| Gabriel Marinakis | |
|---|---|
| Γαβριήλ Μαρινάκης | |
| Gabriel Marinakis apát. Görög Nemzeti Történeti Múzeum | |
| Templom | Krétai ortodox egyház |
| Születés |
1826 Margarites Rethymni , Oszmán Kréta |
| Halál |
1866. november 9. Arcadi |
Gabriel Marinakis ( görögül Γαβριήλ Μαρινάκης , 1826 , Rethymni, Oszmán Kréta - 1866. november 9., Arkadi ) - az Arkadi kolostor apátja , politikus, a krétai8 felkelés6 résztvevője . Hősi halálával összekötötte nevét az eseménnyel, amelyet 1866 óta a görög történetírás és irodalom Arkadi holokausztja [1] [2] [3] .
Gabriel Marinakis a rethymni Margarites faluban született 1826 körül [4] . 1856- ban az árkádi kolostor apátjává választották. Számos kezdeményezést tett a kolostor fejlesztésében, a szerzetesi vagyon kezelésében, a kolostori kataszter létrehozásában . Számos személyes ajándékot adott a kolostornak, köztük 69 olajfát [5] .
Az 1866-os krétai felkelés kezdetével Gabriel hegumen energikusan részt vett a forradalmi eseményekben. 1866. október 1-jén a rethymni forradalmi bizottság képviseletében részt vett a lázadók közgyűlésén a haniai Freben. A gyűlés a "nagyhatalmak" krétai konzuljaihoz fordult, kérve őket, hogy ne engedjék meg, hogy az oszmán erők lemészárolják a nőket és a gyerekeket [6] . Ugyanezen hónap végén részt vett egy katonai tanácson, amelyre az Arkadi kolostorban került sor.
A katonai tanácson felszólalt Panos Koroneos ezredes , aki a görög királyságból érkezett . Koroneosz részt vett a krími háborúban , az orosz hadsereg oldalán harcolt, az önkéntes görög légió tagjaként .
Koroneosz a helyszínen felmérte a helyzetet, és arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló erőkkel nem lehet megvédeni a kolostort, és a kolostort fel kell hagyni.
Gabriel más szerzetesekkel és George Daskalakis krétai parancsnokkal együtt nem értett egyet Koroneos javaslatával. Egyúttal elutasították Koroneosz javaslatát az istállók és a malom lerombolására, ami megkönnyítheti a törökök dolgát a várható ostromban. A történészek egyetértenek abban, hogy Koroneos javaslata helyes volt, Gabriel pedig tévedés volt, hogy nem tett eleget ennek [7] . Koroneos távozott, 40 önkéntest hagyva a görög királyságból a kolostorban Ioannis Dimacopoulos hadnagy parancsnoksága alatt .
November 6-án a kolostort 15 ezer török, albán, egyiptomi és helyi muszlim vette körül. A kolostor kerítésén kívül 950 ortodox görög élt, akik közül körülbelül 300 fegyveres. A többiek gyerekek és fegyvertelen nők és öregek voltak [8] .
A törökök 2 nap múlva támadásba lendültek. Az apát megihlette a kolostor védelmezőit, és maga is részt vett a csatában. A kolostor utolsó védői november 9-ig kitartottak, majd – ahogy D. Dakin angol történész írja – „felrobbantották a portárakat, akárcsak 40 évvel korábban Messolongion védői ” [9] , elfogadva a hősiességet. halál és több tucat nyomasztó török küldése a következő világba [10] .
A legtöbb kutató azt feltételezi, hogy Gabrielt az ostrom utolsó napján ölték meg. Egyesek úgy vélik, hogy azért lett öngyilkos, hogy ne kerüljön török fogságba [11] .
A törökök bántalmazták Gabriel apát holttestét, és lefejezték a holttestet, és Kréta különböző vidékein megmutatták a fejét. A fejetlen testet a kolostortemplom udvarában temették el [12] [13] [14] .