Hartig, Georg Ludwig

Georg Ludwig Hartig ( Georg Ludwig Hartig ; 1764 . szeptember  2 . , Gladenbach , Németország  - 1837 . február 2 . , Berlin ) német szerző számos erdészeti művet írt .

Életrajz

A Harzban tanult jáger művészetet, majd a giesseni egyetemen tanult, majd 1783-tól segített apjának az erdőgazdálkodási munkákban. Ezután Hartig egy évig volt asszisztens a központi erdőigazgatásnál ( németül:  Oberforstkollegium ) Darmstadtban , majd 11 évig forstmeister volt Solms -Braunsfels hercegnél Gungenben ( Wetterau ), ahol 1790-ben gyakorlati iskolát nyitott a fiatalok felkészítésére. erdőszolgálatra. Majd 9 évig Hessen-Kasselben folytatva erdőművelési és oktatási tevékenységét, sokat tett a helyi erdők szervezéséért. Az akkori politikai megrázkódtatások arra kényszerítették, hogy előbb ober-forstraatként Stuttgartba (1807-1811), majd 1811-ben ober-landforstmeisterként Berlinbe költözzön, ahol haláláig maradt. Itt az állami erdőgazdálkodásban vállalt közvetlen feladatai mellett Hartig télen nyilvános előadásokat tartott a berlini egyetemen az erdőtudományok enciklopédiájáról ; emellett az ő kezdeményezésére 1821-ben erdészeti akadémiát alapítottak Berlinben, amely 1830-tól Neustadt-Eberswalde- ban Felső Erdészeti Iskolaként működött .

Az összes porosz erdők általános rendezését megkezdve (1810-ig Gennert módszere szerint rendezve), saját módszere szerint legfeljebb ötven főt választott ki az erdészeti osztály alkalmazottai közül, és 1817 nyarán készítette el először. velük a Biesental erdei dacha építése Neustadt-Eberswalde közelében. Már 1819-ben lehetővé vált Poroszország más területein is hasonló erdőgazdálkodási munkák megkezdése Hartig erre vonatkozó külön utasítása alapján.

Hartig-módszer

A Hartig által javasolt eszközmódszer általános indokai a következők:

