| Artsvi Henrik Bakhchinyan | |
|---|---|
| Születési dátum | 1971. január 21. (51 évesen) |
| Születési hely |
|
| Állampolgárság (állampolgárság) | |
| Foglalkozása | Örmény , filmkritikus , történész , fordító , lexikográfus , filmkritikus |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Bakhchinyan Artsvi Henrikovich (született 1971 -ben , Jerevánban ) armenológus , filmkritikus, történész, író és fordító. A filológia kandidátusa.
Az Örmény Köztársaság Nemzeti Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatója (Department of Armenian Communities and Diaspora). Tanulmányozza az örmény nép képviselőinek hozzájárulását a világ civilizációjához, együttműködik tudományos publikációkkal és Örményország ("Interlocutor of Armenia", "Azg"), Oroszország ("Other Shores"), valamint az angol nyelvű örmény sajtóval. az USA-ból. Ő az „Armenological Yearbook Haigazyan” ( Bejrút ) és az „Orer” magazin ( Prága ) képviselője Örményországban. Az első életrajzi útmutató - "Származási örmények", Bakhchinyan 1993 -ban jelent meg Jerevánban.
2001 óta - a Filmkritikusok és Filmújságírók Nemzetközi Szövetsége ( FIPRESCI ) örmény szervezetének alelnöke, számos nemzetközi filmfesztivál zsűrijének tagja.
Az alapítás éve (2004) óta együttműködik a Jereváni Nemzetközi Filmfesztivál " Arany Kajszi "-val.
2001-2009 között tagja volt a "Hover" (tenor) kamarakórusnak, amelynek felvételei Atom Egoyan "Ararat" című filmjében szerepelnek .
Fordításokkal is foglalkozik (angol és svéd nyelvről örményre és fordítva). 2010-ben az ő kezdeményezésére jelent meg külön könyvként Elda Green örmény írónő „Kezek” című története a világ 35 nyelvén, később Hovhannes angol nyelvű író „Tengeri táj anyám napján” című verse. A Pilikyan külön könyvként jelent meg 20 nyelven (Jereván, 2012). 2012-ben jelent meg George Burnutyan amerikai történész „A Brief History of the Armenian People” című munkája angolról örményre fordításában . A sajtóban is megjelent versekkel, most már történetekkel. A kritikusok által nagyra értékelt két regény szerzője - "Muchik külföldi örményországból" (2017) és a "Chakhtchavani Khnaz" (2019). [1] [2] [3] Az első regény orosz nyelvű fordítása a " Literary Armenia " folyóiratban jelent meg (2019. 1. és 2. szám, fordítás: Valerij Gaszparjan) "Szenvedély az örmény külföldi muchikért" címmel. ".