Bureysky kerületben

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. december 12-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 6 szerkesztést igényelnek .
kerület / önkormányzati kerület
Bureysky kerület
Bureysky városi körzet
Címer
49°48′07″ s. SH. 129°52′16″ K e.
Ország  Oroszország
Tartalmazza Amur régió
Adm. központ rp Novobureisky
Az önkormányzati körzet vezetője Litvinov Andrej Vladimirovics (2014. szeptember 14-én megválasztva) www.amur.vybory.izbirkom.ru
Történelem és földrajz
Az alapítás dátuma 1935
Négyzet 7094,86 [1]  km²
Időzóna MSK+6 ( UTC+9 )
Népesség
Népesség

↘ 17 582 [2]  ember ( 2021 )

  • (2,29%)
Sűrűség 2,48 fő/km²
Nemzetiségek oroszok
Vallomások Ortodox keresztények
Hivatalos nyelv orosz
Hivatalos oldal
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Burejszkij körzet  közigazgatási -területi egység ( kerület ) és Burejsky Municipal Okrug ( községi körzet ) önkormányzata Oroszország Amur megyében .

Közigazgatási központ: ipari település (városi jellegű település) Novobureisky .

Az Amur régió 2020. december 24-i 665-OZ számú törvényével 2021 januárjában az önkormányzati körzetet önkormányzati körzetté alakították [3] , 2021-ben pedig az önkormányzati körzetet közigazgatási-területi egységként hagyták jóvá a Charta és a közigazgatási-területi szerkezetről szóló törvény [4] [5] , a közigazgatási-területi egységek és települések nyilvántartásában járásként szerepel [6] .

Földrajz

A Bureysky kerület az Amur régió délkeleti részén található . Északon a régió Romny körzetével , északkeleten a Habarovszk Területtel , délen és délkeleten a régió Arkharinszkij kerületével , délnyugaton Rajcsihinszk város városi kerületével és a Mihajlovszkij kerülettel határos . a régió északnyugati részén, a régió Zavitinsky kerületében . A terület körülbelül 7,1 ezer km².

A Bureya körzet az Amur folyó bal partjának nyolc kilométeres szakaszát foglalja magában a Bureya folyó torkolata felett , ahol az orosz-kínai államhatár áthalad .

Természet

A Bureya folyó a Cheugda , Dikan, Tyukan, Kivda mellékfolyóival áthalad a kerület területén. A kerületben 494 614 hektár erdőalap található. Az erdő főleg északon található. Délen a lágyszárú növényzet dominál. Az állatvilágot mosómedve kutya, farkas, oszlop, róka, medve, vaddisznó, gímszarvas, őz, a madarak között a nyírfajd, a mogyorófajd képviseli. Folyókban és tavakban kárász, ponty, csuka, harcsa, tajmen, ősz, gugli, menyecske, lenok.

A "Bureisky" természeti park a kerület területén található.

Ásványok

A régió gazdagságát olyan ásványok teszik ki, mint a márványos mészkő és dolomit, ásványi festékek, építési homok, kavics, zeolit, barnaszén.

Történelem

A körzet 1935 -ben jött létre a Hingano-Arkharinsk körzet felosztása eredményeként, központja Bureya faluban volt . 1944. május 23-án a járásból kivonták Raicsichinszk és Kivdinszkij munkástelepüléseket : az első regionális alárendeltségű város lett, a második pedig közigazgatási alárendeltségbe került hozzá [7] . 1963 februárjában Novobureisky városi jellegű település lett a járás közigazgatási központja .

2005. november 11- én az Amur régió 92-OZ számú törvényének [8] megfelelően 11 önkormányzat alakult a körzet területén: 3 városi és 8 vidéki település.

Népesség

Népesség
1959 [9]1970 [10]1979 [11]1989 [12]2002 [13]2009 [14]2010 [15]
22 236↗ 26 091↗ 26 986↗ 29 651↘ 28 211↗ 28 606↘ 24 021
2011 [16]2012 [17]2013 [18]2014 [19]2015 [20]2016 [21]2017 [22]
↘ 23 966↘ 23 332↘ 22 775↘ 22 156↘ 21 761↘ 21 299↘ 20 680
2018 [23]2019 [24]2020 [25]2021 [2]
↘ 20 341↘ 19 888↘ 19 393↘ 17 582
Urbanizáció

A városi területeken (Bureya, Novobureisk és Talakan dolgozó települések ) a kerület lakosságának 81 %-a él.

