaiban nyelvjárásban, a Gashuában pedig az m̀ in kezdőbetű megmarad a mutató névmásokban ( gòomáa so̍ "ez a kos" Gwaioban, gwàmàa msó  Amshiban, gwámákǝ́ msa̍u  Gashuában) [39] .

A Gashua dialektus jellemzői

Újítások a Gashua dialektusban (egyes esetekben nem fedi le a teljes nyelvjárási területet) [40] :

  1. Az -a előtag jelenléte a közvetlen és közvetett tárgynévmások 3. személy alakjában: aci / atu / aksi "ő" / "ő" / "ők" és e-ci / e-tu / e-ksi ( / ii + a / > [e]) "neki"/"neki"/"nekik". Más Bade dialektusokban gyakoriak a közvetlen tárgyas névmások, mint a -ci / -tu / -ksi , és az indirekt tárgynévmások, mint az ii-ci / ii-tu / ii-ksi .
  2. A perfektív igealakjainak elvesztése tagadással : nǝ́n ju̍ "elmentem", nǝ́n jǝ̀ bái "nem mentem" - a tulajdonképpeni Gashua dialektusaiban, nǝ́ ju̍ , nǝ́ jǝ̀ ɓáicentral  - a Bilie) . Nyugat-Bade-ben és Dél-Bade-ben különleges reduplikált negatív verbális formákat őriztek meg: nǝ́ ju̍ , nǝ́ jàajà ɓái  - a dél-badei dialektusban.
  3. Az 1. személy *iyu > niyu független névmás alakjának megváltoztatása az egyes szám nə vagy na 1. személyű alanyi névmásaival analóg módon , Bade többi dialektusában, Ngizim és Duway nyelvében -n hiányzik a névmás jelzett alakjának elején: níyu̍  - a nyelvjárásban Gashua, íyù  Dél-Bade-ben, íyu̍  Ngizimben, yó Duway  -ben.
  4. Az egyes szám 1. személyű alany névmás nə as nən kiejtése a CV -vel kezdődő igék előtt . A (ə)CCV igék előtt az -n végződés a Gashua dialektusban elveszett, Nyugat- és Dél-Badban a szóban forgó névmás nə formájú az ige minden típusa előtt: nə̂-bdú „Kérdeztem” Gashuában, nə̂ -bdú  Nyugat-Bádban. Ez a jelenség nem terjedt el a Gashua környéki Bida és Davayo falvak dialektusaiban, vagy elveszett a szomszédos nyugat-badei dialektusok hatására.
  5. Az àzù bái "nincs itt semmi" kifejezés elterjedése Gashuában, kivéve a Bida és Davayo falvak dialektusait az anyanyelven rekonstruált Bade-Duway-ngizim *nàa bái helyett (szó szerint "nem ). Western Bad-ban a nàabé alakot jegyezzük , Duway-ben nàabái- t .