• a szervezett erdő által hozott éves állandó jövedelem meghatározása szorosan összefügg azzal az állapottal, amelybe az erdőgazdálkodó a szervezett erdőt egy bizonyos idő elteltével behozni kívánja - a gazdaság forgalmával; ezért nem annyira e bevétel számításának matematikai pontosságára kell figyelni, hanem a gazdaság teljes forgása alatt végrehajtandó gazdasági megrendelésekre, ami a gazdaság általános tervének elkészítésével és annak kötelező meghatározott időn belül történő végrehajtása.
• Az e tervnek megfelelő gazdaság forgalmát egyenlő időre (általában 20 évre), időszakoknak nevezzük, és a szervezendő erdő összes ültetvényét a tervben megjelölt koruk, állapotuk és speciális gazdasági szempontok szerint. azokban az időfelosztásokban vannak elosztva, amikor kivágásra kerül sor.
• Ezután kiszámítják azt a fatömeget, amelyet a jelenlegi állományából és várható növekedéséből ítélve minden ültetvény a fővágás során tud produkálni, feltételezve az utolsót a megfelelő időszak közepén úgy, hogy az egyes időszakban a fakivágásba belépő összes ültetvény Hartig egy ültetvénynek tekinti, fokozatosan kivágták. A számított fatömeget hozzáadjuk az áthaladásból (köztes felhasználásból) a teljes üzemi forgalom alatt várható tömeghez, és a végösszeget elosztjuk az időszakok számával. A kapott értéket összehasonlítjuk a fő és a közbenső felhasználásból származó bevételek időszakonként külön-külön számított értékével, és ha egyes időszakokban jelentős eltérést észlelünk, akkor annak, illetve a jövedelem időszakonkénti lehetséges egyenletének kiküszöbölése érdekében rész. az ültetvények közül azokból az időszakokból, ahol a fatömeg nagyobb, mint a számított közepe, átkerül a többibe, ahol hiányzik. A telepítések ilyen kiszorítása következtében egyes ültetvényeket korábban, másokat később vágnak ki, mint ahogy azt kezdetben gondolták, ami megváltoztatja a korábban számított anyagi jövedelem értékét mind a gazdaság teljes forgalmában, mind az egyes ültetvényekben. periódusban, és gyakran van szükség a fatömeg új, időszakonkénti kiegyenlítésére, amely többször megismétlődik. Tekintettel arra, hogy az anyagjövedelem minden időszakában nehéz elérni az egyenlőséget, és szem előtt tartva a faanyagok iránti, a lakosság számának fokozatos növekedése miatt a jövőben fokozatosan növekvő keresletet, Hartig megengedte, hogy a távolabbi időszakokban relatíve nagyobb fatömeg alakuljon ki. hozzárendelt, mint a következőben, 1/20 résszel, vagy 5%-kal. A telepítések időszakonkénti átrendezésének befejezése után az egyes időszakokhoz rendelt területeket feltüntették a terven, és általában az erdő negyedekre (porosz jagens) felosztása során végzett irtások alapján különböztették meg őket természetben.
• Hartig sem nagyságban, sem talajminőségben nem követelte meg az egyes periódusokhoz kiosztott ültetési területek egyenlőségét: azok az időszakok, amelyekben idősebb korú és nagyobb sűrűségű ültetvények érkeztek, kisebb területeket osztottak ki, mint a fiatalabb vagy ritkásabb ültetvényeket. Általánosságban elmondható, hogy a Hartig-módszerben az ültetési területeket időszakonként kiegyenlítették a fakivágás során várható jövőbeni állapotuknak megfelelően.
• Az első időszakban az erre az időszakra rendelt ültetvényekben a fővágásból, illetve a más időszakok ültetvényeiben végzett áthaladásokból származó átlagos éves tömegbevétel nagyságát az ebben az időszakban felhasználásként kapott fatömeg elosztásával határoztuk meg. időszak időtartamával, pontosabban úgy, hogy a gazdaság forgalma során kivágandó teljes fatömeget elosztjuk ennek a forgalomnak az értékével.
• Ha valamilyen előre nem látható körülmény, például ültetvények tűz, rovarok stb. károsodása miatt a gazdasági tervben meghatározott időn kívül szükséges kivágni egy részüket, akkor ez az általános gazdasági helyzet megváltozását vonja maga után. terv és megoszlása ​​alapján készült.ültetvények időszakonként.
• A jövőbeni ültetési állomány kiszámításának pontossága az állományuk és a jövőbeni növekedésük felmérésének pontosságától függ, ezért Hartig megkövetelte az egymástól valamiben eltérő ültetvények részletes leltárát, és állományuk számítását a teljes vetésforgóra, amelyhez beérő ültetvényekben az állományt és a növekedést nagyrészt szemrevételezéssel és csak kivételes esetekben próbaparcellák segítségével, vagy számbavétellel határozták meg; fiatal és középkorú állományokban a várható állományt kísérleti táblázatok alapján számítottuk ki, vagy a kifejlett erdő állományával hasonlítottuk össze, és mind a fiatal állományok létesítésekor meglévő, mind az újra visszatérésre szánt ültetvényeket feltételeztük teljesen megtelt, amikor kidőlt. A jövőbeni tartalékok nemcsak a teljes tömegben, hanem az egyes szortimentek árával is megjelennek.
• Hartig nem követelte elődeihez hasonlóan, hogy a szervezendő erdő összes ültetvényét a vágási forgalmi korban ki kell vágni, hanem minden ültetvénynél meghatározta annak gazdasági érettségét, és mindig ritkított, gyenge növekedésű és nem megfelelő talajon termő ültetvényeket jelölt ki. a teljes és teljesen egészségesnél korábban vágni.
• A gazdasági megrendelések kijelölésekor Hartig, bár arra gondolt, hogy idővel minden negyedévben egy azonos korú ültetvényt neveljen, amelyben a fák életkorukban legfeljebb annyival térnek el egymástól, mint ahány év van az időszakban, de nem igényelt szigorú sorrendet a vágási sorok negyedek elosztásában. A Hartig által javasolt erdőgazdálkodási módszer nem volt idegen néhány hiányosságtól, amelyek közé tartozott: a sok évtizedes gazdasági megrendelések túlzott részletezése, a telepítés során nem létező ültetvényekből várható bevétel kiszámítása, távoli időszakok anyagi bevételének értékelése. választékkal stb., de jócskán felülmúlta a korábbi bevételbecslési módszereket érdemben, és önmagában is szilárd alapot tartalmazott a további fejlesztéshez, javításhoz, amely Heinrich Kotta és más későbbi német erdőgazdálkodók munkájának köszönhetően hamarosan megvalósult.

