← 1921 1928 → | |||
A Porosz Szabadállam Landtag - választása | |||
---|---|---|---|
1924. december 7 | |||
Kiderül | 78,6% ▲ 1,18 | ||
A szállítmány | SPD | NNNP | Centrum |
Beérkezett helyek | 114 ( ▬ ) | 109 ( ▲ 34) | 81 ( ▬ ) |
szavazatokat | 4 295 305 (24,9) |
4 355 674 (23,7%) |
3 229 740 (17,6%) |
változás | ▼ 1,4 p.p. | ▲ 5,6 p.p. | ▲ 0,4 p.p. |
Az elmúlt választások | 114 (26,3%) | 75 (18,1%) | 81 (17,2%) |
A szállítmány | NNP | KKE | NDP |
Beérkezett helyek | 45 ( ▼ 13) | 44 ( ▲ 13) | 27 ( ▲ 1) |
szavazatokat | 1 797 589 (9,8%) |
1 767 932 (9,6%) |
1 083 523 (5,9%) |
változás | ▼ 4,4 p.p. | ▲ 2,2 p.p. | ▼ 0,3 p.p. |
Az elmúlt választások | 58 (14,2%) | 31 (7,4%) | 26 (6,0%) |
Más pártok | NSPS (11), EP (11), NGP (6), PP (2) | ||
Az 1924 -es Poroszországi Szabadállam Landtag -választások eredményei . Lap tetejére: A mandátumok megyénkénti megoszlása (beleértve az összevont megyéket is) és tartományi szinten. Alul: minden választókerületben a legtöbb szavazatot kapott pártok. | |||
A Porosz Szabadállam Landtag helyeinek megoszlása a választások eredménye szerint: SPD : 114 NNNP : 109 Központ : 81 NNP : 45 CNG : 44 NDP : 27 EP : 11 NSPS : 11 NGP : 6 Lengyel párt: 2 | |||
Választási eredmény | Ismét a kormánykoalíció pártjai ( SPD , Centrum és NDP ) kapták meg a szavazatok többségét . |
December 7-én tartották az 1924. évi szabad poroszországi Landtag -választást [1] . A kormánykoalíció ( szociáldemokraták , centristák és demokraták ) meg tudta tartani a többséget, bár relatív, 450 mandátumból 222 - t szerzett , Néppárta (PNP) súlyos veszteségeket szenvedett el, a Független Német Szociáldemokrata Párt (USPD ) ) teljes összeomlást szenvedett, amelyből soha nem tért magához. A Németországi Kommunista Párt megszilárdította álláspontját. A sörpuccs után megalakult Nemzetiszocialista Szabadságpárt, a náci párt egyik ága első próbálkozásra 11 képviselőt tudott bevinni a Landtagba .
A szállítmány | Szavazás | % | Δ ( p.p. ) | Helyek | Δ | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Németországi Szociáldemokrata Párt | 4 575 645 | 24.89 | ▼ 1.37 | 114 | ▬ | ||||||||
Német Nemzetiségi Néppárt | 4 355 674 | 23.70 | ▲ 5.62 | 109 | ▲ 34 | ||||||||
Középpárt (Németország) | 3 229 740 | 17.57 | ▲ 0,33 | 81 | ▬ | ||||||||
Német Néppárt | 1 797 589 | 9.78 | ▼ 4.40 | 45 | ▼ 13 | ||||||||
A kommunisták névsora | 1 767 932 | 9.62 | ▲ 2.21 | 44 | ▲ 13 | ||||||||
Német Demokrata Párt | 1 083 523 | 5.90 | ▼ 0,07 | 27 | ▲ 1 | ||||||||
Nemzetiszocialista Szabadságpárt | 454 886 | 2.47 | új | tizenegy | új | ||||||||
Gazdasági Párt | 440 212 | 2.40 | ▲ 1.22 | tizenegy | ▲ 7 | ||||||||
Német Hannoveri Párt | 258 198 | 1.40 | ▲ 1.11 | 6 | ▼ 5 | ||||||||
lengyel párt | 80 751 | 0,44 | ▲ 0,37 | 2 | ▬ | ||||||||
Német Szociális Párt és Szövetség a Felértékelésért | 111 939 | 0,61 | új | 0 | új | ||||||||
Németországi Független Szociáldemokrata Párt | 67 871 [2] | 0,37 | ▼ 7.05 | 0 | ▼ 28 | ||||||||
Német Átértékelő és Építőipari Párt | 41 280 | 0.22 | új | 0 | új | ||||||||
Német Keresztényszociális Nemzeti Közösség | 37 679 | 0,20 | új | 0 | új | ||||||||
Népjóléti Párt | 27 582 | 0,15 | új | 0 | új | ||||||||
Parasztok és kreatív szakmák | 14 674 | 0,08 | új | 0 | új | ||||||||
Átértékelés és Újjáépítés Pártja | 13 616 | 0,07 | új | 0 | új | ||||||||
