Hummel, Jurij Vilgelmovics
| Hummel Jurij (Gunther) Wilhelmovics | |
|---|---|
| Születési dátum | 1927. május 8 |
| Halál dátuma | 2021. november 26. (94 évesen) |
| Polgárság |
Szovjetunió → Németország |
| Műfaj | festőállvány szobrász, tanár, festő, zenész |
| Tanulmányok | Baku Művészeti Főiskola (1939-1941) |
| Díjak |
   |
Hummel Jurij (Gunther) Wilhelmovich ( 1927. május 8. – 2021. november 26.) - szovjet és német, festőállványszobrász, tanár, zenész. A Kazah SSR tiszteletbeli művésze (1981).
Életrajz
1927. május 8-án született Helenendorf német kolónián , amely az azerbajdzsáni Ganja folyó völgyében található. A Khanlar gyermekművészeti iskolában tanult . A háború előtt a Baku Művészeti Iskola két szakát sikerült elvégeznie. 1941-ben az egész családját német származásuk miatt Kazahsztánba deportálták. Karagandában Guntert a munkáshadseregbe mozgósították, ahol több éven át embertelen körülmények között dolgozott az egyik karagandai bányában. A háború után Hummel az egyik bányában kap állást a klub élén. Mivel Moszkvában kívánta továbbtanulni, megtagadták, mert a „német kontingenshez” tartozott. A szobrászati munkát végző KazIZO-ban maga Hummel is komolyan elkezdett dolgozni professzionalizmusának javításán. Számos emlékművet és portrét készített Karagandában. A művész már 1947-ben megkapta a második díjat Dzhambul mellszobráért, 1958-ban pedig a Szovjetunió Művészei Szövetségének tagja lett. A Karaganda Városi Képviselőtestület Kulturális Osztályának és Végrehajtó Bizottságának oklevelét kapta az „Acélmunkások” töredékéért a „kohászok” magas domborművéből. Együtt A. Bilyk - a szerző a emlékmű Nurken Abdirov. Ez volt Karaganda első jelentős emlékműve. A művész legnagyobb alkotása (a moszkvai N. Lavinsky szoborral együttműködve) V. I. Lenin gránit emlékműve volt Karaganda (1967-1975) október 50. évfordulójáról elnevezett téren. Az emlékmű most a Lenin mozi területére került. A szobrász keze Appak Baizhanovnak, egy pásztorfiúnak, a karagandai szénlelőhely felfedezőjének emlékművéhez tartozik. 1991-ben a művész és családja Németországba távozott állandó lakhelyre.
Kreativitás
muralist
- A. Bilyk - kel együtt - a pilóta Nurken Abdirov emlékművének szerzője (bronz, márvány), 1958
- V. I. Lenin emlékműve , gránit, 12 méter, 1975, Karaganda, Kazahsztán
- Relief "A víz az élet", 1988, Karaganda, Kazahsztán
- A második világháború áldozatainak emlékműve, 1989 Kijevka, Kazahsztán
- Appak Baizhanov emlékműve , 1990, Karaganda, Kazahsztán
- "Das Leiden und Heilen" szökőkút, 1997 Bad Krozingen, Németország
Szobrok
- Rudaki, 1958 Dusanbe Művészeti Múzeum, Tádzsikisztán
- Nagymama, 1966, gránit
- Ferdowsi, 1987
- Heinrich Vogeler a Szovjetunióban, gipsz, 1989
- Heinrich Vogeler , mellszobor, bronz, 1989, Tretyakov Galéria, Moszkva
- Heinrich Vogeler , bronz, 1991, Barkenhof Múzeum, Worpswede
- N. Paganini, bronz, 1991, Karaganda Művészeti Múzeum, Kazahsztán; Kulturális Minisztérium, Bonn, Németország
- Lev Tolsztoj, 1993
- Nes von Esenbeck, Christian Gottfried Daniel emléktábla, bronz, 1995, Reichenberg-palota, Reichelshain
- Michelangelo 1996
- A. S. Puskin, bronz, 2011
- Heinrich Vogeler Moszkvába megy, bronz, 2011, Barkenhof Múzeum, Worpswede
Kiállítások
1947-2017 több mint 180 kiállításon vett részt Karagandában, Alma-Atában, Moszkvában, Leningrádban, Prágában, Bakuban, Worpswede-ben, Düsseldorfban, Wolfsburgban, Berlinben, Münchenben, Stuttgartban stb.
