Hongkongi hagyományos romanizációs rendszer

A hongkongi hagyományos romanizációs rendszer  egy kantoni nyelvű latinosítási rendszer, amely Hongkongból származik a brit uralom idején, és azóta különböző hongkongi kormányzati szervek használják helyi nevek és helynevek átírására. A rendszer nem szabványosított, és nincs hivatalos neve. Az átírás fonetikus (angolul beszélő olvasó szemszögéből), [1] de nem teszi lehetővé a kantoni szótag reprodukálását az átírt változatból, mivel nem tesz különbséget aspirált és nem szívott mássalhangzók között, valamint sok között. magánhangzók és diftongusok. Sok kantoni szónak több lehetséges átírása is van a hagyományos rendszerben – például avezetéknévnek (kantoni Chen, [ʧʰɵn] ) három írásmódja van: Tseun, Tseon és Chun.

A rendszer leírása

Kezdőbetűk rögzítése

Kezdőbetűk átvitele (egy szótag első mássalhangzói):

HA EGY Orosz átírás yutphin Hongkongi hagyományos romanizálás Orosz átírás példa (hieroglifákkal)
[pʰ] - ph p p P Sai Ying Pun (西營盤)
[p] - P b p P P o Lam (寶琳)
[tʰ] - mx t t t Tuen Mun (屯門)
[t] - t d t t T ai O (大澳)
[kʰ] - kx k k nak nek K ai Tak (啟德)
[k] - nak nek g k nak nek Tai K ok Tsui (大角嘴)
[kʷʰ] - khu kw kw négyzetméter Kw ai Chung (葵涌)
[kʷ] - ku gw kw négyzetméter Cha Kw o Ling (茶果嶺)
[m] - m m m m Yau M a Tei (油麻地)
[n] - n n n n N am Cheong (南昌)
[ŋ] - ng ng ng ng Ng au Tau Kok (牛頭角)
[l] - l l l l L am Tin (藍田)
[f] - f f f f F o Tan (火炭)
[s] - vagy [ʃ] - Val vel s s vagy sh s vagy w S o Kon Po (掃捍埔)
Sh au Kei Wan (筲箕灣)
[h] - x h h x Hang Hau (坑口)
[j] -
magánhangzó iotizálás
j y vagy - [i 1] yu, én, yo Y au Tong (油塘)
Kau U Fong (九如坊)
[w] - ban ben / - w w ban ben Wong Tai Sin (黃大仙)
[ʦʰ] - vagy [ʧʰ] - chh Val vel ch or ts [i 2] h vagy c Heng Fa Ch uen (杏花邨)
Yau Yat Ts uen (又一村)
[ʦ] - vagy [ʧ] - h z ts c Ts im Sha Tsui (尖沙嘴)
  1. A hongkongi hagyományos romanizálásban a [jyː] szótag egyszerűen "u"-ként is visszaadható.
  2. Ezt a kezdőbetűt [ʧʰ] (= [h x ]) ejtjük az , œː , ɵ és magánhangzók előtt , egyébként [ʦʰ] (= [ts x ]). A hongkongi hagyományos romanizációs rendszerben azonban „ts”-ként és „ch”-ként is visszaadható, függetlenül a következő magánhangzótól. Példák: [ʧʰɵi] - Ts ui () vagy Ch ui (); [ʦʰou] – Tso (曹), de [ʦʰɔːi] Ch oi ().

Végső mássalhangzók rögzítése

Egy szótag végső mássalhangzóinak átvitele:

HA EGY Orosz átírás yutphin Hongkongi hagyományos romanizálás Orosz átírás példa (hieroglifákkal)
- [p] P p p P A p Lei Chau (鴨脷洲)
- [t] t t t t Tsa t Tsz Mui (七姊妹)
- [k] nak nek k k nak nek Ő k - o (石澳)
- [m] m m m m Sham Shui Po (深水埗)
- [n] ny n n n Tsue n Wan (荃灣)
- [ŋ] n ng ng ng Tsi ng Yi (青衣)

Szótag mássalhangzók rögzítése

HA EGY Orosz átírás yutphin Hongkongi hagyományos romanizálás Orosz átírás példa (hieroglifákkal)
[m̩] m m m [s 1]
[ŋ̩] ENSZ ng ng ENSZ Ng Fan Chau (五分州)
  1. A hongkongi hagyományos romanizációs rendszerben nincs mód az [m̩] szótag visszaadására, mivel ezt a szótagot nem használják a nevekben és a helynevekben.

Magánhangzó jelölés

Magánhangzók átvitele szótagokban végső hang nélkül vagy végső mássalhangzóval:

HA EGY Orosz átírás yutphin Hongkongi hagyományos romanizálás Orosz átírás példa (hieroglifákkal)
a: / a aa a vagy ah a M a Tau Wai (馬頭圍)
W ah Fu Estate (華富邨)
ɐ a a a, o vagy u a, o vagy u Tsz W a n Shan (慈雲山)
Hung H o m (紅磡)
Sham Ch u n River (深圳河)
ɛː / e uh e e e Ch e Kung Miu (車公廟)
/ ɪ és én i, ee, z vagy ze és Lai Ch i Kok (荔枝角)
Tat Ch ee Avenue (達之路)
Tung Ts z (洞梓)
Sheung S ze Wan (相思灣)
ɔː / o ról ről o o ról ről W o Che (禾輋)
/ ʊ nál nél u u vagy oo nál nél Kwu Tung (古 ) Mei Foo (美孚)
œː / ɵ yo oe/eo eu, eo vagy u yo vagy u Sh eu ng Wan (上環)
Nam Ch eo ng Street (南昌街)
Sh u n Lee Estate (順利邨)
Yu yu u vagy ue Yu Y u Chau Street (汝州街)
Yung Sh ue Wan (榕樹灣)

Diftongusok rögzítése

HA EGY Orosz átírás yutphin Hongkongi hagyományos romanizálás Orosz átírás példa (hieroglifákkal)
aːi a:th aai ai ah Ch ai Wan (柴灣)
ɐi ai ai ai ah M ai Po (米埔)
aːu a:y aau au igen Sh au Kei Wan (筲箕灣)
ɐu igen au au igen S au M au Ping (秀茂坪)
ei ei ei, ee, ai, ay vagy i őt, és vagy ah L ei Yue Mun (鯉魚門)
L ee On (利安)
Kam H ay Court (錦禧苑)
Shui Hau S ai Ngan Ma (水口四眼馬)
To L i Terrace (桃李台)
iːu yiwu iu iu yiwu Siu Sai Wan (小西灣)
ɔːi ó oi oi vagy jaj ó Ch oi Hung Estate (彩虹邨)
Ch oy Yee Bridge (蔡意橋)
uːi uy ui ui uy P ui O (貝澳)
ou OU ou o ról ről Tai M o Shan (大帽山)
ɵy neki eoi ui uy Ma Liu Shui (馬料)

Jegyzetek

  1. Jung-Fang Tsai. Megjegyzés a romanizációhoz // Hongkong a kínai történelemben: Közösség és társadalmi nyugtalanság a brit gyarmaton, 1842-1913. - Columbia University Press, 1995. - 375 p. — ISBN 9780231079334 .