Ja (a régi mongol ábécé betűje)

A Khergeni zha a mandzsu írás betűje , egy hangos postalveoláris affrikátus [ʤ]. Az „I” magánhangzóval és az „I”, „E”, „Yu” kettőshangzókkal kombinálva „Ji”-ként olvasható, ezért használható a két kínai kezdőbetű Zhi (zhuyin) és Ji (zhuyin) átírására. .

A Zha kettőshangzó írásmódja szoros a két magánhangzós I, E, Yu mellett, és a mandzsu írásbeli megkülönböztetés javítása érdekében a Zha szó belsejében "növekvő shilbe" formában van írva. A régi mongol írásmódban a Zha és Ya betűket ugyanúgy írják, a shilbe grafikai elemet használva . Ugyanis nyelvjárástól függően ugyanúgy ejthetők. A mandzsu írás újítása e betűk pontos elválasztása.

I. I. Zakharov szerint az európai mandzsu tanulmányokban elfogadott dzsa átírása nem pontos, a Zha orosz átírása pedig közelebb áll a valósághoz.

Szótagok Zha betűvel a Zhuwang zhuwe szótagsor első részében:

• zha

• Zhe

• Ji

• Zhuo

• Zhu

• Zhuu

A kínai szavak átírásához használt Jia és Jie szótagok hiányoznak a Zhuwang zhuwe szótagadból , mivel a mandzsu ortográfia szabványai szerint két szótagból állnak. Az első szótag, amelyet a szó elején kettős shilbével továbbítanak, a Ji szótag, a második szótag pedig az I és az E. A Jiu szótagot Jiuo - nak írják , és a szótagsor tizedik részében szerepel a "végső" "o" szótagok között, de mivel a szabványos kínai nyelvben nem szerepel a Jio szótag , a Jio szótag a Jiu kifejezésre szolgál .

• jia

• Jie

• Tszyu (jio)

• Shilbe

Irodalom

• I. I. Zakharov "A teljes mandzsúriai-orosz szótár" (Szentpétervár, 1875 );