Bournonville, Sándor II de
Alexandre-Hippolyte-Balthazar de Bournonville herceg ( francia Alexandre-Hippolyte-Balthazar de Bournonville ; 1616. január 5. – 1690. augusztus 20. , Pamplona ) Spanyolország és a Szent Római Birodalom katonai vezetője és államférfija .
Életrajz
Sándor I. de Bournonville herceg és Anne de Melun fia.
Comte de Henin-Lietard, Baron de Caumont, Seigneur de Ranchicourt, Divion, Menil, Furne, Bondu, Vasquechal, Tamiz.
Brüsszelben nőtt fel, az Infanta Isabella udvarában . 1626-ban gyalogos századot kapott. 1633-ban apja Párizsba küldte tanulni, ahonnan 1637-ben a savoyai herceg udvarába költözött. A következő évben von Rietberg gróf ezredének kapitánya lett, akivel együtt harcolt Németországban, többek között Kreuznach 1640-es és Dorstein 1641-es elfoglalásakor. Ugyanebben az évben német gyalogezredet, 1643-ban pedig kormányzói tisztséget kapott Hammban , Márk megye fővárosában . Megvédte a helyi kolostori kolostort a helyi lakosság agressziójától, akik átvették a protestantizmust. Miután megerősítette a várost, meghiúsította a hesseniek és Königsmark tábornok svédeinek terveit , akik meg akarták támadni ezt a helyet.
1644 - ben a münsteri püspökség egyik fellegvárának számító Meppen kormányzója volt . A kampány befejeztével visszatért hammi posztjára. 1645-ben tábornokként kitüntette magát a második nordlingeni csatában , ahol a vesztfáliai körzet csapatait vezényelte, és több zászlót is elvitt, két golyót kapott a cuirassába. Von Mercy gróf halála, valamint van Gelen tábornagy és a holsteini herceg lovassági tábornokának a franciák általi elfogása után átvette a parancsnokságot a legyőzött hadsereg maradványai felett.
Kicsit később, a wimpfeni felderítés során még két golyót kapott a páncéljába. Visszatérve Hammba, az 1646-os és 1647-es hadjáratban megvédte Kelet-Fríziát Königsmark gróftól, aki 1648-ban kénytelen volt feloldani Meppen és Paderborn ostromát . Ugyanebben az évben kétszer segítette Lambois tábornokot : Neussban és Reninben , Munster közelében , majd 1648. szeptember 1-jén hivatalosan is előléptették Feldvachtmeister tábornokká .
1649-ben III. Ferdinánd császár kinevezte Bournonville-t kamarája nemesévé, a spanyol király pedig elrendelte a ház birtokainak visszavételét, amelyeket apja elítélése és elmenekülése után a brüsszeli számvevőszék elkobzott. A münsteri béke aláírása után visszatért birtokaiba, ahol német gyalogezredet toborzott, és átadta testvérének, de Barlin vikomtnak .
1650-ben Württemberg hercegével együtt megtámadta Franciaországot, hogy segítse Condé hercegét , akinek hadseregében a spanyol tüzérséget és gyalogságot irányította. Részt vett Rethel és Rocroix ostromában , ahol súlyos lövedék-sokkot kapott, és egy muskétagolyó átszúrta a kalapját, beakasztotta a fülét. 1654-ben nagy bátorsággal lépett fel Arras védelmében , és amikor a franciák áttörték a védelmi vonalakat, ő volt az utolsó, aki elhagyta a lövészárkot és visszavonult Cambrai felé . A következő évben négy hónapig védte Condét, és csak Vilmos Leopold főherceg parancsára adta át a helyet . Harmincegy napig kitartott az ostromlott Valenciennes -ben, időt hagyva ezzel Juan osztráknak és Condé hercegének, hogy megmentsék.
1658. július 12-én Madridban a spanyol király Bournonville herceg címet adományozott neki, ezzel a rangra emelve a brabanti Bugenhout rendfőnökét . Ezt megelőzően Sándort Bournonville hercegnek hívták , bár ezt a címet és a ház francia tulajdonát apja 1651-ben hivatalosan átruházta második fiára, Ambroise -ra . A francia-spanyol háború befejezése után, 1660. szeptember 24-én XIV . Lajos a Louvre-ba érkezett hercegnek ugyanazokat a kitüntetéseket részesítette udvarában, mint testvérét. Másnap a testvérek aláírták a birtokügyletről szóló megállapodást, amelynek értelmében a herceg francia seignures-eket engedett át öccsének.
A jogtudományok egy bizonyos doktora által FIC kezdőbetűkkel kiadott érdekes füzet, az év és a hely feltüntetése nélkül, a jogcím és a birtok körüli konfliktusnak szentelve "Bocsánatkérő védelem vagy tények származtatása Sándor monsignor, uram, herceg számára" címmel. Bournonville herceg, Henin gróf pedig Ambroise de Bournonville monsignor ellen, második bátyjával, akit Franciaország hercegének és társának neveztek ki, a királynő udvarmesterévé és Párizs kormányzójává."
