Oláh

Az oláh nyelv [1] [2] ( óromán , önneve Limba Rꙋmѫnѣ́skъ „Limba romynyaske” [3] , azaz „ római nyelv ”) az oláh és erdélyi oláhok keletromán nyelve a XVI. 18. század az irodalmi román nyelv 1860-as évekbeli kialakulásáig [4] . A 16. század végétől az oláh nyelv Erdély romániai részén és Havasalföldön irodalmi formalizálódást kapott, és azóta általános irodalmi nyelvvé vált. Később ez lett a nemzeti nyelve az Egyesült Moldvai és Havasalföldi Fejedelemségeknek , amelyek a 19. században egyesültek egyetlen Románia nevű állammá [1] . A szláv nyelvek jelentős befolyása miatt a szókincsben és a nyelvtanban Alexandru Cihak román filológus kreol nyelvnek tekintette [5] . Jakov Ginkulov pedig úgy vélte, hogy ez a nyelv alapvetően szláv, latin hatásnak van kitéve [6] .

Szemben a balkáni latin (III-VI. század), a protoromán (VII-XI. század) és az írásbeliség előtti (daco) római (XI-XV. század) korábbi szakaszaival, amelyek szerkezete csak összehasonlító történeti elemzéssel rekonstruálható. megközelítése és a nyelvi törvények alapos elemzése, az oláh nyelv tükröződik a kelet-román vallási és történelmi jellegű írásos emlékekben. Az első oláh nyelvű írott emlékműnek tartják [7] Nyakshu bojár levele , 1521-ben. Az oláh, majd a román az 1860-as évekig az óegyházi szláv cirill ábécén alapuló ábécét használt ( valach-moldáv ábécé ).

Egyes modern nyelvészek az oláh nyelvű írás megjelenésétől a 18. század közepéig tartó időszakot óromán korszaknak nevezik [ 3] .

Nevek

A történetírói és tudományos irodalomban többféle elnevezés található a nyelvnek: a 12. századtól - oláh, vlash, volos ( késő latin  lingua Valachica ) [8] , római (walash. limba rumlenyaske ) [9] , oláh-moldáv ; században - óromán [3] , korai román [10] , román , ókelet-román [11] [12] .

A 16. századi olasz történész, Bonfinius szerint a vlachok "latinul" [2] , vagy ahogy a mai források mondják, a népi romantikus nyelven [13] beszéltek .

Az oláh és moldvai fejedelemség egységes állammá egyesítése után az erdélyi vonalat a szlávok kiszorítására , latinizmusokkal és gallicizmusokkal való felváltására hajtják végre . 1860 óta a cirill ábécét hivatalosan a latin ábécé váltotta fel [14] , 1861-ben pedig a nyelv új „román” nevet kap ( rum. rumînească ) [15] [16] .

Jellemzők

Általánosságban elmondható, hogy az oláh nyelv, beleértve a näksu írásnyelvet sem, grammatikai és lexikai szerkezetében nem különbözik túl radikálisan a modern román nyelvtől. Ez arra utal, hogy az oláh beszéd szerkezete már a 16. századra kialakult, bár kristályosodási folyamata nem fejeződött be teljesen.

Az oláh nyelv hangzásbeli közelséget mutat néhány népi-latin formához:

• megőrzése lat. -u végződések a főneveknél. férj. egyfajta egység számok ( modern semn „ jel ” helyett semnu , modern un „egy”) helyett unu. A modern irodalmi nyelvben csökkentették, de néhány dialektusban megőrizték.
• megőrzése lat. végződések -ură/- ure a lat. corpus-corpora típusú dekomponált flexió (a modern csonka-palatalizált ur/uri helyett).
• Az asszimilációs folyamatok nem fejeződtek be a végsőkig, ezért a dimynyatse és a gryndine jobban megfelel az eredeti nyelvtörvénynek, mint a modernnek. dimineață és grindină , ahol s>u [17] .
• Számos latin lexéma is szélesebb körben terjedt el: aue<uva "szőlő" (ma már elavult, helyébe a modern struguri lépett ) [ 18] .
• A -re latin infinitivus megtartása: Nu le pot oamenii a credere . (Nekulce) [19] .