Ezenkívül a Gashua nyelvjárás területét morfológiai izoglosszák keresztezik, amelyek a dialektus elterjedésének területét a tulajdonképpeni gashuai dialektusok csoportjára és a közép-badei dialektusok (alnyelvjárások) csoportjára osztják. Közülük a zú „van” (nǝ́n zǝ̀ dàbí „van egy kapám”) ige jelenléte a tulajdonképpeni Gashua dialektusaiban , ez az ige hiányzik a közép-badei, más badei dialektusokban és a ngizim nyelvben, helyébe egy olyan kifejezés lép, mint „együtt vagyok…”, „ő vele van…” stb.; kifejezés a tárgyra mutatás jelentését a tulajdonképpeni gashua nyelvjárásokban olyan utótagok segítségével, amelyek eltérnek a főnévhez kapcsolódó megfelelő mutató névmásoktól ( góomák-a̍aw "ez a kos", de ŋ̀káu "ez"), minden más dialektusban és a Bade dialektusokban a mutogatás jelentését mutató névmások segítségével fejezik ki ( gwàmákí msa̍u és m̀sáu "ez" - a déli rosszban); a demonstratív névmások, például ŋ̀káu "ez", ŋ̀kîi "az", ǹdáu "ezek" stb. eloszlása ​​a tulajdonképpeni gashua nyelvjárásokban, egyes szám ( ŋ̀k- ) és többes szám ( ǹd- ) jelzőivel; más nyelvjárási területeken, a demonstratív névmások különböző formájúak, például a western-bade-ben: m̀só / m̀có „ ez”, m̀sîi / m̀cîi „az”, m̀dó „ezek”, stb . magas hang az egyes szám 1. személyéhez és mély hang - minden más formához ( náa vǝ̀là "kimegyek", yàa vǝ̀là "te (férfias személy) ki fogsz menni"), a tulajdonképpeni gashuai és a badei dialektusokban nyelvjárás, az egyes szám 1. személyű névmás hangszíne ellentétes az ige első szótagjának hangjával, minden más formában a hangnem alacsony ( náa vǝ̀rà "kimegyek", nà ráwà "futok" , yàa vǝ̀rà "ki fogsz menni"), a nyugatiban a névmás hangszíne az egyes szám 1. személyű szám mindig magas, minden más formában ellentétes a hangnem az ige első szótagjának hangjára ( nàa vǝ̀rà "kimegyek", yáa vǝ̀rà "te (férfias személy) ki fogsz menni", yà ráwà "te (férfias személy) futni fogsz"), Ngizimben és Duwaiban , a névmás hangja minden esetben ellentétes az ige első szótagjával [41] .

A déli nyelvjárás jellemzői

A déli nyelvjárást a többi bade dialektustól megkülönböztető fő morfológiai sajátosság a nemi kategória elvesztése, amelyet a férfi és női nem közötti különbségek fejeznek ki a demonstratív névmások alakjában. A bade nyelv legtöbb modern dialektusában a főnév nemét a velük egyező személyes és demonstratív névmások határozzák meg. Dél-Badában elvesztek a nőnemű jelző névmások: gwàmàkí msa̍u "ez a kos", tǝ̀màkú msa̍u "ez a bárány". A hímnemű és a női nem közötti különbségeket a Ngizim és a Duway nyelvekben sem észlelik [42] . Szintén a déli bade területén gyakori két olyan morfológiai jelenség, amely a déli nyelvjárást egyesíti a nyugatival (ezek a jelenségek Karage és Zabudum falvak átmeneti nyelvjárásaiban is ismertek). Ezek a *n > / k / hímnemű jelző és a *n > / k / tárgyjelző jelenléte . A két jelenség közül az első a következő: ha a tulajdonnév hímnemű főnevet követ, akkor a tulajdon jelzője leggyakrabban n , ha köznév követi a főnevet, akkor a k jelzőt használjuk . Ez a minta a gashua dialektus dialektusaira jellemző: ʼyàtǝ́-n Сàakwà "Chakva haja", de ʼyàtǝ́-k tǝ̀màkú "báránygyapjú". A déli és a nyugati badban a k helyettesíti a *n -t a tulajdonnevek előtt : ɗàcǝ́-k Сàakwà és ɗàcǝ̀-k tǝ̀màkú  a déli dialektusban, ɗàcǝ́-k Сàakwà és ɗàcǝ́tkúǹt  a nyugati dialektusban. A k indikátort a fonetikai környezettől függően a [k], [g], [ŋ] és [ø] allomorfok képviselik. Különösen a [ŋ] és [ø] a veláris mássalhangzók után jelenik meg: ɗàcǝ́-ŋ Kábo̍ "Cabo haja", ɗàcǝ̀ kwàmǝ́n "ökörgyapjú". A második jelenségben a mondat végén lévő alanyt egy speciális *n jelző különbözteti meg előtte . Ez a morféma ( n ) megmaradt a gashua dialektusban ( dàawà-n Káaku̍ "Kaku megjött"), valamint a Ngizim és Duway nyelvekben. A déli és a nyugati rosszban a *n > / k / átmenet ([ŋ]-vel a velarok előtt) jegyezhető: dàawà-ŋ Káaku̍ „Kaku jött”, dàawà-k Sáaku̍ „Saku jött” - délen nyelvjárás, jàawà-ŋ Káaku̍ , jàawà -k Sáaku̍  - a nyugati nyelvjárásban [43] .

