Burgi, Jost

Jost Burgi
Jost Burgi
Születési dátum 1552. február 28( 1552-02-28 )
Születési hely Liechtensteig
Halál dátuma 1632. január 31. (79 évesen)( 1632-01-31 )
A halál helye Kassel
Polgárság  Szent Római Birodalom
Foglalkozása amatőr matematikus , csillagász , órás
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Jost Bürgi ( Jost Bürgi ; Liechtensteig , 1552 . február 28.  – Kassel , 1632 . január 31. ) svájci és német matematikus , csillagász [1] , óra- és műszerkészítő. Az ingaórák egyik első feltalálója, logaritmikus táblázatok szerzőjeként is ismert, amelyeket Napier -rel szinte egyidőben fejlesztett ki .

Életrajz

1552-ben született Svájcban. 1579 és 1604 között IV . Vilmos hessen-kasseli földgróf udvari csillagásza volt . 1604 és 1630 között II. Rudolf császár szolgálatában állt Prágában, ahol Johannes Kepler volt az udvari csillagász . 1631-ben, egy évvel halála előtt visszatért Kasselbe.

Találmányok

1585-ben Bürgi egy hárommutatós órát tervezett IV. Vilmos földgrófnak. Egy órában először az óra és perc mellett egy másodpercmutatót is beépítettek. Ezen órák segítségével lehetővé vált egy új időegység - a második - mérése. Így Jost Bürgit tekintik a második felfedezőjének [2] .

1588-ban Bürgi felfedezte a logaritmusokat , amelyek táblázatait 1620-ban publikálta ( John Napiertől függetlenül ). Bürgi asztalai kevésbé voltak kényelmesek, mint a már széles körben ismertté vált Neperové, így Bürgi publikációja szinte észrevétlen maradt, hamar feledésbe merült, és csak 1856-ban fedezték fel újra [3] .

1594-ben Antonius Eisenheit -tel közösen megalkotta a 16. század végére ismert csillagképeket ábrázoló automatikus éggömböt.

Rothmannal együtt 121 csillagból álló katalógust állított össze, és először az időmérés szolgált a csillagok helyzetének meghatározására.

1604-ben a prágai várban műhelyt és két segédet kapott a császártól .

Névnevek

Bürgi nevéhez fűződik egy kráter a Holdon .

Jegyzetek

  1. Matematika. Mechanika, 1983 .
  2. Schweizerische Physikalische Gesellschaft: Jost Bürgi erfand nicht nur die Sekunde Archiválva : 2014. október 11. a Wayback Machine -nél
  3. A 17. század matematikája // A matematika története, három kötetben / Szerk.: A. P. Juskevics . - M . : Nauka, 1970. - T. II. - S. 55-56.

Irodalom

Linkek