- 1947 - Karaganda művészeinek első regionális kiállítása, Karaganda
- 1956 - a Kazah Művészeti Alap művészeinek első művészeti kiállítása, Karaganda
- 1961 - Összszövetségi Művészeti Kiállítás, Moszkva
- 1977 - személyes kiállítás "A születés 50. évfordulójára és az alkotó tevékenység 25. évfordulójára", Karaganda
- 1983 - Nemzetközi kiállítás "Kazahsztán művészei", Prága
- 1987 - személyes kiállítás "A születés 60. évfordulójára és az alkotó tevékenység 35. évfordulójára", Karaganda
- 2003 - 9. „Festészet és szobrászat” nemzetközi kiállítás, Colmar (Franciaország)
- 2017 „Színház a szobrászatban. Szobrászat a színházban. „Apáról fiúra – két generáció, két irány, két stílus” Günther Hummel szobrászművész és fia, Harry Hummel (színházi művész) 90. évfordulójára. Berlin. Orosz Tudomány és Kultúra Háza
Díjak
- 1957 - V. I. Lenin emlékművének létrehozásáért , a Szovjetunió vezetőjének legnagyobb gránit emlékműve, megkapta a Szovjetunió Állami Díj kitüntetettje címet
- 1971 – Érem V. I. Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából
- A Kazah SSR tiszteletbeli művésze (1981)
- 1987 Felkerült a Karaganda régió "Becsületkönyvébe", Karaganda város díszpolgára címet kapott
Linkek
- Hummel Günther (Jurij) Wilhelmovich - szobrász, művész, zenész (elérhetetlen link) (orosz)
- Híres személyiségek. Hummel Jurij (Gunther) (elérhetetlen link) (orosz)
- Két interjú Günther-Hummellel archiválva 2019. május 6-án a Wayback Machine -nél (orosz)
- Jurij Hummel: bányászból szobrász (elérhetetlen link)
- / Kiállítás "Színház a szobrászatban. Szobor a színházban" 2019. május 7-i archív példány a Wayback Machine -ben
- Az emlékmű szerzői: A. P. Bilyk, Yu.V. Hummel szobrászok, L. E. Vorobjov építész. Archiválva : 2015. november 7. a Wayback Machine -nél
Galéria
-
Nurken Abdirov emlékműve
-
Lenin emlékműve (Karaganda)
-
Appak Baizhanov emlékműve
-
szobrászatban a Günther Hummel Színház fennállásának 90. évfordulójára. Szobrászat a színházban.
Jegyzetek
"Kazah Állami Művészeti Galéria", Útmutató, Alma-Ata, 1956.
• Kanapin A. K. "Kazahsztán művészete", Alma-Ata, 1958.
• Varsó L. I., Kudrjavcev A. „Szobrászati kiállítás”, „Művészet”, 7., 9. sz., 1967, Moszkva
• Gavrilova E. P. „Karaganda Bányászat”, „Művészet”, 1971. 7. sz., Moszkva
• Ivanina N. I. "Hősök a szobrászatban", "Neues Leben", 1977.02.14., Moszkva
• Borger V. "A kő életre kel", "Freundshaft", 1977.10.05., Alma-Ata
• Varkentin E. "Felfedezni a szépet az emberben", "Neues Leben", 1977.12.14., Moszkva
• Zyabkin N. I. „Közteremtés”, „Szovjet kultúra”, 1980.05.16., Moszkva
• Ivanina N. I. „V. I. Lenin emlékműve Karagandában”, „Művészet” 12. sz., 1980, Moszkva
• Khlopova L. "Örökké élő kép", "Kazahsztán művészete", Alma-Ata, 1982.
• Egorshev A. S. "Interjú Yu. Hummel szobrászművésszel", "Noyes Leben", 1983.02.02., Moszkva
• Safarova A. D. „Karaganda művészei”, „Dekoratív művészet”, 1985. 10. szám, Moszkva
• Popov Y. "Heinrich Vogeler utolsó titka", "Ipari Karaganda" No. 118 (5711), 1989.10.03.
• Safarova G. "Minden tehetség meglátogat minket", "Ipari Karaganda", 1991.10.01.
• E. Warkentin Titelbild mit 6 Fotografi en und Artikel, Neues Leben, 1991.02.13.
• L. Deismann "Im nächsten Jahr geht es zu Vogelers Grab", "Weser Kurier" Nr. 78, 1991.02.04.
• Deismann E. "Jövőre - G. Vogeler sírjához", "Wumme Zeitung", 1991.02.04., Németország.
• E. Duve "Vogeler in Russland", "Weser Kurier" Nr. 22(126), 1991.02.06.
• M. Winkler "Eine Ehrengrabstätte in der kargen Steppe", "Weser Kurier" am Sonntag, 1992.07.05.
• E. Warkentin "Über und für die Deutschen", "Neues Leben", 1992.09.30.
• "Deutsche Künstler aus Russland", "Volk auf dem Weg" Nr. 1992. 11.
•Dr. H. Wiens "Deutsche Künstler aus Russland", "Volk auf dem Weg", 1992.
• E. Duve "Ich möchte alles besser verstehen können", Interjú "Wümme Zeitung" 1993.01.26.
• E. Warkentin "Blick in die Gedenkstätte", "Neues Leben", 1993.
• A. Ritter "Ausstellung in der Alten Schäfermühle - "Bilder und Skulpturen", "Badische Zeitung", 1993.06.23.
• "Ausstellung in der Alten Schäfermühle", "Badische Zeitung" Nr. 141, 1993.06.26.
• J. Dölfs "Das Porträt", "Bad Krozinger Magazin", 1993.06.
• H. Wurzer "Der Landrat und die Kunst", "Badische Zeitung" Nr. 266., 1993.10.18.
• E. Warkentin "In meinem Schaff en gab es nie eine Pause", "Ost-West Dialog", 1993.
• Vasilevskaya E. "Kreativitás: Új hullám, régi hullám…", "Ipari Karaganda", 1994.06.30.
• "Günther Hummel zum 70 Geburtstag", "Bad Krozingen aktuell", 1995.05.22.
• M. Donner "Ein neuer Brunnen", "Südlicher Breisgrau" Nr. 161., VSU, 1995.06.15.
• M. Donner "Ein neuer Brunnen", "Badische Zeitung", 1995.07.14.
• M. Donner "Quell der Freude", "Reblandkurier", 1995.07.16.
• M. Stiel "10 Jahre Partnerschaft mit Greoux Les - Bains, Esparron de
• M. Stiel "10 Jahre Partnerschaft mit Greoux Les - Bains, Esparron de Verdon, "Sind Grund genug zu feiern", "Gemeinde Anzeigen, Bad Krozingen" Nr. 46, 1995.10.16.