Jost Burgi | |
---|---|
Jost Burgi | |
Születési dátum | 1552. február 28 |
Születési hely | Liechtensteig |
Halál dátuma | 1632. január 31. (79 évesen) |
A halál helye | Kassel |
Polgárság | Szent Római Birodalom |
Foglalkozása | amatőr matematikus , csillagász , órás |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Jost Bürgi ( Jost Bürgi ; Liechtensteig , 1552 . február 28. – Kassel , 1632 . január 31. ) svájci és német matematikus , csillagász [1] , óra- és műszerkészítő. Az ingaórák egyik első feltalálója, logaritmikus táblázatok szerzőjeként is ismert, amelyeket Napier -rel szinte egyidőben fejlesztett ki .
1552-ben született Svájcban. 1579 és 1604 között IV . Vilmos hessen-kasseli földgróf udvari csillagásza volt . 1604 és 1630 között II. Rudolf császár szolgálatában állt Prágában, ahol Johannes Kepler volt az udvari csillagász . 1631-ben, egy évvel halála előtt visszatért Kasselbe.
1585-ben Bürgi egy hárommutatós órát tervezett IV. Vilmos földgrófnak. Egy órában először az óra és perc mellett egy másodpercmutatót is beépítettek. Ezen órák segítségével lehetővé vált egy új időegység - a második - mérése. Így Jost Bürgit tekintik a második felfedezőjének [2] .
1588-ban Bürgi felfedezte a logaritmusokat , amelyek táblázatait 1620-ban publikálta ( John Napiertől függetlenül ). Bürgi asztalai kevésbé voltak kényelmesek, mint a már széles körben ismertté vált Neperové, így Bürgi publikációja szinte észrevétlen maradt, hamar feledésbe merült, és csak 1856-ban fedezték fel újra [3] .
1594-ben Antonius Eisenheit -tel közösen megalkotta a 16. század végére ismert csillagképeket ábrázoló automatikus éggömböt.
Rothmannal együtt 121 csillagból álló katalógust állított össze, és először az időmérés szolgált a csillagok helyzetének meghatározására.
1604-ben a prágai várban műhelyt és két segédet kapott a császártól .
Bürgi nevéhez fűződik egy kráter a Holdon .
Tematikus oldalak | ||||
---|---|---|---|---|
Szótárak és enciklopédiák |
| |||
|