Önkormányzati-területi struktúra

A Bureysky kerület 11 települést foglalt magában , köztük 3 városi települést és 8 vidéki települést [26] [27] :

Nem.Községközigazgatási
központja
Települések száma
_		Népesség
(fő)		Terület
(km²)
1e-06Városi települések:
egymunkatelepülés (városi település) Bureyamunka település Bureyanégy↘ 4134 [25]345,90 [1]
2működő település (városi település) Novobureiskyipari település Novobureisky2↘ 7435 [25]484,50 [1]
3ipari település (városi település) Talakanipari település Talakanegy↘ 4139 [25]2673,45 [1]
3.000002Vidéki települések:
négyAlekszejevszkij községi tanácsAlekszejevka falu2↘ 321 [23]264,42 [1]
5Vinogradovsky községi tanácsVinogradovka faluegy↘ 438 [23]147,63 [1]
6Doldykansky községi tanácsDoldykan faluegy↘ 369 [23]678,84 [1]
7Malinovszkij községi tanácsMalinovka falu3↘ 1284 [23]240,47 [1]
nyolcRaychikhinsky falu tanácsaBezernoye falu2↘ 515 [23]227,44 [1]
9Rodionovszkij községi tanácsRodionovka falu3↘ 373 [23]1677,45 [1]
tízStaroraychikhinsky községi tanácsStaraya Raychikha faluegy↘ 324 [23]114,29 [1]
tizenegyUszpenovszkij községi tanácsUszpenovka falu2↘ 292 [23]240,47 [1]

Települések

A Bureysky kerületben 22 település található.

Közlekedés

Vasúti közlekedés

A Transzszibériai Vasút ( Transz-Baikal Railway ) a Bureya kerületen halad át .

A Bureya vasútállomásról egy vonal indul a Progress és Raychikhinsk felé .

Gépjármű szállítás

Az R-297 "Amur" szövetségi autópálya áthalad a kerület területén , híd épült a Bureya folyón .

A kerületen belüli úthálózat jól fejlett.

