Eustace de Vesci | |
---|---|
angol Eustase de Vesci | |
Születés | 1169/70 |
Halál |
1216 [1] Barnard közelében,Durhamban,Angliában |
Nemzetség | de Veski |
Apa | William de Veskey |
Anya | Burga de Stoutville |
Házastárs | Margaret |
Gyermekek | William de Veskey |
Eustace de Vesci ( eng. Eustace de Vesci ; 1169/70-1216, Barnard vezetése alatt , Durham , Anglia Királyság ) angol arisztokrata, az északi megyék egyik jelentős földbirtokosa. Részt vett a harmadik keresztes hadjáratban , az első bárói háború során az ellenzék egyik vezére lett , aláírta a Magna Cartát .
Eustace de Vesci William de Vesci és Bourgie de Stoutville fia [2] [3] . Egy arisztokrata családhoz tartozott, amelynek képviselői Anglia északi megyéiben birtokoltak földeket. Eustace apai nagyapja, Eustace FitzJohn a régió egyik legnagyobb mágnása volt I. Henrik király uralkodása alatt [4] , anyai nagyapja, Robert III de Stoutville Yorkshire seriffjeként, Northumberland és Cumberland bírójaként szolgált II. Henrik alatt [ 4]. 5 ] .
Eustace születése különböző forrásokban 1169 [6] vagy 1170 [2] [3] évre nyúlik vissza. Apja 1184-ben bekövetkezett halála után de Vesci az észak-angliai hatalmas családi birtokok örököse lett, de csak 1190-ben került saját jogaiba, amikor nagykorú lett, és 1300 márka könnyítést fizetett a királynak . Részt vett a harmadik keresztes hadjáratban . Ismeretes, hogy 1194-ben Anglia és Skócia királyai, Oroszlánszívű Richárd és I. Oroszlán Vilmos találkoztak az Eustace-hoz tartozó Malton kastélyban, és ugyanebben az évben Veski Anjouban szolgált . 1199-ben Eustace szerződést írt alá Anglia új királya, Földnélküli János és Renaud de Dammartin , Boulogne grófja között . 1200-ban Roger de Lacyval , Henry de Bohunnal és számos más báróval együtt Skóciába ment, ahol azt követelte Oroszlán Vilmostól, hogy esküdjön hűséget Jánosnak [7] [2] [3] .
John Landless uralkodásának kezdeti éveiben Eustace gyakran erősítette meg aláírásával a királyi dokumentumokat. 1209-ben a durhami püspökség egyik gyámja volt, és találkozott Oroszlán Vilmossal a következő angliai látogatása során. 1210-ben de Vesci részt vett a király ír hadjáratában, és ekkor már János egyik legaktívabb ellenfele volt; ellenségességének okai ismeretlenek. Az 1212 -es walesi hadjárat előestéjén Eustace-t és egy másik bárót, Robert Fitz-Waltert azzal vádolták, hogy összeesküvést szőttek a király megölésére vagy a walesiek kiadatására [8] . De Vesci Skóciába menekült, földjeit pedig elkobozták. Azonban már a következő évben John Landless kénytelen volt megállapodást aláírni a pápával, amelynek egyik feltétele a száműzöttek amnesztiája volt. Eustace visszatért hazájába; 1213. július 19-én tulajdonát hivatalosan is visszaadták neki [2] [3] .
De Vesci azon bárók közé tartozott, akik 1215-ben fellázadtak , és a királyt a Magna Carta aláírására kényszerítették . Felkerült a huszonöt fős listára, akiknek figyelemmel kell kísérniük e dokumentum feltételeinek végrehajtását. Amikor a háború kiújult, Eustace-t kiközösítették (1216). Sógorához , I. Sándor skót királyhoz csatlakozott a durhami Barnard kastély ostromában , és az erőd falai alatt egy nyílvesszővel megölték [2] [3] .
Eustace de Vesci feleségül vette Margaretet, Oroszlán Vilmos skót király törvénytelen lányát [9] . Ebben a házasságban született Vilmos fia [3] . Eustace unokája, egy másik William de Veskey lett az első Veskey báró, és a „ nagy per ” [2] során megszerezte a skót koronát .
[műsor]Eustace de Vesca ősei | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Tematikus oldalak | |
---|---|
Szótárak és enciklopédiák |
|
Genealógia és nekropolisz |