Egyéb jellemzők

A bádei nyelv elterjedési területén a morfológiai izoglosszák nemcsak a három fő nyelvjárási csoportot elválasztó határok mentén futnak, hanem ezektől a határoktól távol is, véletlenszerűen keresztezve néhány nyelvjárási területet. Ilyen izoglosszák közé tartozik például a főnevek megtartása / elvesztése az -aa végű mutató névmások előtt, a Bade anyanyelvben a jelző jelentésű utótagig emelkedve. A nyugat-badai és a gashuai részdialektusban a végső -aa megmarad: sàas-áa mdo̍ "ez a hús" a nyugat-badai, sàas-áa-w  a gashua részdialektusban. A déli rosszban és a központi rossz részdialektusában a végső -aa elveszett: sàasǝ́ msa̍u  - a déli rosszban, sàasǝ̀ msáu  - a központi rosszban. A déli és középső badán ez az újítás nagy valószínűséggel egymástól függetlenül jelent meg. van olyan jelenség is, amely egyrészt a nyugati badét a központival, másrészt a déli badét a gashuával egyesíti. Ez a többes szám 3. személyű „ők” önálló névmás eredeti alakjának megőrzése, mint áksì (a déli rosszban és a gashuában), és ennek megváltoztatása *áksì > ákcì (nyugati és középső rosszban) [44] .

Szókincs

A bade dialektusokban eltérő gyökerű szavak több mint két tucat elterjedési izoglosszai közül csak néhány esik egybe a nyelvjárási határokkal, a legtöbb izoglossz véletlenszerűen halad át a badei nyelvjárások területein [45] .

A lexikális neoplazmák száma általában korrelál a dialektusok területeivel: [46] :

  1. Újítások a nyugati dialektusban:
    • ɗíy̍n " calabash " - a dél-badei Gashua dialektusaiban, a gasamu dialektusban és a ngizim nyelvben: fǝ̀nà .
    • ɗàvá "jó" (a szó elterjedését a déli dialektusban is megjegyzik) - a Gashua dialektusban, a Gasamu dialektusban és a Ngizim és Duway nyelvekben: bǝ̀lân .
    • kùmǝ́n "rat" - minden bádei dialektusban és dialektusban ( gwàadǝ̀gǝ̀m ), valamint a ngizim nyelvben ( gáadàgùm ).
    • káazǝ̀ɗàkón (a nyelvjárások szerint - kâazán ) "csirke" - a dél-badei gashuai, a zabudumi és a gasamu ( kâzá ) dialektusban, valamint a ngizim nyelvben ( gâazá ).
    • ǝ̀tikǝ̀nǝ́n "orr" (és a karagai dialektusban ez a szó a déli dialektusban is elterjedt) - a Gashua dialektusban, a Gasamu dialektusban ( ǝ̀stán ), valamint a duwai ( ǝ̀stán ) és Ngizim , etc nyelvben ( nt .)
  2. Újítás déli dialektusban: ùgzú "ma" (és Gasamu dialektusban) - Gashua nyelvjárásban és Karage nyelvjárásban: ǝ̀bzǝ̀kú , Zabudum nyelvjárásban: ǝ̀bzǝ̀kúab ~ ùgzǝtâ badeúlec , in . Mivel a ngizim és a duway nyelvben nincsenek rokon értelműek, újítás lehet ennek a szónak a nyugat-badai alakja is.
  3. Újítások a Gashua dialektusban (a tulajdonképpeni gashuai nyelvjárásokban):
    • sámtàk "seprű" - minden más dialektusban és nyelvjárásban bade: ɗyùwá , ngizim nyelven: ʼyúwâ , Duway nyelven: sǝ̀mtòk .
    • làulú "hívni" - a gasamu nyelvjárásban: ɗàurú , a nyugati bade nyelvjárásban, a központi bajai nyelvjárásokban, valamint a karagei és zabudumi dialektusban: kòotú , a déli bade nyelvjárásban : kòotú ~ ɗàurú , ngizim nyelven: ɗàurú ~ ràurú , duvay nyelven : ràuró ; a nyugati bade területéről származó kòotú forma átterjedt a középső bade területére, és most kiszorítja az ×àurú formát a déli bade területéről.
    • jiàwú "közeli" - minden bajei dialektusban és dialektusban: kùɓú , a ngizim nyelvben - cìmú , a duway nyelvben - bǝ̀ɗó .
  4. Általános újítások a nyugati és déli nyelvjárásokban:
    • káasò "kunyhó" (és a Karage, Zabudum és Gasamu dialektusaiban) - a Gashua dialektusban és a Ngizim nyelvben: sǝ́sàu .
    • kúuɗu̍ "teknősbéka" (és Zabudum és Gasamu dialektusban) - a Gashua és a Karaga dialektusban, valamint a Ngizim nyelvben: áyáku̍ .

