Glikman, Timofey Abramovics

Timofey Abramovics Glikman (álnév Timofey Grek ; 1882. március 6., Bendery , Besszaráb tartomány - 1933. május 10. , Moszkva ) - orosz író, hellenisztikus filológus, fényképész, fordító spanyol , olasz , német és görög nyelvről .

Életrajz

Benderyben született Abram Timofejevics Glikman gyógyszerész [1] és felesége, Anna családjában. Az I. Chisinau Gimnáziumban érettségizett. A Novorosszijszki Egyetem orvosi karán tanult (1904). Ezután Benderben és Chisinauban dolgozott . 1910 - től a kijevi Szent Vlagyimir Császári Egyetem Történelem - Filológiai Karán tanult . 1916-ban fotósként dolgozott Lankaranban [2] , ahol február 1-jén megszületett fia, Eros, a leendő művész (többek között ő illusztrálta Adzeglio „Ettore Fieramosca, avagy a Barletta-torna” című regényének fordítását. apja által) [3] és ahol apja vezette A. gyógyszertárát és. E. O. Wenzel [4] . Az 1930-as években a moszkvai rádióközpont bibliográfiai osztályán dolgozott.

1906 óta foglalkozik irodalommal, 1908-tól publikált a pétervári Rech című újságban. Konstantinos Cavafy első orosz nyelvű fordítója ( 1931 körül). [5] Lefordította Dimosthenisz (Demosthens) Voutiras (1871-1958) újkori görög prózaírót is, 1931-től levelezett vele (a levelezést a V. Tsokopulosz által szerkesztett D. Voutiras teljes művei tartalmazták). Olaszból fordította Massimo de Azeglio Ettore Fieramosca , avagy a Barlettai torna (1838), Francesco Perri Kivándorlók (1928), Luigi Pirandello novelláit és drámáit ; spanyolul - Ramon Valle-Inklan "Tyrant Banderas" című regénye (1926), németül - Kurt Sachs német zenetudós híres műve "Modern zenekari hangszerek" (1932).

Család

• Testvérek - Szergej Abramovics Glikman , szerves vegyész; Jevgenyij Abramovics Glikman, a Chisinaui Bíróság ügyvédjének asszisztense, költő, a "Versek: 1908-1916" című versgyűjtemény szerzője ( Szaratov : típus. L. N. Averbakh, 1917. - 111 p.), 1917-ben megjelent külön kiadásban Saratovban az "Eda" (dráma 3 felvonásban) és a "Medic" (vicc 1 felvonásban, "Childe Harold" álnév) [6] .
  • Unokaöccs - Leonyid Szergejevics Glikman (1929-2000), paleontológus, a biológiai tudományok doktora.
    • Dékunokaöccsei Jekaterina Leonidovna Glikman és Szergej Leonidovics Sholokhov újságírók .
• Feleség - Alexandra Filippovna Glikman, gyógyszerész.
  • Fia - Eros Timofejevics Glikman (1916 - kb. 1936), művész, grafikus, elsőéves hallgatóként elnyomták a Moszkvai Poligráfiai Intézet művészeti osztályán 1933. december 28-án, két év munkatáborra ítélték , szolgálatot teljesített. büntetése a Temnyikovszkij kényszermunkatáborban , a potmai állomáson (szabadulás: 1935. október 16.); művészként dolgozott egy szaranszki színházban , 1935. december 15-én Kashirában élt , további sorsa ismeretlen [7] [8] .

Kreativitás

• Kreutzer-szonáta (regény, Kijev , 1912)

Fordítások

• Luigi Pirandello . Temetési esküvő. M. - Pg .: Föld és gyár (ZIF), 1920.
• Luigi Pirandello . Nem lehet így élni (regények). M.: Krug, 1927.
• Francesco Perri . Kivándorlók (regény). Olaszból fordította T. A. Glikman. M.: Szövetség, 1930.
• Kurt Zaks . Modern zenekari hangszerek. Németből fordította T. A. Glikman. Moszkva: Gosmuzizdat, 1932; M.: Zene, 1982.
• Adzeglio M. Ettore Fieramosca, avagy a Barletta-torna (S. S. Rozanovval). Eros Glickman illusztrációi. M.-L.: Academia, 1934.
• Ramon del Valle Inclan . Banderas zsarnok (regény). Spanyolból fordította T. A. Glikman. M.-L.: Goslitizdat, 1959.

Linkek

• Orosz írók és tudósok kritikai és életrajzi szótára (az orosz oktatás kezdetétől napjainkig). Szentpétervár, 1889-1914

Jegyzetek

1. ↑ Csernogorodszkij gyógyszertár az Olajgyárosok Kongresszusa Tanácsának járóbeteg klinikáján : 1878-ban kapta meg a gyógyszerészi címet. 1910 óta A. T. Glikman gyógyszerész vezette a csernogorodszki gyógyszertárat a bakui Olajtermelők Kongresszusának járóbeteg-klinikáján .
2. ↑ A. P. Popov "Baku tartomány fotósai"
3. ↑ A fiatalok esete . Letöltve: 2019. augusztus 15. Az eredetiből archiválva : 2019. augusztus 15. (határozatlan)
4. ↑ Orosz orvosi lista (1914) . Letöltve: 2019. augusztus 15. Az eredetiből archiválva : 2019. augusztus 15. (határozatlan)
5. ↑ S. Iljinszkaja „K. P. Cavafy Oroszországban" . Letöltve: 2007. július 9. Az eredetiből archiválva : 2007. július 26.. (határozatlan)
6. ↑ Volt egy másik testvére - Samuel (1883).
7. ↑ Glikman Erosz Timofejevics
8. ↑ E. T. Glickman . Letöltve: 2019. augusztus 15. Az eredetiből archiválva : 2019. augusztus 15. (határozatlan)