Jungaripter

†  Jungaripter

Csontváz rekonstrukció
tudományos osztályozás
Tartomány:eukariótákKirályság:ÁllatokAlkirályság:EumetazoiNincs rang:Kétoldalúan szimmetrikusNincs rang:DeuterostomesTípusú:akkordokatAltípus:GerincesekInfratípus:állkapcsosSzuperosztály:négylábúakKincs:magzatvízKincs:SzauropsidákKincs:ArchosaurusokKincs:AvemetatarsaliaKincs:†  PterosauromorphaOsztag:†  PteroszauruszokAlosztály:†  PterodactylsKincs:†  OrnithocheiroidokSzupercsalád:†  AzhdarchoidokCsalád:†  DzungaripteridákNemzetség:†  Jungaripter
Nemzetközi tudományos név
Dsungaripterus Young, 1964
Az egyetlen nézet [1]
† Dsungaripterus weii Young, 1964
Geokronológia
alsó kréta  145,0–100,5 millió
millió év Időszak Korszak Aeon
2.588 Becsületes
Ka F
a
n
e
ro z
o o y
23.03 neogén
66,0 Paleogén
145,5 Kréta M
e
s
o
s
o
y
199,6 Yura
251 triász
299 permi Paleozoikum
_
_
_
_
_
_
_
359.2 Szén
416 devon
443,7 Silurus
488.3 Ordovicia
542 kambrium
4570 Prekambrium
◄Manapság ◄Kréta-
paleogén kihalás ◄Triász kihalás ◄Tömeges permi kihalás ◄Devon kihalás ◄Ordovicia-szilur kihalás ◄Kambriumi robbanás

A Dzungaripter [2] , vagy dzhungaripterus [3] ( lat.  Dsungaripterus ) a dzhungaripteridák családjába tartozó pterosaurusok nemzetsége, amely a kora kréta korban élt a modern Mongólia és Kína területén [1] . Az első kövületi maradványokat a dzungári depresszióban találták meg .

Felfedezési előzmények

A nemzetség nevét 1964-ben Yang Zhongjian adta . A felfedezés helyének általános neve a dzungari mélyedés a latinosított görög pteron gyökérrel - „szárny”. A konkrét nevet C. M. Wei kínai paleontológus tiszteletére adták . Az IVPP V-2776 holotípusa egy részleges koponya és csontváz . 1973 óta jelentős mennyiségű fosszilis anyagot találtak, köztük csaknem teljes koponyákat. 1980-ban Peter Galton brit paleontológus átnevezte a Pterodactylus brancai -t (Reck, 1931), a felső jura afrikai formációból származó pteroszauruszt, Dsungaripterus brancai -t, de ezt az azonosítást nem támogatták. 2002-ben Koreából egy szárnyujj falanxot találtak .

Megjelenés

A Dsungaripterus weii szárnyfesztávolsága 3-3,5 méter volt. 40-50 centiméter hosszú koponyája alacsony csonttalajt hordozott, amely a koponya tövétől majdnem a csőrig terjedt. A fej és a nyak együtt elérte a közel egy méter hosszúságot. Ennek az állatnak a legfigyelemreméltóbb tulajdonsága a hosszú, keskeny, felfelé mutató állkapcsa, hegyes hegyével, amely hasonló egy csipeszhez . Az állkapcsa elülső részén hiányoztak a fogak, amelyeket valószínűleg arra használtak, hogy rákokat és férgeket ragadjanak ki a sziklák vagy homok repedéseiből. De az állkapcsok mélyén lapos kúp alakú fogak voltak, amelyekkel kényelmes volt átrágni a zsákmány héját [4] .

Szisztematika

A jungariptert Jan a jungaripterid családhoz rendelte . Az alábbi kladogram a Jungaripter filogenetikai elhelyezkedését szemlélteti a Neoazhdarchia kládon belül [5] .

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Dsungaripterus  . _ Paleobiology Database Classic . Letöltve: 2016. május 29. Az eredetiből archiválva : 2016. június 25.  (Hozzáférés: 2016. május 29.) .
  2. ↑ Tatarinov L.P. Esszék a hüllők evolúciójáról. Archosaurusok és állatok. - M.  : GEOS, 2009. - S. 185. - 377 p. : ill. - (Proceedings of PIN RAS  ; v. 291). - 600 példányban.  - ISBN 978-5-89118-461-9 .
  3. ↑ Bernie D. The Illustrated Encyclopedia. Dinoszauruszok. - M. : AST, 2002. - S. 175. - ISBN 5170120168 .
  4. ↑ A Marshall Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Animals / D. Palmer. - London: Marshall Editions, 1999. - P. 105. - ISBN 1-84028-152-9 .
  5. ↑ Andres B., Myers T.S. Lone Star Pterosaurs : [ eng. ] // Az Edinburgh-i Királyi Társaság Föld- és környezettudományi tranzakciói. - 2012. - Kt. 103. sz. 3-4 (szeptember). - P. 383-398. - doi : 10.1017/S1755691013000303 .