Az egyes dialektusokban gyakori lexikális neoplazmák közé tartoznak a nyugati dialektus dialektusainak újításai [47] :

  1. ǝ̀lhú „mondani” az Amshi és Zabudum  dialektusban, ɗàrú a Gwayo dialektusban, bàasú a  Tagali dialektusban, zǝ̀nú  a Gashua és Dél-Bade nyelvjárásban, valamint a Gasamu és Karage dialektusban, a DuuùùùùÝ̀nú  .
  2. sàkàtánón "kapa" - a tagali dialektusokban és a Gwayo dialektusok északi részének dialektusaiban, dàbí  - az Amshi dialektusokban, a gashua és a dél-badei dialektusokban, a ngizim nyelvben, valamint a gasamu, karage és zabudum nyelvjárásokban.

Az egyes dialektusok területén megőrzött lexikális archaizmusok között megtalálhatók a gashua-aldialektusban szereplő szavak [48] :

  1. dǝ̀r̃ú "várj" - a gashua nyelvjárásban; m̀nú ~ kàamnú  - a déli bade dialektusban, valamint Gasamu és Karage nyelvjárásában; kàamnú ~ kàayú  - a nyugat-badei nyelvjárásban és a közép-badei részdialektusban; dǝ̀r̃áu  , a ngizim nyelven; dǝ̀r̃àwó  – a Duway nyelvben. Az újítás a kàayú alaknak tűnik , mivel más nyelvjárási területeken nem fordul elő, és kiszorítja a többi hasonló jelentésű formát, például a központi rosszban.
  2. kàtáu "visszatérni" - a gashua nyelvjárásban; ùgzú  - minden más nyelvjárásban és Bade dialektusában; kàtáu  - a ngizim nyelven.
  3. fíidà "nyúl" - a gashua nyelvjárásban; ágùré ~ âuré  - minden más nyelvjárásban és bade dialektusban; víidà  —ngizim nyelven; vìidà  - Duway nyelven.
  4. áwùk "csont" a gashua nyelvjárásban; síilàk  - minden más dialektusban és bade dialektusban; áwùk  – a ngizim nyelven; wùk  - Duway nyelven stb.

