Göteborgi opera
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. március 29-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .| göteborgi opera | |
|---|---|
| Építési információ | |
| Elhelyezkedés | Göteborg |
| Ország | Svédország |
| Építészmérnök | Jan Izkowitz, Lund & Valentin |
| Az építkezés kezdete | 1989 |
| Az építkezés befejezése | 1994 |
| Építészeti stílus | posztmodernizmus |
| Weboldal | opera.se ( angol) ( svéd) |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A Göteborgi Opera ( svédül Göteborgsoperan [1] ) egy operaház Svédországban , Göteborgban . Viszonylag új – építését 1989 szeptemberében kezdték, 1994-ben fejezték be, és ugyanabban az évben nyitották meg. 2000-ben a színház adott otthont a Melodifestivalennek , az Eurovíziós Dalfesztivál svéd nemzeti válogatójának .
Jellemzők
A nézőtér befogadóképessége 1300 férőhely, a zenekari gödörben mintegy 100 zenész fér el. A nagyszínpadon négy darab 15 tonnás emelvény van felszerelve, amelyek a színpadi akciótól függően akár hét méteres mélységig is leengedhetők. A színház nézőtere egyebek mellett kétszáz monitorral van felszerelve, amelyek közvetítik a színpadon zajló eseményeket. Az operaelőadások mellett a teremben musicalek , táncok, köztük balett , produkciók, operettek és zenei előadások is szerepelhetnek.
Történelem
1959-ben a Városi Színház vezetője, Karl Johan Ström javasolta egy zenés színház építését Göteborgban azon a helyen, ahol jelenleg a városi könyvtár található, és a koncertterem közelében. 1962-ben megreformálták a Göteborgi Nagy Színházat, 1963-ban pedig Nils Eriksson építész tervei készültek egy zenés színházra. Azokban az években a projekt innovatív volt - egy 1300 férőhelyes és több színpados csarnok, amelyet 30 millió koronára becsültek, és a költségek miatt a projektet befagyasztották [2] .
1964-66-ban az FO Peterson & Söner építőipari cég megpróbálta felkelteni a befektetők és a helyi hatóságok érdeklődését azzal az ötlettel, hogy operaházat építsenek a városban, és megpróbáltak saját univerzális projektet és megfelelőbb helyszínt kínálni (Új sarka). Az Allen Boulevard és a Kungsportsavenin Avenue a főépületben). Miután többször is megpróbálták művészeti galéria helyett színházat építeni a város közepén, vagy összevonni a Bolsoj Színházzal, a városi hatóságok úgy döntöttek, hogy a színház számára egy kicsit északabbra, a városi parkhoz közelebb helyeznek helyet. és összevonják a Városi Színházzal. 1968 októberének végéig építészek versenyét hirdették meg, amelyre 102 ország építészei nyújtottak be pályázatot, valamint a projekt költségét - 40 millió koronát. Az építkezést 1974-re tervezték befejezni. 1969 májusára az építészeti ügyeket a Lund & Valentin vette át, de az országban uralkodó politikai feszültségek ismét arra kényszerítették a városi tanácsot, hogy elhalassza az építkezést. 1973-ra a projekt költsége 70 millióra emelkedett [3] .
Később a színház számára fenntartott területen megkezdődött a szálloda építése. A tervek szerint a városliget északnyugati részén, ahol inkább mocsaras volt, megerősítették a talajt, és elkezdték az építkezést ott, ahol több régi épületet éppen lebontottak, így több hely szabadult fel a színház számára. Az építészeti tervet Jan Izkowitz készítette; az építkezés 1989-ben kezdődött, és az építkezésben résztvevők nagy száma miatt gyorsan befejeződött. A megnyitóra 1994-ben került sor [4] .
A színházépítés elleni kampány
Az 1970-es években, amikor a projekt költsége 100 millióra nőtt, a városban voltak ellenzők, hogy azokban az években soha nem látott összegért operaházat építsenek. Számos ismert kulturális személyiség, például Kent Andresson és Sven Vollter vezette az aláírásgyűjtési kampányt az építkezés megkezdése ellen. 109 000 aláírást sikerült összegyűjteniük, a tiltakozó nagygyűlésre 7200 ember gyűlt össze [5] .
Jegyzetek
- ↑ A GöteborgsOperan stilizált nyelvtani elírása gyakori.
- ↑ Ingrid Arensberg. Goteborgs Operan i hamn. - Byggnadskommittén för ny Musikteater, 1994. - ISBN 91-630-2866-2 .
- ↑ Helge Zimdal. Frågan om Musikteater i Göteborg. - Teaterhistoriska samfundet i Göteborg, 1974. - 6. o.
- ↑ Ingrid Arensberg. Från Aniara till Abba - Glimtar från GöteborgsOperans första tio år. - GöteborgsOperan, 2004. - ISBN 91-631-5670-9 .
- ↑ Frank Baude. Mot strömmen – om 30 år i svensk vänsterpolitik. - 2000. - S. 107-109. - ISBN 91-7384-052-1 .
Linkek
 A közösségi hálózatokon | ||||
|---|---|---|---|---|
| Fotó, videó és hang | ||||
| ||||