Gabriel (Marinakis)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2018. június 11-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 3 szerkesztést igényelnek .
Gabriel Marinakis
Γαβριήλ Μαρινάκης

Gabriel Marinakis apát. Görög Nemzeti Történeti Múzeum
Templom Krétai ortodox egyház
Születés 1826 Margarites Rethymni , Oszmán Kréta( 1826 )
Halál 1866. november 9. Arcadi( 1866-11-09 )

Gabriel Marinakis ( görögül Γαβριήλ Μαρινάκης , 1826 , Rethymni, Oszmán Kréta  - 1866. november 9., Arkadi ) - az Arkadi kolostor apátja , politikus, a krétai8 felkelés6 résztvevője . Hősi halálával összekötötte nevét az eseménnyel, amelyet 1866 óta a görög történetírás és irodalom Arkadi holokausztja [1] [2] [3] .

Hegumen

Gabriel Marinakis a rethymni Margarites faluban született 1826 körül [4] . 1856- ban az árkádi kolostor apátjává választották. Számos kezdeményezést tett a kolostor fejlesztésében, a szerzetesi vagyon kezelésében, a kolostori kataszter létrehozásában . Számos személyes ajándékot adott a kolostornak, köztük 69 olajfát [5] .

Arkadi holokausztja

Az 1866-os krétai felkelés kezdetével Gabriel hegumen energikusan részt vett a forradalmi eseményekben. 1866. október 1-jén a rethymni forradalmi bizottság képviseletében részt vett a lázadók közgyűlésén a haniai Freben. A gyűlés a "nagyhatalmak" krétai konzuljaihoz fordult, kérve őket, hogy ne engedjék meg, hogy az oszmán erők lemészárolják a nőket és a gyerekeket [6] . Ugyanezen hónap végén részt vett egy katonai tanácson, amelyre az Arkadi kolostorban került sor.

A katonai tanácson felszólalt Panos Koroneos ezredes , aki a görög királyságból érkezett . Koroneosz részt vett a krími háborúban , az orosz hadsereg oldalán harcolt, az önkéntes görög légió tagjaként .

Koroneosz a helyszínen felmérte a helyzetet, és arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló erőkkel nem lehet megvédeni a kolostort, és a kolostort fel kell hagyni.

Gabriel más szerzetesekkel és George Daskalakis krétai parancsnokkal együtt nem értett egyet Koroneos javaslatával. Egyúttal elutasították Koroneosz javaslatát az istállók és a malom lerombolására, ami megkönnyítheti a törökök dolgát a várható ostromban. A történészek egyetértenek abban, hogy Koroneos javaslata helyes volt, Gabriel pedig tévedés volt, hogy nem tett eleget ennek [7] . Koroneos távozott, 40 önkéntest hagyva a görög királyságból a kolostorban Ioannis Dimacopoulos hadnagy parancsnoksága alatt .

November 6-án a kolostort 15 ezer török, albán, egyiptomi és helyi muszlim vette körül. A kolostor kerítésén kívül 950 ortodox görög élt, akik közül körülbelül 300 fegyveres. A többiek gyerekek és fegyvertelen nők és öregek voltak [8] .

A törökök 2 nap múlva támadásba lendültek. Az apát megihlette a kolostor védelmezőit, és maga is részt vett a csatában. A kolostor utolsó védői november 9-ig kitartottak, majd – ahogy D. Dakin angol történész írja – „felrobbantották a portárakat, akárcsak 40 évvel korábban Messolongion védői ” [9] , elfogadva a hősiességet. halál és több tucat nyomasztó török ​​küldése a következő világba [10] .

A legtöbb kutató azt feltételezi, hogy Gabrielt az ostrom utolsó napján ölték meg. Egyesek úgy vélik, hogy azért lett öngyilkos, hogy ne kerüljön török ​​fogságba [11] .

A törökök bántalmazták Gabriel apát holttestét, és lefejezték a holttestet, és Kréta különböző vidékein megmutatták a fejét. A fejetlen testet a kolostortemplom udvarában temették el [12] [13] [14] .

Linkek

  1. Αφιερώματα - Το ολοκαύτωμα της Μονής Αρκαδίου . Hozzáférés dátuma: 2015. május 14. Az eredetiből archiválva : 2015. április 26.
  2. Henry Turot, L" insurrection cretoise et la guerre Greco-turgue, ISBN 960-7063-03-1
  3. Σαν σήμερα: Το ολοκαύτωμα της Μονής Αρκαδίου (ΒΙΟ)ΤΤ . Letöltve: 2015. május 14. Az eredetiből archiválva : 2015. május 18..
  4. Στυλιανός Καλλονάς, Η Κρήτη Ολοκαύτωμα (1866-1869) , 1963, σ. 119. . Letöltve: 2015. május 14. Az eredetiből archiválva : 2015. május 18..
  5. θεοχάρης ευστρατίου δετοράκης - αλέης καλοκαιρινός (επιμ.), Πεπραγμένα του δινς κς κρρ κρρ κρρ κρη κρη κύ κρη κclη κclη κclη κclη κclη κclη κclη κclη κclη κclη κcl κcl κcl κcl κcl κcl κcl κcl κcl κcl κclexexexeage . 2, Νεότερη περίοδος - Λαογραφία, γλώσν΃α και μογοτεϱ,ανία 167, 170, 175 . Letöltve: 2015. május 14. Az eredetiből archiválva : 2015. május 18..
  6. "η μεγάλη κρητική Eπανάσταση 1866-1869", ένθετο εφημερίδας πστρίς , δεκέμβριος 2008, α΄, σ. 42, 52.
  7. Κάρολος Ε. Μωραΐτης, ιωάννης δημακόκόπουλος (1833–1866) - ο ηρωικραςχ ·΍ 14-15.
  8. Μωραΐτης, 2007, σ. húsz.
  9. Douglas Dakin, Görögország egyesítése 1770-1923, ISBN 960-250-150-2 , 174. o.
  10. Ιωάννου Π. 1866 _ _ 120
  11. Μωραΐτης, 2007, σ. 40-42.
  12. Μωραΐτης, 2007, σ. 44.
  13. Το "Ολοκαύτωμά της Μονής Αρκαδίου" 9 Νοεμβρίου τητωμά της Μονής Αρκαδίου |veteranos |Εθνικά Θέματα . Letöltve: 2015. május 14. Az eredetiből archiválva : 2015. május 18..
  14. Archivált másolat (a hivatkozás nem elérhető) . Letöltve: 2015. május 14. Az eredetiből archiválva : 2015. május 17.