A bade-i nyelvjárások területein véletlenszerűen áthaladó lexikai neoplazmák között nagyszámú szó szerepel, de jelentőségük a nyelvjáráshatárok meghatározásában gyakran elhanyagolható. Az ilyen szavak között például olyan szavakat találunk, mint [50] :

  1. ǝ̀ktlà / tlà "tehén". Az újító forma a k kezdőbetűs forma  - a nyugati nyelvjárás teljes terjedelmét elfoglalja, és lefedi a déli dialektus déli és a középső részdialektus nyugati régióit is, a bádei nyelvterület többi részében, mivel valamint a ngizim nyelvben a tlà alakot jegyzik .
  2. tǝ̀r̃zǝ́nà / tǝ́ntǝ́mé / míimí "történet". A tǝ̀r̃zǝ́nà forma gyakori a Gashua nyelvjárás területén, valamint a nyugati és déli dialektusok területének egyes részein, ez a forma láthatóan archaikus, mivel a ngizim nyelvben a zǝ́nzǝ̀n ( zǝ ")nú "to tell" „történet” jelentésében jegyezzük meg. A míimí forma területe a nyugati nyelvjárás elterjedésének középső és északnyugati régióit fedi le. A tǝ́ntǝ́mé forma a déli dialektusra (Gokaram és Agana falvak környékét kivéve) és a nyugati nyelvjárás elterjedési körének déli részére jellemző.
  3. áwùk / wùk / ánkù "mozsártörő". Az áwùk forma főként a gashua nyelvjárás területén gyakori, homonim a "csont" jelentésű formával. Ugyanez a homonímia szerepel a ngizim nyelvben is. Kezdetben ezek a szavak különböztek egymástól, mivel a Duway-ben különböző formáik vannak: wùk „csont” és àkúɗ „mozsártörő”. Valószínűleg a „csont” és a „mozsártörő” szavak hangzása a bade és a ngizim nyelvek teljes terjedelmében egybeesett, mivel a nyugati és a déli dialektusban van egy síilàk alak , amelyet Kanuriból ( shílà ) kölcsönöztek. Kölcsönvételének oka valószínűleg a homonímia megszüntetésének szükségessége volt. A wùk és ánkù alakok eloszlása ​​a fenti változások után következett be. A bade nyelv egyes területein, a nyugati dialektus területét kivéve, az ánkù szó jelentése „folyó”.

Tanulmánytörténet

A bade nyelv dialektusfelosztását először R. Shu amerikai kutató javasolta az 1970-es évek elején. A három fő dialektus körvonalai R. Shu szerint már 1970-ben és 1973-ban is láthatóak voltak a tudományos anyaggyűjtés során, ugyanezek az adatok alakultak ki a Bade klán szerkezetének, e nép letelepedésének földrajzának elemzésekor, és a legendák és hagyományok szerint is. További kutatások eredményeként, amelyek során R. Shu cikkeket publikált Nunation and gender in Bade // Afrika und Ubersee 58, 1975; Bóde, Ngo: djin és Dó:ai in Polyglotta Africana // Afrikai nyelvek / Langues Africaines 1, 1975; Bade/Ngizim meghatározó rendszer // Afroasiatic Linguistics 4, 3, 1977, a nyugati, északi (gashua) és déli dialektusok Bade nyelvterületen való jelenlétére vonatkozó feltételezések beigazolódtak [5] .

Később, 1981-ben R. Shu kiadta a Dialect geography to determinate prehistory: A chadic case study // Spracheund Geschichte in Afrika című könyvét , amely a Bade nyelvvel kapcsolatos korábbi munkák adatait, valamint a Bade és Duway tereptanulmányainak adatait tükrözte. nyelvek 1973-1975 között. Ez egy R. Shu által 1979-ben bemutatott cikk bővített és bővített változata volt.

