Sáfrányos hatszögletű sakk

Shafran hatszögletű sakkja a sakk  egyik változata a hatszögletű táblán . Isaak Shafran szovjet geológus találta fel.

Történelem

A sakk ezen változatát Isaak Shafran szovjet geológus találta fel 1939 -ben . 1956 - ban megkapták a találmány szerzői oklevelét. 1960- ban a játékot a lipcsei Nemzetközi Sakkkiállításon mutatták be .

Leírás

Tábla, darabok, jelölés

Shafran sakktáblája egy egyenlőtlen hatszög, amely 9 függőlegest és 10 „horizontot” tartalmaz, összesen 70 hatszögletű mezőt. A vízszintes vonalak a tábla ferde oldalaival párhuzamos vonalaknak felelnek meg. A tábla három színben van festve. Az átlók egyszínű mezők sorai, amelyek ugyanazon a sorban vannak.

A készlet 9 gyalogot, három püspököt, két lovagot, két bástyát, egy királynőt és egy királyt tartalmaz. Shafran sakkjában a kezdőpozíció eltér a klasszikus sakk hagyományától – az ellenfelek pozíciói nem tükörszimmetrikusak. A királyok a tábla középső függőlegesen vannak, a királytól jobbra (a megfelelő játékoshoz viszonyítva) a püspök szárnya, ahol két püspök és egy lovag van, balra a királynő szárnya, ahol a királynő, püspök és lovag található. A bástya hagyományosan az extrém fájlokon áll.

A diagramokon szereplő ábrák képei hagyományosak. A tábla koordinátarendszere hasonló, de nem analóg Glinsky sakkjával : a függőlegeseket latin betűkkel a-tól i-ig, a "vízszinteseket" - 1-től 10-ig terjedő számokkal jelöljük. A mezőt "betű-szám" pár jelöli. , a függőleges és vízszintes jelöléseinek megfelelően, amelyen található. A különbség a Glinsky-sakk jelölésétől a vízszintes számok értelmezésében van: Shafran sakkjában a teljes mezősort, amely balról fentről jobbra lefelé haladva ugyanaz a szám jelöli.

Áthelyezési szabályok

A lépésszabályok hasonlóak Glinsky sakkjához , kivéve a gyalogmozgást és a dobást:

A játék megnyeréséhez az ellenfél királyát kell sakkoznia. Patthelyzet esetén döntetlent hirdetnek.

Lásd még

Irodalom