Szlávizmusok

A mai románhoz képest az oláh nyelvben lényegesen több volt a szláv elem és lexéma, amelyek egy része a reform során megszűnt, az ún. purizmus nyelvpolitikája a dunai fejedelemségek egyesítése és Románia létrejötte után . A. Cihak román filológus úgy vélekedett, hogy „bár a román nyelv alapja a latin, szókincsének szláv része az összes szó 2/5-e, míg a latin rész 1/5-e” [20] . A szláv nyelvek szókincsre és nyelvtanra gyakorolt ​​jelentős befolyása miatt azt javasolta, hogy tekintsék kreol nyelvnek [21] .

• A - és pre - / at - szláv előtagokat használták , amelyek a modern nyelvben elvesztették produktivitásukat, de számos lexémában és dialektusban megmaradtak: zăuita / zeuita , (i) zafla / isafla ; pribeag/ pribyag , primejdie/ admixture , prisacă/ prisake , preakurat stb.
• az egyházi szláv nyelv hatására kialakult a liturgikus román nyelv , amely a jelenleginél lényegesen több szlávságot tartalmazott (vö. pravoslav a későbbi ortodox helyett ).
• Számos Havasalföld és Erdély helynév is megjelent szláv nevén, később román módon nyomon követve: Dlegopole> Campulung , Belgrád> Alba-Iulia stb.
• a gallicizmusok és latinizmusok szinte teljes hiánya, jelentős arányban a görögség, a turizmus és a magyarizmus , amelyek egy része idővel elavult (például kishla "falu" < kishlak).
• az -i igék produktivitásának megőrzése.

Nyelvtan

Az oláh nyelv másik nyelvtani sajátossága az volt, hogy a posztpozitív szócikk minden szót egy főnévi kifejezés részeként kísért . Íme néhány példa: Wallach. Pryasfintsitului parintlui patriarhului / preasfinţitului părintelui patriarhului „a pátriárka legszentebb atyjának” a modern helyett. rum. preasfintsitului parinte patriarch / preasfinţitului părinte patriarh .

Ábécé

Az ábécé nagyon közel állt a korabeli egyházi szlávhoz ; az ábécé összetételének különbségei (a 18. és 19. század végén) a következők:

• a * betűt csak számjelként használjuk , vagyis valójában nem betű;
• s nem használatos , és ebben a hangértékben egy nagy yus ѫ szerepel ;
• az [yn] kezdő szótagot ([y] a [b] előtt, [p], [m]) a módosított yus "yn" betű jelzi ;
• a zöngés affrikátus [j] esetében egy speciálisan kitalált џ betűt használnak .

Egyes betűk ( ъ , ѣ , ш , magánhangzók rövid jellel) hangtartalma eltér az egyházi szláv orosz változatától, közelebb áll a bolgár fonetikához.

Az ábécé sorrendjét a primer szerint reprodukáljuk: Bukoavn pentra ꙟвъцъта prunchilѡр de a se deprinde atut la kunoashcher slovelѡr, la slovenie, shi la reading... . Bucuresch, 1826. A betűk sorrendje nem volt szigorúan rögzített, és egyes ábécékben és primerekben jelentősen eltérhetett a megadotttól. Egyes kiadások a Ѿ betűt tartalmazzák az ábécében , amelyet a Ы -hez hasonlóan soha nem használtak írásban, de a Paschaliában használták . Néha a Ѿ az egyházi szlávból átvett egyházi kifejezések elejére írható: ѿpust.

Lásd még

• Az egyházi szláv nyelv vlaho-moldvai kiadása
• Az egyházi szláv nyelv vlacho-moldovai kiadásának irodalma
• oláhok
• A román elrománosítása
• Timóch nyelvjárás (oláh nyelv)
• Munten vagy Wallach dialektus
• oláh nyelvjárás (cigány)
• Liturgikus román
• balkáni latin
• Havasalföld és Moldva bolgár oklevelei

