| Sírfeliratot keresve. Keijo, a Showa-korszak 62. éve | |
|---|---|
| 碑銘을찾아서. 京城, 쇼우와 62년 | |
| Könyvborító | |
| Szerző | Pok tekercs |
| Műfaj | alternatív történelem |
| Eredeti nyelv | koreai |
| Kiadás | 1987 |
| Hordozó | Papír |
| ISBN | 89-320-0299-1 |
Sírfeliratot keresve. A Showa Year 62 ( koreai 碑銘을 찾아서. 京城, 쇼우와 62년 ) Pok Koil ( koreai 복거일 , angol Bok Geo- ilate history ) koreai író regénye .
1909. október 26-án An Chungyn meggyilkolási kísérlete Ito Hirobumi ellen kudarcot vallott . A történelem más utat járt be: Japán a második világháborúban semleges maradt, ennek köszönhetően megtartotta területeit és félkatonai állam maradt. Kínában Tojo Hideki japán miniszterelnök ultimátuma után a kommunisták kénytelenek voltak leállítani déli offenzívájukat, és a polgárháború következtében az ország négy részre szakadt: Mandzsukuóra , Kína (a Sárgától északra). River ), a Kínai Köztársaság (a Sárga-folyótól délre figyelj)) és Sanghaj városállam . Ez utóbbi az egyetlen hely a Földön, ahol őrzik a koreai nyelvet - a regény cselekményének évére - 1987 - a koreaiak szinte teljesen asszimilálódtak. 1987 -ben a Japán Birodalom Kelet-Ázsia vitathatatlan hegemónja, és a harmadik legbefolyásosabb állam a világon az USA és a Szovjetunió után. Japánban fokozatosan növekszik egy demokratikus mozgalom, amely a kormány Japán Igaz Pártja ellenállásába ütközik.
A regényt 1987 -nek, a Showa-korszak 62. évének szentelték . 12 fejezetre oszlik – minden hónapra egy. Minden fejezet több részre oszlik. Minden részt egy epigráf előz meg – valós könyvekből és a szerző fiktív műveiből egyaránt. A regényben a helynevek japán hangzásúak, ami meglehetősen atipikus koreai szövegekre.
Kinoshita Hideyo (木下英世) a cég alkalmazottja Keijoban . Nős, és van egy lánya, akit Keikonak hívnak. Egy nap találkozik Shimazu herceg lányával, és beleszeret. A lány azonban előnyben részesítette közös barátjukat - az amerikai Andersont, egy újságírót, aki cikkeket ír Japán és Mandzsukuo közötti kapcsolatokról. Kinoshita ideges, gyanítja, hogy elutasítása annak köszönhető, hogy Hideyo koreai származású. Egy idő után érdeklődni kezd a koreai történelem iránt, és megpróbálja megtanulni azt a nyelvet, amelyet ősei beszéltek. Mások félreértése és elutasítása miatt Kinoshita elhagyja családját, és Sanghajba távozik.
2009: Elveszett emlékek – dél-koreai-japán film a regény alapján