Választások a poroszországi Landtagba (1924)

A Porosz Szabadállam Landtag - választása
← 1921 1928 →
1924. december 7
Kiderül	78,6% ▲ 1,18

A szállítmány	SPD	NNNP	Centrum
Beérkezett helyek	114 ( ▬ )	109 ( ▲ 34)	81 ( ▬ )
szavazatokat	4 295 305 (24,9)	4 355 674 (23,7%)	3 229 740 (17,6%)
változás	▼ 1,4 p.p.	▲ 5,6 p.p.	▲ 0,4 p.p.
Az elmúlt választások	114 (26,3%)	75 (18,1%)	81 (17,2%)

A szállítmány	NNP	KKE	NDP
Beérkezett helyek	45 ( ▼ 13)	44 ( ▲ 13)	27 ( ▲ 1)
szavazatokat	1 797 589 (9,8%)	1 767 932 (9,6%)	1 083 523 (5,9%)
változás	▼ 4,4 p.p.	▲ 2,2 p.p.	▼ 0,3 p.p.
Az elmúlt választások	58 (14,2%)	31 (7,4%)	26 (6,0%)

Más pártok	NSPS (11), EP (11), NGP (6), PP (2)
Az 1924 -es Poroszországi Szabadállam Landtag -választások eredményei . Lap tetejére: A mandátumok megyénkénti megoszlása (beleértve az összevont megyéket is) és tartományi szinten. Alul: minden választókerületben a legtöbb szavazatot kapott pártok.
A Porosz Szabadállam Landtag helyeinek megoszlása a választások eredménye szerint: SPD : 114 NNNP : 109 Központ : 81 NNP : 45 CNG : 44 NDP : 27 EP : 11 NSPS : 11 NGP : 6 Lengyel párt: 2

Választási eredmény	Ismét a kormánykoalíció pártjai ( SPD , Centrum és NDP ) kapták meg a szavazatok többségét .

December 7-én tartották az 1924. évi szabad poroszországi Landtag -választást [1] . A kormánykoalíció ( szociáldemokraták , centristák és demokraták ) meg tudta tartani a többséget, bár relatív, 450 mandátumból 222 - t szerzett , Néppárta (PNP) súlyos veszteségeket szenvedett el, a Független Német Szociáldemokrata Párt (USPD ) ) teljes összeomlást szenvedett, amelyből soha nem tért magához. A Németországi Kommunista Párt megszilárdította álláspontját. A sörpuccs után megalakult Nemzetiszocialista Szabadságpárt, a náci párt egyik ága első próbálkozásra 11 képviselőt tudott bevinni a Landtagba .

Választási eredmények

A Porosz Szabadállam Landtag - választásának eredményei 1924-ben

A szállítmány		Szavazás	%	Δ ( p.p. )	Helyek	Δ
	Németországi Szociáldemokrata Párt	4 575 645	24.89	▼ 1.37	114	▬
	Német Nemzetiségi Néppárt	4 355 674	23.70	▲ 5.62	109	▲ 34
	Középpárt (Németország)	3 229 740	17.57	▲ 0,33	81	▬
	Német Néppárt	1 797 589	9.78	▼ 4.40	45	▼ 13
	A kommunisták névsora	1 767 932	9.62	▲ 2.21	44	▲ 13
	Német Demokrata Párt	1 083 523	5.90	▼ 0,07	27	▲ 1
	Nemzetiszocialista Szabadságpárt	454 886	2.47	új	tizenegy	új
	Gazdasági Párt	440 212	2.40	▲ 1.22	tizenegy	▲ 7
	Német Hannoveri Párt	258 198	1.40	▲ 1.11	6	▼ 5
	lengyel párt	80 751	0,44	▲ 0,37	2	▬
	Német Szociális Párt és Szövetség a Felértékelésért	111 939	0,61	új	0	új
	Németországi Független Szociáldemokrata Párt	67 871 [2]	0,37	▼ 7.05	0	▼ 28
	Német Átértékelő és Építőipari Párt	41 280	0.22	új	0	új
	Német Keresztényszociális Nemzeti Közösség	37 679	0,20	új	0	új
	Népjóléti Párt	27 582	0,15	új	0	új
	Parasztok és kreatív szakmák	14 674	0,08	új	0	új
	Átértékelés és Újjáépítés Pártja	13 616	0,07	új	0	új
	Szabad gazdasági unió	13 523	0,07	új	0	új
	Schleswig Egyesület	5404	0,03	▬	0	▬
	Nagynémet-Hessian Liga	1308	0,01	új	0	új
	Vendian party	1255	0,01	új	0	új
	Mazuri Szövetség	481	0,00	új	0	új
és mások (a Landtagban való képviselet nélkül) ...
távolítson el másokat (a Landtagban való képviselet nélkül)

Érvénytelen szavazatok		337 562	1.80	▲ 0,51
Teljes		18 380 285	100.00		450	▲ 22
Regisztrált / részvételi arány		23 819 471	78,58	▲ 1.18

Forrás: Gonschior.de [3]

