Viasz személy

viasz személy
Szerző Jurij Nyikolajevics Tynyanov
Eredeti nyelv orosz
Az első megjelenés dátuma 1931
Wikiforrás logó A mű szövege a Wikiforrásban

"Viaszember"  - Jurij Tynyanov története . Először a Zvezda folyóirat első és második számában jelent meg 1931 -ben .

A történet I. Péter első orosz császár utolsó napjairól és haláláról, valamint halotti maszkjának ("viaszszemély") levételéről mesél .

A kritikusok (például Lydia Ginzburg ) felfigyelnek a történet figuratív rendszerének összetettségére, és kétértelmű értékelést adnak neki.

A mű cselekménye

A történet eseményei Nagy Péter korszakában játszódnak, a hős pedig maga Nagy Péter. De itt egy ragyogó korszak vége, az autokrata itt már beteg és gyenge. Péter nem annyira betegségtől szenved, hanem attól az érzéstől, hogy királyi munkája befejezetlen. Meg abból is, hogy a hozzá közel állók csalóknak bizonyultak. Pétert álmok, emlékek és gondolatok gyötrik.

A legelső fejezet azzal a kijelentéssel kezdődik, hogy az uralkodó haldoklik. És keményen meghal. Pétert persze elszomorítja, hogy nem hagyott örököst – vér szerint. És az is, hogy nincs értelmes, bevált, hűséges ember, akire egyszerűen rá lehetne bízni az irányítást. Nem a legkedvezőbb karakterportrékat adják meg: Mensikov , Jaguzsinszkij .

A harmadik fejezetben Péter meghal, elkezdődik a felhajtás a temetésről és a gyászról, de a lényeg, hogy a trónörökös ismeretlen. Egy "viaszszemély" jelenik meg. Ez azt jelenti, hogy Rastrelli halotti maszkot készít a néhai Péterből. Ezután életnagyságú viaszbábot készítenek, amitől mindenki fél az elhunythoz való hasonlóság miatt. De nem egy szellemtől félnek, hanem egy nagyszerű embertől, akit soha nem értenek meg. Elviszik - a Kunstkamerába, Péter kedvenc "agyszülméjébe" és szórakozásába. És úgy tűnik, hogy a bálványhoz fordulnak tanácsért további emberek, még a magas rangúak is... A hatalmat maga átvevő királynő pedig kedvencei uralma alatt áll, akik mindegyike csak arra törekszik, hogy minél többet ellopjon tőle. a kincstár.

Az utolsó, hatodik fejezetben a Péter gyászának végét ünneplik. És elkezdődik az országban a palotapuccsok véres korszaka. A történet a kor stilizált nyelvén íródott, jól visszaadja a nehéz időszak hangulatát.

Irodalom