R. Shu dialektológiai vizsgálatokat végzett a kérdezés módszerével. Az általa összeállított kérdőív, amely 14 kérdéscsoportot (szakaszt) tartalmazott a fonetikai, nyelvtani és lexikai jelenségekre vonatkozóan, 48 embert – 32 különböző településről származó bade nyelv anyanyelvűt – kérdezett meg, a térség minden régióját képviselve. a Bade nép letelepedése. A kapott adatok alapján R. Shu megkülönböztetett fonetikai, morfológiai és lexikai izoglosszokat (terminológiájában az izofonok a fonetikai izoglosszák, az izogrammok a morfológiai, az izoglosszok a lexikális). Az izofonok számába beletartoztak a szabályos hangváltozások nyelvi jelenségei is, például *r > l. Az izogrammok közé tartoznak a főként innovációkhoz kapcsolódó jelenségek: a morfémahasználat változásaihoz kapcsolódó jelenségek, a morfoszintaktikai elemeket érintő jelenségek és egyéb jelenségek. Az izoglosszák közé tartoznak a nem rokon szavak terjesztése, mint például a ɗava - bəlan "jó"; a kapcsolódó szavak terjedése további morfémák jelenlétével vagy hiányával, mint például a kazaɗakon - kaza "csirke"; rokon szavak eloszlása ​​nem szisztematikus hangváltozásokkal, mint például laulu - ɗauru "hívás", "hívás" (a *ɗ kezdőbetűjének különböző folytatóival). Nem találtunk különbséget a szintaxis területén [51] .

Az egymással egybeeső, úgynevezett kötegeket alkotó izoglosszák szerint megkülönböztették a három fő nyelvjárás területi határait, illetve a két főterületen belüli nyelvjáráscsoportok (alnyelvjárások) határait.

A 2000-es években szótárakat állítottak össze két dialektusra - a nyugati és a gashua nyelvre.

