Mocsaras talajok

A láptalajok  olyan talajok , amelyekben nagy mennyiségű le nem bomlott és félig lebomlott növényi maradvány ( tőzeg ) található, amelyek tartós túlzott nedvesség hatására felhalmozódnak bennük.

Formáció

A láptalajok a talajképződés lápfolyamatának hatására alakulnak ki , a légköri és pangó talajvíz túlzott nedvességtartalmával . Az ilyen talajok képződési folyamatának összetevői a tőzegképződés (a növényi maradványok és a humusz felhalmozódása, ami oxigénhiányt és az anaerob folyamatok kialakulását okozza) és a gleying (a mangán és a vas redukciójával kapcsolatos biokémiai folyamat ). Ez a folyamat különböző gombák és baktériumok kötelező részvételével megy végbe . A talaj sötét ( szürke ) árnyalatú [1] .

Osztályozás

A láptalajokat a rájuk jellemző tőzegképződés és gleyesedés fejlettségi foka szerint tőzegre (50 cm -nél nagyobb tőzegréteg), tőzeg-agyagra (50 cm-nél kisebb tőzegréteg, alatta gleyhorizont) osztják. és iszapos láp, amelyben egy összefüggő réteg nincs tőzeg. Gazdasági szempontból a láptalajokat általában savas, semleges és lúgos, valamint szolonchako- , szolonyec-, karbonát- és vastartalmúra osztják.

Használat

Lecsapolás és agromeliorációs intézkedések végrehajtása után a láptalajok magas termőképességű mezőgazdasági területekké válhatnak . Nagy hozamot hoznak zöldségből , burgonyából , évelő füvekből , kenderből és más növényekből. Mezőgazdaságra a síkvidéki mocsarak talajai a legalkalmasabbak . A tőzeget legjobb műtrágyaként vagy komposztként használni [1] .

Földrajz

A mocsári talajok Eurázsia [2] északi részén , a tajga-erdő és a tundra övezetében elterjedtek, mintegy 3923 ezer km 2 -t foglalnak el [3] .

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 21. Mocsári talajképző folyamat. Láptalajok. . StudFiles. Hozzáférés időpontja: 2019. szeptember 14.
  2. ↑ Ukrán Szovjet Enciklopédia: 12 kötetben / szerk. M. Bazhan. - 2. kiadás - M .: Az USE fő kiadása, 1974-1985.
  3. ↑ Mocsári talajok . Studref. Hozzáférés időpontja: 2019. szeptember 18.