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 Szergijevszkij M. V. román nyelv  // Irodalmi enciklopédia  : 11 kötetben: 10. v. / Ch. szerk. Lunacharsky A.V  .; tudományos titkár Mikhailova E. N. - M .  : Khudozh. lit., 1937. - 936 stb. : ill. - Egy kiadatlan kiadás elrendezése (másolat V. M. Zhivov személyes könyvtárából ). Szerk. elektron. I. A. Pilschikov verziója .
2. ↑ 1 2 Bernstein S. Kutatások a bolgár történeti dialektológia területén. T. I. A 14-15. századi oláh oklevelek nyelve 2016. augusztus 25-i levéltári példány a Wayback Machine -nél
3. ↑ 1 2 3 Lukht-Narumov, 2001 , p. 578.
4. ↑ Lukht-Narumov, 2001 , p. 575.
5. ↑ Alexandru Cihak d'étymologie daco-romane szótár. Éléments rabszolgák, magyarok, turcsok, grecs-moderne et albanais - Francfort s/M. : L. St-Goar, 1879   (fr.)
6. ↑ Ginkulov Ya . Birodalmi Tudományos Akadémia, 1840, XV.
7. ↑ Costin Anghel, Mihai Stirbu. Aniversare - Epistola lui Neacsu Lupu  (Rom.)  // Jurnanul Naţional: folyóirat. - 2006. - július 2.
8. ↑ Johann Georg Schwandner. Scriptores rerum Hungaricarum veteres, ac genuini, partim primum ex tenebris eruti; partim antehac quidem editi, nunc vero ex mss. codicibus, et rarissimis editionibus, Bibliothecae Augustae Vindobonensis, ab innumeris mendis vindicati, ... partim etiam ad nostra vsque tempora ... . - impensis Ioannis Pauli Kraus biblioppolae Vindobonensis, 1748. - T. 3.
9. ↑ Shornikov P.M. moldovai identitás 2015. július 21-i archivált példány a Wayback Machine -n
10. ↑ Lukht-Narumov, 2001 , p. 582.
11. ↑ Magyarország története: - 1. kötet - M . : Nauka, 1971 - S. 145
12. ↑ Florya B. N. Szlávok és szomszédaik, 7. kötet Archív másolat 2018. augusztus 30-án a Wayback Machine -nél - M. Nauka , 1999 - 218 p. - 111. o
13. ↑ Karpov S.P. A középkor története. 2. kötet - M. Moszkvai Egyetem Kiadó, 2003 - S. 377
14. ↑ Slavica, 27. kötet Bucuresti, 1995 - p. 49
15. ↑ Repina T. A. A román nyelv története. - Szentpétervári Egyetem Kiadója, 2002. - 26. o
16. ↑ Al. Dîrul, I. Eţco, N. Raevskii. Limba moldovenească în perioada formării naţiei burgheze moldoveneşti - Chişinău, 1985. - P. 220.
17. ↑ dimineata // Dicționare ale limbii române
18. ↑ aua // Dicționare ale limbii române
19. ↑ Archaikus és új román infinitivus . Hozzáférés időpontja: 2015. december 29. Az eredetiből archiválva : 2016. február 5. (határozatlan)
20. ↑ Sulyak S. G. A XIV-XVII. századi szláv-moldovai betűk nyelvéről. (a szám történetírásához) Archiválva : 2022. június 11. a Wayback Machine -nél
21. ↑ Alexandru Cihak Słownik Etymologiczny

Irodalom

• Domosiletskaya M.V. Az oroszországi románok román nyelvének és kultúrájának tanulmányozása (XIX. század - XX. század eleje) Levéltári másolat , 2019. február 22-én a Wayback Machine -nél // Journal Acta Linguistica Petropolitana . A Nyelvtudományi Kutatóintézet közleménye, 2009
• Karpov S.P. A középkor története. 2. kötet - A Moszkvai Egyetem M. Kiadója, 2003
• Lukht L.I., Narumov B.P. Román nyelv // A világ nyelvei. Romantikus nyelvek . - M. : Academia, 2001. - S.  574 -626. — 722 p. — ISBN 5-87444-016-X .
• Repina T. A. A román nyelv története. - Szentpétervár. : St. Petersburg University Publishing House, 2002. - S. 26
• Florya B. N. Szlávok és szomszédaik, 7. kötet Archív másolat 2018. augusztus 30-án a Wayback Machine -nél - M. Nauka , 1999 - 218 p.
• Bukoavn pentra ꙟвцћtura prunchilѡr de a se deprinde atut la kunoascherѣ slovelѡr, la slovenia, shi la chetanie .... - Bucureschi, 1826 (Valash.)
• Cartojan, N. Istoria Literaturii Române Vechi Archiválva : 2012. január 11., a Wayback Machine -nél . — Bucarești, 1980.   (Róm.)
• Chitimia, I. C.; Thomas, Stela. Crestomatie de Literatură Româna Vecche. - Kolozsvár: Editura Dacia, 1984, 1989. évf. I , II .  (Róm.)

Linkek

• Miért nem románok a moldovaiak? Mikor keletkezett a "limba romînească" kifejezés? Archivált : 2016. szeptember 27. a Wayback Machine -nál