A "Gulistán bit-Turks" ( گلستان بالترکی - törökül "Gulistán") Sayf-i Sarai kipcsak költő verse ( dastan ) . Saadi perzsa költő " Gulisztán " című vallási és didaktikai művének török nyelvű fordítása .
Az 5000 soros „Gulistán bit-Turki” didaktikus költeményt Saif-i Sarai türk nyelven (Kypchak) írta 1391-ben Egyiptomban a mameluk uralom alatt . A mű cselekményét Saadi azonos című verséből kölcsönözték . Saadi művében néhány helyet lerövidített a szerző, néhány helyet hozzáadott, és eredeti történeteket is bemutattak. A történet általános vonalát megtartva Sayf-i Sarai a saját stílusában mutatta be. A szerző kiegészítette a "Gulisztánt" saját lírai és filozófiai kitérőivel, kortársai ódáival és gazelláival [1] [2] .
A „Gulistán bit-Turks” nyolc fejezetből áll, amelyek a királyok életéről (I), a dervisek és a szegények szokásairól (II), a sors iránti engedelmességről (III), a szavak értékéről és a lakonizmus előnyeiről (IV) szólnak. , szerelem és fiatalság (V), öregség és gyengeségek (VI), erkölcs (VI), kommunikációs szabályok (VIII). Minden fejezet több tucat hikayat történetből áll (összesen 182 van). Minden hikayatot egy maxima követ qasida , kyty , masnavi vagy rubai formájában [3] .
A "Gulistán Bit-Turks" kéziratot 1915-ben fedezték fel (a Leideni Egyetemi Könyvtár 1355. szám alatt tárolják ). 1954-ben Ankarában adtak ki fénymásolatot , 1968- ban Taskentben orosz grafikákon alapuló átiratot [1] [2] . 1975-ben Alma-Atában megjelent a turkológus E.N. kétkötetes munkája. Seif Sarai "Gulistán" és nyelve" a mű történelmi és kulturális áttekintésével, nyelvtani vázlattal és a benne használt szókincs fordításával [4] . 1980-ban és 1999-ben Kazanyban adták ki a "Gulistán bit-Turks" c .