A hongkongi hagyományos romanizációs rendszer egy kantoni nyelvű latinosítási rendszer, amely Hongkongból származik a brit uralom idején, és azóta különböző hongkongi kormányzati szervek használják helyi nevek és helynevek átírására. A rendszer nem szabványosított, és nincs hivatalos neve. Az átírás fonetikus (angolul beszélő olvasó szemszögéből), [1] de nem teszi lehetővé a kantoni szótag reprodukálását az átírt változatból, mivel nem tesz különbséget aspirált és nem szívott mássalhangzók között, valamint sok között. magánhangzók és diftongusok. Sok kantoni szónak több lehetséges átírása is van a hagyományos rendszerben – például a秦vezetéknévnek (kantoni Chen, [ʧʰɵn] ) három írásmódja van: Tseun, Tseon és Chun.
Kezdőbetűk átvitele (egy szótag első mássalhangzói):
HA EGY | Orosz átírás | yutphin | Hongkongi hagyományos romanizálás | Orosz átírás | példa (hieroglifákkal) |
[pʰ] - | ph | p | p | P | Sai Ying Pun (西營盤) |
[p] - | P | b | p | P | P o Lam (寶琳) |
[tʰ] - | mx | t | t | t | Tuen Mun (屯門) |
[t] - | t | d | t | t | T ai O (大澳) |
[kʰ] - | kx | k | k | nak nek | K ai Tak (啟德) |
[k] - | nak nek | g | k | nak nek | Tai K ok Tsui (大角嘴) |
[kʷʰ] - | khu | kw | kw | négyzetméter | Kw ai Chung (葵涌) |
[kʷ] - | ku | gw | kw | négyzetméter | Cha Kw o Ling (茶果嶺) |
[m] - | m | m | m | m | Yau M a Tei (油麻地) |
[n] - | n | n | n | n | N am Cheong (南昌) |
[ŋ] - | ng | ng | ng | ng | Ng au Tau Kok (牛頭角) |
[l] - | l | l | l | l | L am Tin (藍田) |
[f] - | f | f | f | f | F o Tan (火炭) |
[s] - vagy [ʃ] - | Val vel | s | s vagy sh | s vagy w | S o Kon Po (掃捍埔) Sh au Kei Wan (筲箕灣) |
[h] - | x | h | h | x | Hang Hau (坑口) |
[j] - | magánhangzó iotizálás |
j | y vagy - [i 1] | yu, én, yo | Y au Tong (油塘) Kau U Fong (九如坊) |
[w] - | ban ben / - | w | w | ban ben | Wong Tai Sin (黃大仙) |
[ʦʰ] - vagy [ʧʰ] - | chh | Val vel | ch or ts [i 2] | h vagy c | Heng Fa Ch uen (杏花邨) Yau Yat Ts uen (又一村) |
[ʦ] - vagy [ʧ] - | h | z | ts | c | Ts im Sha Tsui (尖沙嘴) |
Egy szótag végső mássalhangzóinak átvitele:
HA EGY | Orosz átírás | yutphin | Hongkongi hagyományos romanizálás | Orosz átírás | példa (hieroglifákkal) |
- [p] | P | p | p | P | A p Lei Chau (鴨脷洲) |
- [t] | t | t | t | t | Tsa t Tsz Mui (七姊妹) |
- [k] | nak nek | k | k | nak nek | Ő k - o (石澳) |
- [m] | m | m | m | m | Sham Shui Po (深水埗) |
- [n] | ny | n | n | n | Tsue n Wan (荃灣) |
- [ŋ] | n | ng | ng | ng | Tsi ng Yi (青衣) |
HA EGY | Orosz átírás | yutphin | Hongkongi hagyományos romanizálás | Orosz átírás | példa (hieroglifákkal) |
[m̩] | m | m | m | — [s 1] | — |
[ŋ̩] | ENSZ | ng | ng | ENSZ | Ng Fan Chau (五分州) |
Magánhangzók átvitele szótagokban végső hang nélkül vagy végső mássalhangzóval:
HA EGY | Orosz átírás | yutphin | Hongkongi hagyományos romanizálás | Orosz átírás | példa (hieroglifákkal) |
aː | a: / a | aa | a vagy ah | a | M a Tau Wai (馬頭圍) W ah Fu Estate (華富邨) |
ɐ | a | a | a, o vagy u | a, o vagy u | Tsz W a n Shan (慈雲山) Hung H o m (紅磡) Sham Ch u n River (深圳河) |
ɛː / e | uh | e | e | e | Ch e Kung Miu (車公廟) |
iː / ɪ | és | én | i, ee, z vagy ze | és | Lai Ch i Kok (荔枝角) Tat Ch ee Avenue (達之路) Tung Ts z (洞梓) Sheung S ze Wan (相思灣) |
ɔː / o | ról ről | o | o | ról ről | W o Che (禾輋) |
uː / ʊ | nál nél | u | u vagy oo | nál nél | Kwu Tung (古
洞) Mei Foo (美孚) |
œː / ɵ | yo | oe/eo | eu, eo vagy u | yo vagy u | Sh eu ng Wan (上環) Nam Ch eo ng Street (南昌街) Sh u n Lee Estate (順利邨) |
yː | Yu | yu | u vagy ue | Yu | Y u Chau Street (汝州街) Yung Sh ue Wan (榕樹灣) |
HA EGY | Orosz átírás | yutphin | Hongkongi hagyományos romanizálás | Orosz átírás | példa (hieroglifákkal) |
aːi | a:th | aai | ai | ah | Ch ai Wan (柴灣) |
ɐi | ai | ai | ai | ah | M ai Po (米埔) |
aːu | a:y | aau | au | igen | Sh au Kei Wan (筲箕灣) |
ɐu | igen | au | au | igen | S au M au Ping (秀茂坪) |
ei | Hé | ei | ei, ee, ai, ay vagy i | őt, és vagy ah | L ei Yue Mun (鯉魚門) L ee On (利安) Kam H ay Court (錦禧苑) Shui Hau S ai Ngan Ma (水口四眼馬) To L i Terrace (桃李台) |
iːu | yiwu | iu | iu | yiwu | Siu Sai Wan (小西灣) |
ɔːi | ó | oi | oi vagy jaj | ó | Ch oi Hung Estate (彩虹邨) Ch oy Yee Bridge (蔡意橋) |
uːi | uy | ui | ui | uy | P ui O (貝澳) |
ou | OU | ou | o | ról ről | Tai M o Shan (大帽山) |
ɵy | neki | eoi | ui | uy | Ma Liu Shui (馬料水) |