Hasselquist legyezőujjú gekkója | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
tudományos osztályozás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
Latin név | ||||||||||||||||
Ptyodactylus hasselquistii ( Donndorff , 1798) | ||||||||||||||||
|
A Hasselquist legyezőujjú gekkó [1] ( lat. Ptyodactylus hasselquistii ) a Phyllodactylidae családba tartozó gyíkfaj . A faj nevét Fredrik Hasselqvist svéd természettudósról (1722-1752), Linné egyik apostoláról kapta .
A teljes testhossz 12-15 cm.
Ezeknek a gekkóknak vékony lábaik vannak, amelyek a lábujjak tövénél simaak. Mindegyik ujj egy erősen kitágult szívólapban végződik, legyező alakú ujjakkal és kefékkel. Az ilyen lemezek azon képessége, hogy a helyén tartják az állat testét, rendkívül magas. Észrevették, hogy egy távoli ugrás után az állat, mintha ragasztották volna, ott marad, ahol eltalálta, legyen az egy szoba mennyezete, ablaküveg vagy csiszolt szekrényajtó.
A nőstények valamivel kisebbek, mint a hímek. Ez utóbbiaknak elülső anális pórusai vannak, amelyek a nőknél hiányoznak.
Marokkóban, Algériában, Tunéziában, Líbiában, Egyiptomban, Izraelben, Irakban él.
Ezek a gyíkok kedvelik a száraz helyeket, ahol a viszonylag magas, 30 és 34 °C közötti hőmérsékletűek. Ugyanakkor ezek a gekkók nagyon ellenállnak a hidegnek, néha kimennek a hóba. Aktív éjszaka. Rovarokkal és kis ízeltlábúakkal táplálkozik. Ez egy jó hegymászó. Kövek között és hasadékokban bujkál.
Veszély esetén a gekkó kinyújtott lábakon a magasba emelkedik, meghajlítja a hátát, lehajtja a fejét, és az ellenség felé fordulva gyorsan harapni próbál, mindezt rövid nyikorogással kísérve. Ugyanakkor mélyen behúzza a szemét, miközben erősen ráncosítja a bőrt a fején.
A párzás a tavasz beköszöntével kezdődik, a gekkók téli álma után. A nőstények 2 tojást tojnak, tavasz végétől 4-5 csapást készítenek. 2-4 hét elteltével fiatal gekkók jelennek meg.