1666. május 21-én II. Károly kinevezte "kedves és odaadó unokatestvérét" Artois kormányzójává és főkapitányává . 1667-ben a háború kiújult , és Bournonville több francia konvojt elfogott.
A holland háború kitörésével 1672-ben Brüsszelbe hívták, ahol erődítmények javításával foglalkozott, majd Németországba küldték a császár segítségére. 1672. augusztus 6-án felügyelővé léptették elő , és Brandenburg választófejedelmével együtt tevékenykedett Paderborn környékén .
Az 1673-as hadjáratban a császári generalissimo , Montecuccoli herceg parancsnoksága alatt tevékenykedett, akinek távollétében aktívan részt vett Bonn ostromában . Ugyanebben az évben megkapta a Lipót Császár Kamara nemesi tisztét.
1674-ben megakadályozta, hogy a franciák ostromolják Limburgot , majd Pfalzba küldték , ahol a birodalmiak sinsheimi veresége után összegyűjtötte a hadsereg maradványait és a Rajna jobb partjára vitte őket a Strasbourg mentén. híd. Enzheimnél október 4-én Turenne , 1675. december 29-én Mühlhausen , 1675. január 5-én Turkheim verte le . 1675-ben Montecuccoli kezétől megkapta az 1672-ben adományozott Aranygyapjú Rend láncát.
1676-ban a spanyol király Katalóniába hívta , ahol tábornagyként és a katonai tanács tagjaként szolgált. 1677 - ben a messini felkelés leverésére küldték . A város melletti partraszállás, a környező erődök birtokbavétele és Messina blokádja arra kényszerítette a lázadókat, hogy hódoljanak a királynak. A következő évben Katalónia alkirályává nevezték ki , ahol főkapitányként csapatokat is irányított . 1684-ben vereséget szenvedett a Ter folyón vívott csatában , ami után a franciák sikertelenül ostromolták Gironát . 1686 - ban Navarra alkirályává nevezték ki . Meghalt Pamplonában; szívét ennek a városnak a templomában helyezték el, a holttestet Brüsszelbe szállították, és a karmelita templom családi sírjában temették el .
Anselm atya szerint a herceg jól ismerte a matematikát, a falerisztikát és a történelmet, valamint számos más tudományt.
Család
Felesége (1656.05.03.): Jeanne Ernestine Francoise d'Arenberg (1628.09.04 - 1663.10.10), Philippe-Charles d'Arenberg herceg és Isabelle-Clair de Berlaymont lánya. Meghalt a szülésben
Gyermekek:
- Anna-Marie-Francoise de Bournonville (1657-1727. február 8.). Férj (1672.10.25.): Philippe-Emmanuel-Ferdinand de Croy (1641-1718), de Solre herceg
- Alexander Ernest de Bournonville (1658.11.05–25.)
- Alexandre Charles Francois de Bournonville (1659. április 2. – 1660. szeptember)
- Isabella-Teresa de Bournonville (1660.05.20-). Férj (1678): Cosmos-Claude Philippe d'Ongny, Comte de Cupigny
- Alexandre-Albert de Bournonville herceg (1662.04.16-1705.09.03). Felesége (1682.08.29.): Charlotte-Victoria d'Albert de Luyne (1667-1701), Louis-Charles d'Albert , de Luyne herceg és Anna de Rogan-Montbazon lánya
- Marie Francoise de Bournonville (1663.09.20-1742). Férj (1694.02.3.): Claude de Richardeau, Comte de Cammerage (1663-1701)
| [műsor] Wolfgang-Guillaume de Bournonville ősei | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Irodalom
- Pere Anselme . A francia királyi ház története és időrendje. TV - P. : Companie des Librairies, 1730., p. 821-822, 839-840
- Défense apologétique ou Déduction de fait pour Monseigneur Alexandre sire, duc, et Prince de Bournonville, comte de Hennin, contre Monseigneur Ambroise de Bournonville son frere second, nommé Duc, & Pair de France, Chevalier d'honneur, de le Gou Reyneur Párizs, 16? [egy]
- Nobiliaire des Pays-Bas et du comte de Bourgogne. - TI - Gand: F. et T. Gyselinck, 1865, pp. 288-289
- Pinedo y Salazar J. de. Historia de la Insigne Orden del Toison de Oro. TI - Madrid: Imprenta Real, 1787. , p. 408
- Schmidt-Brentano A. Kaiserliche und kk Generale (1618-1815). — Osterreichisches Staatsarchiv, 2006. . — S. 14 [2]
Linkek
- Armorial des Chevaliers de la Toison d'Or - heraldique-europeenne.org
- CHEVALIERS DE LA TOISON D'OR - MAISON DE HABSBOURG (HABSBURG HÁZA)
 Szótárak és enciklopédiák | |
|---|---|
| Genealógia és nekropolisz | |
| Bibliográfiai katalógusokban |
- ↑ 1 2 Pas L.v. Genealogics (angol) - 2003.