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Amur régió. Az önkormányzat teljes földterülete . Letöltve: 2016. július 11. Az eredetiből archiválva : 2015. július 5..
  2. ↑ 1 2 3 4 5 5. táblázat: Oroszország lakossága, szövetségi körzetek, az Orosz Föderációt alkotó egységei, városi körzetek, önkormányzati körzetek, önkormányzati körzetek, városi és vidéki települések, városi települések, 3000 vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . A 2020-as összoroszországi népszámlálás eredményei . 2021. október 1-től. 1. kötet. Populáció mérete és eloszlása ​​(XLSX) . Letöltve: 2022. szeptember 1. Az eredetiből archiválva : 2022. szeptember 1..
  3. ↑ Az Amur régió 2020. december 24-i 665-OZ számú törvénye „Az Amur régió Burejszkij körzetének vidéki településeinek átalakításáról az Amur régió Bureysky önkormányzati körzetének újonnan alakult önkormányzatává” . Letöltve: 2021. január 8. Az eredetiből archiválva : 2021. január 10.
  4. ↑ Az Amur régió chartája (alaptörvény) . Letöltve: 2021. március 11. Az eredetiből archiválva : 2021. január 09.
  5. ↑ Az Amur régió közigazgatási-területi szerkezetével kapcsolatos kérdések megoldási eljárásáról, Amur régió 2005. december 23-i 127-OZ törvénye . Letöltve: 2018. november 13. Az eredetiből archiválva : 2018. november 13.
  6. ↑ Az Amur régió közigazgatási-területi egységeinek és településeinek nyilvántartása
  7. ↑ Információs üzenetek // A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Vedomoszti. - 1944. - 33. szám (293). - 4. o.
  8. ↑ Az Amur régió 2005. november 18-i törvénye, 92-OZ. A határok megállapításáról és a Bureysky járás önkormányzatának és az azon belüli településeknek a megfelelő státusz megadásáról (elérhetetlen link) . Letöltve: 2014. július 24. Az eredetiből archiválva : 2014. október 22.. 
  9. ↑ 1959-es szövetségi népszámlálás. A városok és más települések, körzetek, regionális központok és nagy vidéki települések tényleges népessége 1959. január 15-én az RSFSR köztársaságaiban, területein és régióiban . Letöltve: 2013. október 10. Az eredetiből archiválva : 2013. október 10..
  10. ↑ 1970-es szövetségi népszámlálás. A Szovjetunió városainak, városi jellegű településeinek, kerületeinek és regionális központjainak tényleges lakossága az 1970. január 15-i népszámlálás szerint a köztársaságokra, területekre és régiókra vonatkozóan . Hozzáférés dátuma: 2013. október 14. Az eredetiből archiválva : 2013. október 14.
  11. ↑ 1979-es szövetségi népszámlálás. Az RSFSR, autonóm köztársaságok, autonóm régiók és körzetek, területek, régiók, körzetek, városi települések, faluközpontok és 5000 főt meghaladó lakosságú vidéki települések tényleges lakossága .
  12. ↑ 1989-es szövetségi népszámlálás. A Szovjetunió, az RSFSR és területi egységeinek lakossága nemek szerint . Archiválva az eredetiből 2011. augusztus 23-án.
  13. ↑ 2002-es összoroszországi népszámlálás. Hangerő. 1, 4. táblázat. Oroszország lakossága, a szövetségi körzetek, az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok, körzetek, városi települések, vidéki települések - járási központok és 3 ezer vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . Archiválva az eredetiből 2012. február 3-án.
  14. ↑ Az Orosz Föderáció állandó lakosságának száma városok, városi típusú települések és kerületek szerint 2009. január 1-jén . Hozzáférés dátuma: 2014. január 2. Az eredetiből archiválva : 2014. január 2.
  15. ↑ Összoroszországi népszámlálás 2010. Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, falusias települések lakossága
  16. ↑ Amur régió. Becsült lakónépesség 2009. január 1-2014
  17. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint. 35. táblázat Becsült lakónépesség 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 31. Az eredetiből archiválva : 2014. május 31..
  18. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16.
  19. ↑ 33. táblázat Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2014. január 1-jén . Letöltve: 2014. augusztus 2. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 2..
  20. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6..
  21. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8.
  22. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31.
  23. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén . Letöltve: 2018. július 25. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26.
  24. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2019. január 1-jén . Letöltve: 2019. július 31. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2.
  25. ↑ 1 2 3 4 Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2020. január 1-jén . Letöltve: 2020. október 17. Az eredetiből archiválva : 2020. október 17.
  26. ↑ Az Amur régió 2005. november 18-i N 92-OZ törvénye "A határok megállapításáról és a megfelelő státusz megadásáról a Bureysky kerület önkormányzata és az azon belüli települések számára" . Letöltve: 2019. március 11. Az eredetiből archiválva : 2017. szeptember 16.
  27. ↑ Népesség a 2010-es népszámláláskor (elérhetetlen link) . Letöltve: 2013. július 13. Az eredetiből archiválva : 2016. március 5.. 
  28. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 Az Amur régió állandó lakosságának becslése városok és körzetek szerint (2018. március 14.). Az eredetiből archiválva : 2018. március 18.

Linkek

 Bureysky kerület települései (települési körzet)
Közigazgatási központ Novobureisky Alekszejevka Astashikha Tó nélküli Névtelen Bureya Vinogradovka Gomelevka Doldykan Kivdo-Tyukan Vörösbegy Muravka Nyikolajevka Igaz Raychikha Rodionovka Szemjonovka Öreg Raychikha Talakan Három folyó Tucan Uszpenovka Ust-Kivda
 Bureysky kerület önkormányzatai (amíg 2021-ben meg nem szüntetik őket)
Városi települések: működő település (városi település) Bureya működő település (városi település) Novobureisky ipari település (városi település) Talakan Vidéki települések: Alekszejevszkij Falutanács Vinogradovsky községi tanács Doldykansky községi tanács Malinovszkij községi tanács Raychikhinsky falu tanácsa Rodionovszkij községi tanács Staroraychikhinsky községi tanács Uszpenovszkij községi tanács
 Amur régió
Városok regionális alárendeltség Belogorsk MEGY adm. c. Blagovescsenszk MEGY Zeya Raychikhinsk MEGY Ingyenes Tynda Shimanovszk kerületi alárendeltség Skovorodino önkormányzaton belül Zavitinszk DE Ciolkovszkij
város Előrehalad MEGY
Önkormányzati kerületek Belogorszkij Bureisky Zavitinszkij Ivanovszkij Romnenszkij Tyndinsky
kerületek Arkharinszkij Blagovescsenszkij Zeya Konsztantyinovszkij Magdagachinsky Mazanovszkij Mihajlovszkij október Szvobodnyenszkij Szelemdzsinszkij Seryshevsky Szkovorodinszkij Tambov Shimanovsky