Szabad gazdasági unió | 13 523 | 0,07 | új | 0 | új | ||||||||
Schleswig Egyesület | 5404 | 0,03 | ▬ | 0 | ▬ | ||||||||
Nagynémet-Hessian Liga | 1308 | 0,01 | új | 0 | új | ||||||||
Vendian party | 1255 | 0,01 | új | 0 | új | ||||||||
Mazuri Szövetség | 481 | 0,00 | új | 0 | új | ||||||||
és mások (a Landtagban való képviselet nélkül) ... | |||||||||||||
távolítson el másokat (a Landtagban való képviselet nélkül) | |||||||||||||
Érvénytelen szavazatok | 337 562 | 1.80 | ▲ 0,51 | ||||||||||
Teljes | 18 380 285 | 100.00 | 450 | ▲ 22 | |||||||||
Regisztrált / részvételi arány | 23 819 471 | 78,58 | ▲ 1.18 | ||||||||||
Forrás: Gonschior.de [3] |
megye | SPD | NNNP | Centrum | NNP | KKE | NDP | NSPS | EP | Német Hannoveri Párt | ANMG [4] |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1. Kelet-Poroszország | 20.8 | 39.1 | 8.0 | 9.0 | 8.1 | 4.0 | 6.2 | 1.0 | - | 0.6 |
2. Berlin | 32.5 | 21.9 | 4.1 | 4.9 | 19.3 | 10.1 | 1.6 | 3.4 | - | 0.3 |
3. Potsdam II | 26.7 | 27.7 | 3.5 | 8.5 | 11.6 | 12.5 | 2.9 | 3.8 | - | 0.1 |
4. Potsdam I | 30.4 | 31.3 | 2.5 | 7.8 | 12.2 | 6.2 | 2.8 | 5.1 | - | 0.1 |
5. Frankfurt an der Oder | 27.9 | 38.2 | 6.3 | 10.9 | 4.4 | 4.7 | 3.2 | 2.2 | - | 0.7 |
6. Pomeránia | 24.6 | 49.1 | 1.0 | 6.5 | 5.8 | 3.8 | 4.2 | 3.9 | - | 0.1 |
7. Breslau | 31.9 | 28.8 | 19.2 | 7.7 | 3.1 | 4.6 | 1.4 | 1.4 | - | 0.1 |
8. Liegnitz | 32.8 | 28.9 | 9.0 | 8.3 | 3.3 | 8.0 | 1.4 | 5.0 | - | 0.3 |
9. Oppeln | 6.7 | 21.7 | 40.9 | 2.8 | 12.1 | 2.3 | 1.5 | 3.0 | - | 7.8 |
10. Magdeburg | 38.6 | 25.1 | 2.1 | 13.4 | 5.2 | 7.2 | 3.1 | 4.8 | - | 0.0 |
11. Merseburg | 18.7 | 29.6 | 1.4 | 12.1 | 22.9 | 6.9 | 4.4 | 3.5 | - | - |
12. Erfurt | 21.7 | 22.1 | 13.9 | 12.3 | 13.4 | 5.2 | 5.2 | 6.3 | - | - |
13. Schleswig-Holstein | 30.5 | 33.6 | - | 15.1 | 6.9 | 9.0 | 2.7 | 0.6 | - | 0.7 |
14. Weser-Ems | 30.5 | 16.4 | 28.4 | 14.5 | 3.0 | 6.2 | 4.7 | - | 4.4 | - |
15. Kelet-Hannover | 28.2 | 20.9 | 1.4 | 11.5 | 4.5 | 4.2 | 4.3 | - | 24.7 | 0.1 |
16. Dél-Hannover | 34.9 | 15.9 | 6.6 | 13.4 | 4.7 | 4.7 | 3.0 | - | 16.4 | 0.1 |
17. Észak-Vesztfália | 20.3 | 15.3 | 41.7 | 8.8 | 6.7 | 3.0 | 1.1 | 1.0 | - | 0.4 |
18. Dél-Vesztfália | 24.6 | 12.5 | 27.3 | 12.1 | 12.2 | 6.0 | 1.1 | 1.7 | - | 0.7 |
19. Hesse-Nassau | 31.9 | 18.6 | 17.5 | 12.6 | 5.6 | 8.5 | 2.4 | 2.3 | - | - |
20. Köln-Aachen | 15.4 | 7.1 | 51.2 | 7.9 | 8.8 | 3.6 | 0.6 | 4.9 | - | 0.0 |
21. Koblenz-Trier | 10.6 | 9.9 | 60.8 | 7.7 | 4.2 | 3.3 | 0.5 | 3.0 | - | - |
22. Kelet-Düsseldorf | 15.4 | 15.3 | 24.5 | 11.6 | 20.9 | 4.5 | 1.6 | 4.3 | - | 0.2 |
23. Nyugat-Düsseldorf | 13.9 | 11.3 | 43.1 | 9.5 | 12.5 | 3.4 | 0.9 | 3.9 | - | 0.5 |
Nem sokkal a választások után, kihasználva a meggyengült kormánykoalíciót, a Nemzeti Néppárt, Néppárt és Kommunista Párt közösen szavazott bizalmatlanságot Otto Braun elnökkel, Karl Severing belügyminiszterrel és Wilhelm Siering kereskedelmi és ipari miniszterrel szemben. . Nem sokkal később Otto Braunt újraválasztották miniszteri elnökké; de elutasítása után a centrista Wilhelm Marx lett a kabinet új vezetője . Miután nem sikerült megszereznie a stabil többséget, a demokrata Hermann Höpker-Aschoffot választották meg miniszterelnöknek , de ő sem lépett hivatalba. A weimari koalíció új kormánya csak 1925. április 3-án alakult meg, élén ugyanaz a Otto Braun állt. A kormány 1925 májusában túlélte a bizalmatlanságot.