Velichansky, Alekszandr Leonidovics

Alekszandr Leonidovics Velichansky ( Moszkva , 1940. augusztus 8. – Moszkva , 1990. augusztus 10. )  - orosz költő és műfordító . A "Vivaldi zenéjére" című dal szavainak szerzője.

Életrajz

Moszkvában született. Leonid Velichansky és Larisa Tyurina újságírók fia. Sándor kora gyermekkorában több évet töltött Görögországban, és egész életében különleges kötődés volt ehhez az országhoz.

1958-ban érettségizett, egy évig a II. Állami Golyóscsapágygyárban dolgozott, három és fél évig szolgált a hadseregben, ahonnan visszatért ugyanabba az üzembe. Ezt követően a Moszkvai Állami Egyetem Történettudományi Karán tanult (1962-1965); a levelező osztályra költözött, rendezőasszisztensként dolgozott a Tsentrnauchfilm stúdióban, majd őrzőként és egyúttal szabadúszó fordítóként a TASS -nál . Az 1960-as években kezdett verseket írni, a hetvenes évektől szépirodalmat és tudományos irodalmat egyaránt fordít angolból, újgörögből, grúzból; a fordított költők közé tartozik John Donne , George Herbert , Emily Dickinson , Konstantinos Cavafy , Galaktion Tabidze , Niko Samadashvili .

Az első hivatalos publikáció 1969-ben jelent meg a Novy Mir magazin 12. számában, az  utolsó számot Alekszandr Tvardovszkij szerkesztette . Aztán az 1980-as évek végéig csak szamizdat . 1989-90-ben Velichansky több verses gyűjteményt adott ki saját költségén a Prometheus kiadóban .

Alekszandr Velicsanszkij munkásságának másik rétegét görög, grúz és angol nyelvű versek fordításai alkotják. A görög költők fordítása alkotó örömet és ritka irodalmi bevételt jelentett a költő számára.

Alekszandr Velicsanszkij verseit és fordításait különösen Joseph Brodsky nagyra értékelte . Velicsanszkij fordításai közül általában Kavafi fordításait emelik ki . A költő özvegye 2000-ben külön könyvként adta ki Velicsanszkij fordításait Visszhangvadászat címmel.

1990. augusztus 10-én halt meg. Szülei mellé temették Pokrovka ( Klin városrész ) temetőjében.

A Szent Filarét Intézet kápolnájában évek óta Alekszandr Velicsanszkij halálának napján tartottak megemlékezést [1] . Az Intézet honlapján A. Velichansky spirituális versei jelentek meg.

A. Velichansky könyvei

• Velichansky A.L. Idő láthatatlan égboltozat: versek. - Sovremennik, 1990. - S. 206.
• Velichansky A. L. Sors: válogatott versek 1966-1973. - M . : Prometheus, 1989. - S. 112.
• Velichansky A. L. Basta. Énekbeszéd. 1973-1975. - M . : Prometheus, 1989. - S. 64.
• Velichansky A. L. Underground nimfa 1976-1977. - M . : Prometheus, 1990. - S. 48.
• Velichansky A. L. Eljegyzés (bukott regény) 1976-1977. Költészet. - M . : Prometheus, 1990.
• Velichansky A. L. Feneketlen csónak. - M . : Prometheus, 1990. - S. 128.
• Velichansky A. L. Kakheti versei 1985-1986. - M . : Prometheus, 1991. - S. 192.
• Velichansky A. L. Egészen a lényegig. Versek 1983-1990. - M . : Prometheus, 1991. - S. 192.
• Velichansky A. L. Echo vadászat / Összeáll. E. D. Gorzsevszkaja. - M . : Haladás-Hagyomány, 2000. - S. 368.
• Velichansky A. L. Egy szem pillanatai. Dalszöveg. - M . : Haladás-Hagyomány, 2005. - S. 264.
• Velichansky A. L. A szavak hamvai. - M . : Haladás-Hagyomány, 2010. - S. 712 (1. köt.); 384 (2. kötet). - ISBN 978-5-89826-342-3 , 978-5-89826-357-7.
• Velichansky A. L. Vivaldi zenéjére. - M . : Eksmo, 2011. - S. 400.

Jegyzetek

Alekszandr Velicsanszkij költő emlékének szentelt weboldal: [1]

1. ↑ SFI.RU - Velichansky A. L. Dalszöveg  (hozzáférhetetlen link)