Eredmények megyénként

megye	SPD	NNNP	Centrum	NNP	KKE	NDP	NSPS	EP	Német Hannoveri Párt	ANMG [4]
megye
1. Kelet-Poroszország	20.8	39.1	8.0	9.0	8.1	4.0	6.2	1.0	-	0.6
2. Berlin	32.5	21.9	4.1	4.9	19.3	10.1	1.6	3.4	-	0.3
3. Potsdam II	26.7	27.7	3.5	8.5	11.6	12.5	2.9	3.8	-	0.1
4. Potsdam I	30.4	31.3	2.5	7.8	12.2	6.2	2.8	5.1	-	0.1
5. Frankfurt an der Oder	27.9	38.2	6.3	10.9	4.4	4.7	3.2	2.2	-	0.7
6. Pomeránia	24.6	49.1	1.0	6.5	5.8	3.8	4.2	3.9	-	0.1
7. Breslau	31.9	28.8	19.2	7.7	3.1	4.6	1.4	1.4	-	0.1
8. Liegnitz	32.8	28.9	9.0	8.3	3.3	8.0	1.4	5.0	-	0.3
9. Oppeln	6.7	21.7	40.9	2.8	12.1	2.3	1.5	3.0	-	7.8
10. Magdeburg	38.6	25.1	2.1	13.4	5.2	7.2	3.1	4.8	-	0.0
11. Merseburg	18.7	29.6	1.4	12.1	22.9	6.9	4.4	3.5	-	-
12. Erfurt	21.7	22.1	13.9	12.3	13.4	5.2	5.2	6.3	-	-
13. Schleswig-Holstein	30.5	33.6	-	15.1	6.9	9.0	2.7	0.6	-	0.7
14. Weser-Ems	30.5	16.4	28.4	14.5	3.0	6.2	4.7	-	4.4	-
15. Kelet-Hannover	28.2	20.9	1.4	11.5	4.5	4.2	4.3	-	24.7	0.1
16. Dél-Hannover	34.9	15.9	6.6	13.4	4.7	4.7	3.0	-	16.4	0.1
17. Észak-Vesztfália	20.3	15.3	41.7	8.8	6.7	3.0	1.1	1.0	-	0.4
18. Dél-Vesztfália	24.6	12.5	27.3	12.1	12.2	6.0	1.1	1.7	-	0.7
19. Hesse-Nassau	31.9	18.6	17.5	12.6	5.6	8.5	2.4	2.3	-	-
20. Köln-Aachen	15.4	7.1	51.2	7.9	8.8	3.6	0.6	4.9	-	0.0
21. Koblenz-Trier	10.6	9.9	60.8	7.7	4.2	3.3	0.5	3.0	-	-
22. Kelet-Düsseldorf	15.4	15.3	24.5	11.6	20.9	4.5	1.6	4.3	-	0.2
23. Nyugat-Düsseldorf	13.9	11.3	43.1	9.5	12.5	3.4	0.9	3.9	-	0.5

A választások után

Nem sokkal a választások után, kihasználva a meggyengült kormánykoalíciót, a Nemzeti Néppárt, Néppárt és Kommunista Párt közösen szavazott bizalmatlanságot Otto Braun elnökkel, Karl Severing belügyminiszterrel és Wilhelm Siering kereskedelmi és ipari miniszterrel szemben. . Nem sokkal később Otto Braunt újraválasztották miniszteri elnökké; de elutasítása után a centrista Wilhelm Marx lett a kabinet új vezetője . Miután nem sikerült megszereznie a stabil többséget, a demokrata Hermann Höpker-Aschoffot választották meg miniszterelnöknek , de ő sem lépett hivatalba. A weimari koalíció új kormánya csak 1925. április 3-án alakult meg, élén ugyanaz a Otto Braun állt. A kormány 1925 májusában túlélte a bizalmatlanságot.

Jegyzetek

↑ Nohlen & Stöver, 2010 , p. 762.
↑ Az USPD listája a 13. számú választókerületben (Schleswig-Holstein) 3655 szavazatot szerzett, de nem csatolták a teljes porosz pártlistához.
↑ Der Freistaat Preussen. 7. 1924. december, Wahl zum 2. Landtag (német) . Wahlen in der Weimari Köztársaság . Letöltve: 2022. augusztus 23.
↑ A Német Nemzetiségi Kisebbségek Szövetsége 1924 és 1939 között létezett, és a kisebbségeket képviselte. Tagjai közé tartozik a Schleswig Szövetség ( dánok ), a Németországi Lengyelek Szövetsége ( Lengyelek ), a Lusatian vagy Vendian Néppárt (Lauzatian Sorbs ), a Fríz -Schleswig Szövetség ( frízek ) és a Németországi Litvánok Szövetsége ( litvánok ). A csehek és a mazúrok nem voltak az egyesület tagjai. Lásd
Marianne Krüger-Potratz, Dirk Jasper: Fremdsprachige Volksteile und deutsche Schule: Schulpolitik für die Kinder der autochthonen Minderheiten in der Weimaer Republik: ein Quellen- und Arbeitsbuch. (2. kötet von Interkulturelle Bildungsforschung), Waxmann Verlag, 1998, ISBN 9783893256259 , S. 310
Ferdinande Knabe: Sprachliche Minderheiten und nationale Schule in Preussen zwischen zwischen 1871 Anascheunglysches: 1871 und. (325. kötet von Internationale Hochschulschriften), Waxmann Verlag, 2000, ISBN 9783893258383 pp. 64–65 n.71

Irodalom

Dieter Nohlen és Philip Stöver. Választások Európában: Adatok kézikönyve . - Nomos, 2010. - 2070 p. — ISBN 978-3-8329-5609-7 .