Az egyenirányító diódák a váltakozó áram egyenárammá alakítására használt diódák . Az elektrovákuumdiódákat és az ignitronokat felváltották a félvezető anyagokból és diódahidakból készült diódák (egy csomagban négy dióda). A pn-átmenet sebességére, kapacitására és az egyenirányító diódák paramétereinek stabilitására általában nincs speciális követelmény [1] .
Az egyenirányító diódák fő paraméterei:
Az egyenirányító diódák frekvenciatartománya kicsi. Az ipari váltóáram átalakításakor a működési frekvencia 50 Hz, az egyenirányító diódák határfrekvenciája nem haladja meg a 20 kHz-et.
A maximálisan megengedett átlagos előremenő áramerősség szerint a diódákat három csoportra osztják: kis teljesítményű diódák ( ≤ 0,3 A), közepes teljesítményű diódák (0,3 A < < 10 A) és erős (teljesítményű) diódák ( ≥ 10 A). A közepes és nagy teljesítményű diódák hőelvezetést igényelnek, ezért vannak szerkezeti elemeik a radiátorra való felszereléshez .
A dióda paraméterei közé tartozik a környezeti hőmérséklet tartomány (általában -60 és +125 °C közötti szilíciumdiódák) és a ház maximális hőmérséklete.
Az egyenirányító diódák közül külön említést érdemelnek a Schottky-diódák , amelyek fém - félvezető érintkezőn alapulnak, és magasabb működési frekvenciával (1 MHz vagy annál nagyobb), alacsony előremenő feszültségeséssel (kevesebb, mint 0,6 V) jellemezhetők.
A hatásfok növelése érdekében az egyenirányító diódákat áthidaló (ritkábban félhíd) áramkörben kapcsolják be úgy, hogy a terhelés mindkét félciklus alatt tápfeszültséget kapjon.
Félvezető diódák | ||
---|---|---|
Bejelentkezés alapján | ||
LED-ek | ||
Helyreigazítás | ||
Generátor diódák | ||
Referencia feszültségforrások | ||
Egyéb | ||
Lásd még |
|