Baroti Dávid | |
---|---|
Születési dátum | 1739. április 10 |
Születési hely | |
Halál dátuma | 1819. november 22. (80 évesen) |
A halál helye |
|
Állampolgárság (állampolgárság) | |
Foglalkozása | költő |
A Wikiforrásnál dolgozik | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Idézetek a Wikiidézetben |
David Baroti Sabo ( magyarul Baróti Szabó Dávid ; 1739 . április 10. , Barot (ma Baraolt , Románia ) - 1819 . november 22. , Wirth , ma Szlovákia ) - magyar műfordító, filológus, tanár és költő.
1757. november 30-án lépett be a jezsuita rendbe , novíciusként Trencsénbe küldték, 1759-től 1760-ig Székesfehérváron tanult ógörögöt és latint , majd 1760-tól 1763-ig Tirnauban filozófiát . 1763-1764-ben a kolozsvári gimnáziumban tanított , 1764-1765-ben Egerben versmondó és vasárnapi igehirdető volt . 1765 és 1770 között a kassi egyetemen tanult teológiát, és végül pappá szentelték.
1771-től Nagyváradon , majd Bestetsebanjében (1772-1773), 1773-tól (a jezsuiták tevékenységének betiltása után) Komáromban , 1777- től Kasson tanított retorikát és költészetet . 1788-ban Kazinczy barátaival, Kazinczy Ferenccel és Bačany Jánossal hozzáfogott a Magyar Múzeum ( Maďarské múzeum ) című irodalmi folyóirat kiadásához , amely 1792-ig az irányítása alatt állt. 1799-ben 600 forintos nyugdíjjal nyugdíjba vonult Wirthbe, ahol húsz év múlva meghalt.
Két legfontosabb műve Milton (" Elveszett paradicsom ") és Vergilius (" Aeneis " és eklogák, 1810-1813) magyar nyelvű fordítása. Baroti írt egy nyelvtant és egy meglehetősen teljes magyar nyelvszótárt is. Emellett a magyarok törökök felett aratott győzelmeit énekelte.