Jegyzetek

Hozzászólások
  1. ↑ A továbbiakban az akut (′) magas hangot jelöl  - á , súlyos (`) - mély hangot - à , a jel (̍) lejtőt jelöl - magas hangot leenged  , a kettős magánhangzók hosszú magánhangzókat jelölnek ; ə  - felső középső magánhangzó ɨ ; a tl és jl kombinációk zöngés és zöngétlen oldalirányú frikatív mássalhangzókat jelölnek  - ɬ és ɮ ; c és j  a zöngétlen és zöngés postalveoláris affrikátumok t͡ʃ és d͡ʒ . A Gashua dialektusban az alveoláris mássalhangzók r és r̃ egymással szemben állnak . Közülük az első retroflex egyhangsúlyú mássalhangzóként (ɽ - az IPA-ban), a második - remegő mássalhangzóként valósul meg .
Források
  1. ↑ 1 2 3 Schuh, 1981 , Map 1. Major Bade Dialect Areas.
  2. ↑ 1 2 3 Lewis, MP, Simons GF, Fennig CD: Nigéria , 4. térkép  . Etnológus: A világ nyelvei (19. kiadás) . Dallas: S.I.L. International (2016). Archiválva az eredetiből 2014. május 25-én.  (Hozzáférés: 2017. február 12.)
  3. ↑ 1 2 3 Lewis, MP, Simons GF, Fennig CD: Bade. Nigéria  nyelve . Etnológus: A világ nyelvei (19. kiadás) . Dallas: S.I.L. International (2016). Archiválva az eredetiből 2013. július 4-én.  (Hozzáférés: 2017. február 12.)
  4. ↑ 1 2 Blend R. A nigériai nyelvek atlasza. 3. kiadás  (eng.) (pdf) P. 8. Cambridge: Roger Blend webhely. Publikációk (2012). Az eredetiből archiválva : 2016. november 28.  (Hozzáférés: 2017. február 12.)
  5. ↑ 1 2 3 4 Schuh, 1981 , p. 205.
  6. ↑ 1 2 3 A Bade nyelv  . Aflang . Los Angeles: UCLA . Az eredetiből archiválva : 2016. november 28.  (Hozzáférés: 2017. február 12.)
  7. ↑ 1 2 3 Tarbutu MM Bade-angol-hausa szótár (gashuai dialektus) / Szerk.: Schuh R. G. - Potiskum: Yobe Languages ​​​​Research Project, 2004. - P. iii. — 78 p. Archivált másolat (nem elérhető link) . Hozzáférés időpontja: 2017. február 15. Az eredetiből archiválva : 2016. november 28..    (Hozzáférés: 2017. május 28.)
  8. ↑ 1 2 3 Dagona BW Bade-angol-hausa szótár (nyugati dialektus) / Szerk.: Schuh R. G. — 2. kiadás. - Potiskum: Yobe Languages ​​​​Research Project, 2009. - P. iii. — 107 p. Archivált másolat (nem elérhető link) . Hozzáférés időpontja: 2017. február 15. Az eredetiből archiválva : 2016. november 28..    (Hozzáférés: 2017. május 28.)
  9. ↑ 1 2 Schuh R. G. Shira, Teshena, Auyo: Hausa (volt) keleti szomszédai  // Sprache und Geschichte in Afrika (Historical Language Contact in Africa) / D. Nurse (szerk.). - Köln: Rüdiger Köppe Verlag, 2001. - No. 16/17 . - P. 388. Archiválva : 2017. május 28.  (Hozzáférés: 2017. május 28.)
  10. ↑ Schuh, 1981 , p. 209.
  11. ↑ 12. Schuh , 1981 , p. 234.
  12. ↑ 12. Schuh , 1981 , p. 212-213.
  13. ↑ 12. Schuh , 1981 , p. 203-205.
  14. ↑ Schuh, 1981 , p. 205-206.
  15. ↑ Schuh, 1981 , p. 202-203.
  16. ↑ Schuh, 1981 , p. 209-211.
  17. ↑ Schuh, 1981 , p. 242.
  18. ↑ Blend R. Az afro-ázsiai nyelvek. Osztályozási és hivatkozási lista  (eng.) (pdf) P. 5. Cambridge: Roger Blend webhely. Publikációk (2006). Archiválva az eredetiből 2013. május 23-án.  (Hozzáférés: 2017. május 28.)
  19. ↑ Burlak S. A. , Starostin S. A. Függelék 1. A világnyelvek genetikai osztályozása. Afroázsiai (= szemito-hamita) nyelvek // Összehasonlító-történeti nyelvészet. - M .: Academia , 2005. - S. 338-341. — ISBN 5-7695-1445-0 .  (Hozzáférés: 2017. május 28.) Archív másolat . Letöltve: 2017. február 12. Az eredetiből archiválva : 2012. július 10.
  20. ↑ Blend R. A nigériai nyelvek atlasza. 3. kiadás  (angol) (pdf) P. viii. Cambridge: Roger Blend webhely. Publikációk (2012). Az eredetiből archiválva : 2016. november 28.  (Hozzáférés: 2017. május 28.)
