Wagner tuba

Wagner tuba
Kürt tuba, Tenor tuba, Bayreuth tuba
Tartomány
(és hangolás)
Helyesírási tartomány
Osztályozás Rézfúvós hangszer
Kapcsolódó hangszerek Francia kürt , Euphónium , Tuba
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A Wagner tuba ( németül  Wagnertuba , angolul  Wagner tuba , olaszul  Tuba wagneriana vagy Tuba di Wagner , franciául  Tuba wagnerien ; elnevezése Richard Wagner zeneszerző nevéből származik ) basszus-tenor regiszter rézfúvós hangszere , amely egyesíti a tervezési jellemzőket a kürt és tuba . A "Wagner tuba" elnevezés nem teljesen helytálló, mivel ez a hangszer kidolgozásában közelebb áll a kürthöz, emellett kürtfúvót is használ , ezért az esetek abszolút többségében profi kürtösök játsszák. Helyesebb egyfajta kürtnek minősíteni. A meglévő név azonban történelmileg több európai nyelven is kialakult egyszerre. Hangzásában a Wagner-tuba egy eufóniumra emlékeztet , ezért ennek a hangszernek a hiányában a zenekarban gyakran az eufónium helyettesíti.

Ennek a hangszernek a feltalálása Richard Wagner nevéhez fűződik, aki először alkalmazta műveiben. Feltehetően a szaxofon feltalálója, Adolf Sax is részt vett a Wagner tuba tervezésében . A Wagner-tubát a zeneszerzők ritkán használják. A leghíresebb zeneművek e hangszer közreműködésével Richard Wagner „ Nibelungok gyűrűje ” című tetralógiája, Anton Bruckner 7. , 8. és 9. szimfóniája , Igor Sztravinszkij „ A tavasz rítusa” című balettje , Richard Strauss operái . „ Electra ” és „ Woman Without a Shadow ”, valamint „Home Symphony” című hegedűversenye, Sofia Gubaidulina „In tempus praesens” .

Irodalom

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
Bibliográfiai katalógusokban