Philip Herbert | |
---|---|
angol Philip Herbert | |
Pembroke 7. grófja | |
1674. július 8. – 1683. augusztus 29 | |
Előző | William Herbert |
Utód | Thomas Herbert |
Születés |
nem sokkal 1653. január 5. előtt Wilton House, Wiltshire , Anglia |
Halál | 1683. augusztus 29 |
Apa | Philip Herbert, Pembroke 5. grófja |
Anya | Katherine Villiers |
Házastárs | Henriette de Keroy |
Gyermekek | Charlotte |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Philip Herbert ( eng. Philip Herbert ; nem sokkal 1653. január 5. előtt, Wilton House, Wiltshire , Anglia – 1683. augusztus 29.) - angol arisztokrata, Pembroke 7. grófja , Montgomery 4. grófja , 4. báró, Shurbert Herbert Herbert cardiffi báró 1674-ből. Philip Herbert második fia , Pembroke 5. grófja, Bath lovagja, II. Károly király udvarnoka , feleségül vette szeretője, Louise de Kerual húgát .. Több brutális gyilkosságot követett el, de egy kortárs kiváltságának és az uralkodó kegyelmének köszönhetően megúszta a felelősséget. Csak egy lánya maradt, így öccse, Thomas Herbert lett az örököse .
Philip Herbert Anglia egyik legbefolyásosabb és leggazdagabb arisztokrata családjához tartozott. A Herberték hatalmas földekkel rendelkeztek számos angol megyében és Walesben , Pembroke grófjaként a Lordok Házában ültek , és számos nemesi családdal álltak kapcsolatban. Philip volt a második fia Pembroke azonos nevű 5. grófjának második feleségétől, Catherine Villierstől (Buckingham hercegének unokahúga). 1653. január 5-én keresztelkedett meg a család fő lakóhelyén, a wiltshire -i Wilton House-ban . 1660-ban, II. Károly koronázásának napján az ifjabb Fülöpöt lovaggá ütötték a Fürdőben . 1674-ben idősebb féltestvére, Vilmos gyermektelenül halt meg , majd Fülöp átvette a családi birtokokat, és Pembroke hetedik grófjaként helyet foglalt a Lordok Házában. Ugyanezen év végén feleségül vette Henriette de Keroyt, Louise királyi szerető nővérét.
Herbertet gyerekkorától kezdve felfigyelték a kegyetlenségre, az érzelmi kitörésekre és az erőszakra való hajlamra; apai nagyapjától, Pembroke 4. grófjától örökölhetett egy bizonyos pszichológiai kiegyensúlyozatlanságot . Sir Philip több olyan összecsapásban is részt vett, amelyek majdnem véletlenszerű emberek halálával végződtek, 1677-ben egy párbajban majdnem megölt egy bizonyos Vaughant. 1678. január 28-án II. Károly elküldte a grófot a Towerbe , „mert szörnyű és istenkáromló szavakat mondott és más esküdt tetteket mondott, amelyek nem alkalmasak arra, hogy egyetlen keresztény összejövetelben is megismételjék”. Pembroke petíciót küldött a Lordok Házának, tagadva minden vádat, a társak petíciót nyújtottak be az uralkodóhoz, ő pedig január 30-án elengedte a grófot.
Alig egy héttel később, 1678. február 5-én egy Philip Rico nevű férfi panaszkodott társainak, hogy Herbert megtámadta őt a Stranden . A Ház kötelezte az őrgrófot, hogy fizessen kétezer font kötvényt a törvény betartására tett ígéret alátámasztására. Ekkorra azonban Pembroke már megölt egy Nathaniel Coney nevű férfit – akit egy kocsmában minden látható ok nélkül agyonvertek. A Middlesex-i esküdtszék hivatalosan gyilkossággal vádolta meg, és 1678. április 4-én a gróf megjelent a társak előtt, és bűnösnek találták emberölésben (a szavazók többsége elutasította a szándékos gyilkosság verzióját). Sir Philip kihasználta a kortárs kiváltságát, vagyis azt a jogot, hogy megmeneküljön a büntetéstől első bűne miatt. Felmentették a felelősség alól, de az udvart elnöklő Ormonde hercege figyelmeztetésben részesítette: "Őlordsága figyeljen arra, hogy egy ilyen kiváltságot senki sem élhet többször."
Hamar kiderült, hogy Pembroke javíthatatlan. Megtámadta Charles Sackville-t, Dorset 6. grófját , aki emiatt beperelte. 1680. augusztus 18-án, egy kocsmában folytatott italozás után az gróf megölte William Smitht, a londoni őrség egyik tisztjét. A Middlesex esküdtszék nagy esküdtszéke ismét gyilkossággal vádolta meg (1681. június 21.), Sir Philipnek pedig a kontinensre kellett menekülnie. 24 főúr azonban kérvényt küldött a királyhoz, aki királyi kegyelmet adott a grófnak.
Philip Herbert 1683. augusztus 29-én halt meg, 30 évesen.
A gróf feleségül vette Henriette de Kerualt, Guillaume de Penanceau, de Kerual seigneur lányát [1] . Ebben a házasságban csak egy gyermek született - Charlotte (1676-1733) [2] nevű lánya, aki John Jeffreys 2. báró Jeffreys és Thomas Windsor 1. Windsor vikomt [3] felesége lett . A gróf özvegye másodszor is férjhez ment Jean-Timoleon Gouffier de Toit márkihoz. Hím utódok hiányában Sir Philip címei és földjei öccsére, Thomasra szálltak . Ismeretes, hogy unokahúga ellátása érdekében engedélyt kért a királytól az ingatlan egy részének eladására.
Herbert, Philip, Pembroke 7. grófja – ősök | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Tematikus oldalak | |
---|---|
Szótárak és enciklopédiák | |
Genealógia és nekropolisz | |
Bibliográfiai katalógusokban |