Válogatott művek

• "Anweisung zur Holzzucht für Förster" (1791; 8. kiadás 1818; franciára lefordítva);
• "Physikalische Versuche über das Verhältnis der Brennbarkeit der meisten deutschen Waldbaumhölzer" (1794 és 1807; franciára lefordítva);
• "Beweis, das durch die Anzucht der weissblühenden Akazie dem Holzmangel nicht abgeholfen werden könne" (1798 és 1807);
• "Anweisung zur Taxation und Beschreibung der Forste" (1795 és 1819);
• "Grundsätze der Forstdirektion" (1801 és 1813);
• "Lehrbuch für Förster und die es werden wollen" (1808; 11. kiadás 1877; lefordítva lengyelre, csehre és oroszra: az utóbbit Pogankov és Kirejevszkij, a Kalugai Erdészeti Intézet kadétjai készítették 1813-ban "Útmutató" címmel erdészeknek és erdőkedvelőknek") ;
• "Anleitung zur Forst und Waldmannssprache" (1809 és 1821);
• "Anleitung zur Berechnung des Geldwerthes in Betreff seines Naturalertrags schon taxirten Forstes" (1812);
• "Instruction wo nach die Holzkultur in den preussicshen Forsten betrieben werden soll" (1814 és 1834);
• "Anleitung zur Prüfung der Forstkandidaten" (1818 és 1828);
• "Instruction für die preussischen Forstgeometer und Forsttaxatoren" (1820 és 1836);
• "Anleitung zur wohlfeilen Kultur der Waldblässen" (1826);
• "Anleitung zur Vertilgung oder Verminderung der Kiefernraupen" (1827);
• "Beitrag zur Lehre von Ablösung der Holz, Streu und Weidservituten" (1829);
• "Die Forstwissenschaft nach allen ihren Theilen in gedrängter Kürze" (1830);
• „Gutachten über die Fragen: welche Holzarten lohnen den Anbau am reichlichsten? und wie verhält sich der Geldertrag des Waldes zu dem des Akkers?” (1833);
• "Forstliches und forstnaturwissenchaftliches Konversationslexikon" (1834 és 1836, fiával, Theodore-szal együttműködve);
• "Erfahrungen über die Dauer der Hölzer etc." (1836)
• "Kürze Belehrung über die Behandlung und Kultur des Waldes" (1837).

Ezenkívül Hartig speciális folyóiratokat szerkesztett:

• "Journal für das Forst-, Jagd- und Fischereiwesen" (1806-8);
• "Forst und Jagdarchiv von und fur Preussen" (1816-20)
• "Allgemeine Forst- und Jagdarchiv" (1822-1827);

kiadta az Abhandlungen über interessante Gegenstände beim Forst- und Jagdwesen című gyűjteményt (1830).

Lásd még

• Cotta, Heinrich

Jegyzetek

1. ↑ Német Nemzeti Könyvtár , Berlini Állami Könyvtár , Bajor Állami Könyvtár , Osztrák Nemzeti Könyvtár nyilvántartása #118978764 // Általános szabályozási ellenőrzés (GND) - 2012-2016.
2. ↑ Hartig // Felsőfokú - Geylinks - 1929. - T. 14.

Irodalom

• "Gallerie württembergischer Forstleute" (1856);
• "Gwinner's Forstliche Mittheilungen" (1837 és 1838)
• "Erdői folyóirat" (1883, 7-8. szám).

Linkek

• A Wikimedia Commons tartalmaz Georg Ludwig Hartighoz kapcsolódó médiát
• Hartig, Georg Ludwig // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.

Szótárak és enciklopédiák	Nagy Szovjet (1 kiadás) Brockhaus és Efron Allgemeine Deutsche Biographie
Bibliográfiai katalógusokban BNF : 12467188k CiNii : DA05561796 GND : 118978764 ISNI : 0000 0001 0889 0093 LCCN : n86004770 NKC : jx20050616009 NLG : 223334 NLP : A12302685 NTA : 072972572 NUKAT : n2005108138 SUDOC : 22154545X VIAF : 37716509 WorldCat VIAF : 37716509 RNB : 770236286