Walter Devereux | |
---|---|
angol Walter Devereux | |
9. Chartley báró Ferrers | |
1501. május – 1558. szeptember 17 | |
Előző | John Devereux |
Utód | Walter Devereux |
Hereford 1. vikomt | |
1550. február 2. – 1558. szeptember 17 | |
Előző | cím létrehozva |
Utód | Walter Devereux |
Születés | különböző források szerint 1489 körül, 1490 előtt vagy 1491 körül |
Halál | 1558. szeptember 17 |
Nemzetség | Devereux |
Apa | John Devereux, Chartley 8. Ferrers bárója |
Anya | Cecily Bourchier |
Házastárs | Mary Grey, Margaret Garneys |
Gyermekek | Richard, William, Henry, Edward, Katherine |
Díjak |
Walter Devereux ( született Walter Devereux ; 1489 körül, 1490 előtt vagy 1491 körül - 1558. szeptember 17.) - angol arisztokrata, Chartley 9. bárója Ferrers (1501-től), Hereford 1. vikomt (1550-től). A Harisnyakötő Rend lovagja . Aktívan részt vett a Franciaországgal vívott háborúkban, VIII. Henrik uralkodása alatt számos civil tisztséget töltött be . Sir Walter leszármazottai Essex grófja címet viselték .
Walter Devereux egy régi lovagi családhoz tartozott, amelynek képviselői Herefordshire -ben birtokoltak földeket , és 1461-től a Chartley-i Ferrers báró címet viselték . Walter John Devereux, Chartley 8. bárója, Ferrers és Cecily Bourchier [1] [2] fia volt . Anyai nagyanyja Elizabeth Woodville nővére volt , így Devereux meglehetősen közeli rokonságban állt a Tudorokkal : VIII. Henrik volt a másodunokatestvére [3] .
Walter különböző források szerint 1489 [2] körül , 1490 [1] előtt vagy 1491 [4] körül született . Már 1501-ben elvesztette édesapját, akitől a családi vagyont és a címet örökölte. 1509. december 7-én, még nagykorúvá válása előtt Devereux hivatalosan is a magáévá vált [5] . 1510-ben Tamworth stewardjává, 1511 februárjában pedig Warwick kastély rendőrének nevezték ki . A báró elkísérte sógorát , Thomas Greyt, Dorset 1. márkiját Gipuzkoa -i expedíciójára , melynek célja Guienne (1512) spanyolokkal közös megszállása volt. Ugyanezen év decemberében Devereux-t kinevezték az Imperial Carrick kapitányának, 1513-ban pedig ő irányította a Trinity-t. Sir Edward Howard admirális vezetésével a báró április 25-én Conquetben harcolt a franciákkal, ahol Howard meghalt. 1513. augusztus 1-jén Devereux-t kinevezték a Wales-i és Márk Tanácsba. 1523-ban Harisnyakötő lovaggá választották, és részt vett Charles Brandon, Suffolk 1. hercegének sikertelen franciaországi hadjáratában. 1525-ben Walter Mária walesi hercegnő udvarának intézője és Dél-Wales főbírója, 1526-ban pedig Dél- Wales Chamberlaine lett . VIII. Henrik franciaországi inváziója idején (1544) Devereux a hadsereg hátuljában állt Lord Russell [1] parancsnoksága alatt .
1550. február 2-án VI. Edward király Sir Waltert Hereford vikomttá nevezte ki . Devereux 1558. szeptember 27-én halt meg, és a Stafford melletti Stowe plébániatemplomában temették el , és a sírkövet még életében helyezték el [1] .
Walter Devereux kétszer nősült. Első felesége Mary Grey volt, Thomas Grey, Dorset első márkija és Cecilia Bonville, Harington 7. bárónő lánya , akinek három fia volt: Richard, William és Henry. Miután megözvegyült, Devereux feleségül vette Margaret Garneyst, aki fiút, Edwardot és lányát, Catherine-t szülte, Sir Henry Baskerville feleségét. A vikomt túlélte a legidősebb fiát, így unokája , Walter lett az örököse , aki később Essex grófja címet kapta .
Devereux, Walter, Hereford 1. vikomt | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Tematikus oldalak | |
---|---|
Szótárak és enciklopédiák |
|
Genealógia és nekropolisz |