  21. ↑ 1 2 Schuh R. G. Shira, Teshena, Auyo: Hausa (volt) keleti szomszédai  // Sprache und Geschichte in Afrika (Historical Language Contact in Africa) / D. Nurse (szerk.). - Köln: Rüdiger Köppe Verlag, 2001. - No. 16/17 . - P. 422-423. Archiválva az eredetiből 2017. május 28-án.  (Hozzáférés: 2017. május 28.)
  22. ↑ Hammarström H., Forkel R., Haspelmath M. , Bank S.: Alcsalád: Shira-Southwestern  Bade . Glottolog . Jena: Max Planck Institute for the Science of Human History (2016). Az eredetiből archiválva: 2018. április 10.  (Hozzáférés: 2017. május 28.)
  23. ↑ Schuh, 1981 , p. 203.
  24. ↑ Schuh, 1981 , p. 203-204.
  25. ↑ Schuh, 1981 , p. 204-205.
  26. ↑ Schuh, 1981 , p. 204.
  27. ↑ Schuh, 1981 , p. 206-207.
  28. ↑ Schuh, 1981 , p. 245.
  29. ↑ Schuh, 1981 , p. 228-229.
  30. ↑ Tarbutu MM Bade-angol-hausa szótár (gashuai dialektus) / Szerk.: Schuh R. G. - Potiskum: Yobe Languages ​​​​Research Project, 2004. - P. vii. — 78 p. Archivált másolat (nem elérhető link) . Hozzáférés időpontja: 2017. február 15. Az eredetiből archiválva : 2016. november 28..    (Hozzáférés: 2017. május 28.)
  31. ↑ Dagona BW Bade-angol-hausa szótár (nyugati dialektus) / Szerk.: Schuh R. G. — 2. kiadás. - Potiskum: Yobe Languages ​​​​Research Project, 2009. - P. vii. — 107 p. Archivált másolat (nem elérhető link) . Hozzáférés időpontja: 2017. február 15. Az eredetiből archiválva : 2016. november 28..    (Hozzáférés: 2017. május 28.)
  32. ↑ Tarbutu MM Bade-angol-hausa szótár (gashuai dialektus) / Szerk.: Schuh R. G. - Potiskum: Yobe Languages ​​​​Research Project, 2004. - P. iv-v. — 78 p. Archivált másolat (nem elérhető link) . Hozzáférés dátuma: 2017. február 15. Az eredetiből archiválva : 2016. november 28..    (Hozzáférés: 2017. május 28.)
  33. ↑ Dagona BW Bade-angol-hausa szótár (nyugati dialektus) / Szerk.: Schuh R. G. — 2. kiadás. - Potiskum: Yobe Languages ​​​​Research Project, 2009. - P. iv-v. — 107 p. Archivált másolat (nem elérhető link) . Hozzáférés dátuma: 2017. február 15. Az eredetiből archiválva : 2016. november 28..    (Hozzáférés: 2017. május 28.)
  34. ↑ Tarbutu MM Bade-angol-hausa szótár (gashuai dialektus) / Szerk.: Schuh R. G. - Potiskum: Yobe Languages ​​​​Research Project, 2004. - P. v-vi. — 78 p. Archivált másolat (nem elérhető link) . Hozzáférés időpontja: 2017. február 15. Az eredetiből archiválva : 2016. november 28..    (Hozzáférés: 2017. május 28.)
  35. ↑ Dagona BW Bade-angol-hausa szótár (nyugati dialektus) / Szerk.: Schuh R. G. — 2. kiadás. — Potiskum: Yobe Languages ​​​​Research Project, 2009. — P. v—vi. — 107 p. Archivált másolat (nem elérhető link) . Hozzáférés dátuma: 2017. február 15. Az eredetiből archiválva : 2016. november 28..    (Hozzáférés: 2017. május 28.)
  36. ↑ Tarbutu MM Bade-angol-hausa szótár (gashuai dialektus) / Szerk.: Schuh R. G. - Potiskum: Yobe Languages ​​​​Research Project, 2004. - P. vi-vii. — 78 p. Archivált másolat (nem elérhető link) . Hozzáférés időpontja: 2017. február 15. Az eredetiből archiválva : 2016. november 28..    (Hozzáférés: 2017. május 28.)
  37. ↑ Schuh, 1981 , p. 227-234.
  38. ↑ Schuh, 1981 , p. 213-215.
  39. ↑ Schuh, 1981 , p. 215-219.
  40. ↑ Schuh, 1981 , p. 219-221.
  41. ↑ Schuh, 1981 , p. 221-224.
  42. ↑ Schuh, 1981 , p. 224.
  43. ↑ Schuh, 1981 , p. 224-226.
  44. ↑ Schuh, 1981 , p. 226.
  45. ↑ Schuh, 1981 , p. 235-236.
  46. ↑ Schuh, 1981 , p. 236-238.
  47. ↑ Schuh, 1981 , p. 237.
  48. ↑ Schuh, 1981 , p. 238.
  49. ↑ Schuh, 1981 , 2. térkép. Néhány izoglosszák, amelyek átlépik a főbb nyelvjárási határokat.
  50. ↑ Schuh, 1981 , p. 239-241.
  51. ↑ Schuh, 1981 , p. 207-209.

Irodalom

Linkek