A találkozási csata egy előrenyomuló ellenség elleni támadás , egy támadócsata egy változata, amelynek során a szemben álló felek mindegyike támadóan lép fel . Az ilyen típusú harci akciókkal az ellenfelek, akik egyidejűleg támadnak, verik vissza az ellenséges ellentámadásokat , vagy egy védekező csata során tartalékokat vezetnek be, hogy semlegesítsék az áttöréseket az első vonalban , mindegyik arra törekszik, hogy magához ragadja a kezdeményezést, legyőzze az előrenyomuló ellenséget és elérje a stratégiai célokat. a nagy aktivitásra és a cselekvések határozottságára.
A számos közelgő csata kialakulását elősegítő helyzet a háború kezdete , amikor a szemben álló fegyveres erők egymástól távolságra vannak, maximális elszántsággal haladnak egymás felé.
Az összejövetelt az ellenfelek gyors közeledése, valamint a csapatok menet közbeni csatába vonása jellemzi.
A találkozó elköteleződését a taktikai helyzet bizonytalansága és a balesetek sokasága, a helyzet alakulásának nagy dinamizmusa, olyan tényező fontossága jellemzi, mint az idő – elvégre időt kell nyerni a megelőzés érdekében. az ellenséget a tervezett vonal bevetésében és elfoglalásában.
Ezért a találkozó sikerének legfontosabb tényezője a parancsnoki állomány hatékony fellépése, aki nemcsak hozzáértően tud döntéseket hozni, hanem azt a lehető leggyorsabban meg is tudja tenni a folyamatosan változó környezetben [1] .
A Vörös Hadsereg tábornokának , K. A. Meretskovnak a következő véleménye volt arról, hogy a közelgő harci taktika megfelel-e az 1940-es évek eleji viszonyoknak [2] :
A találkozó csatáját hazánkban ma is Andogszkij munkája szerint értelmezik . Ez a munka jó, de Suvorov hadjáratainak példáira épül. Szintén jó hadjáratok, de teljesen más környezetben voltak, és más hadseregek hajtották végre. Ezért, amint megállapítottuk, most ezt a harctípust is át kell gondolni.
- A Vörös Hadsereg vezérkari főnökének, a hadsereg tábornokának, K. A. Meretskovnak jelentése, „A szárazföldi erők, a légierő harci kiképzésének és a vezető parancsnoki állomány hadműveleti kiképzésének eredményei és feladatai”, RGVA, f. 4, op. 18, d. 55, l. 3-45.