Bakino (Aleksandrovszkij kerület)

Falu
Bakino
56°20′03″ s. SH. 38°58′45″ K e.
Ország  Oroszország
A szövetség tárgya Vladimir régió
Önkormányzati terület Aleksandrovskiy
Vidéki település Andreevskoe
Történelem és földrajz
Első említés 1550
Időzóna UTC+3:00
Népesség
Népesség ↘ 112 [1]  ember ( 2010 )
Digitális azonosítók
Irányítószám 601619
OKATO kód 17205000016
OKTMO kód 17605404116

Bakino egy falu Oroszország Vlagyimir régió Aleksandrovszkij önkormányzati körzetében, az Andrejevszkij vidéki település része .

Földrajz

A falu Andrejevszkij központjától 10 km -re délre, Alekszandrovtól pedig 19 km-re délkeletre található .

Történelem

A Trinity Lavra archívumában megőrizték az erőd adásvételi okiratának másolatát, amely szerint Bakino falut Dudkino, Samotekino, Bunkovo, Bolkhovka és Tatarinova falvakkal 1550-ben a Szentháromság megvásárolta. -Sergius kolostor a Chulkov testvérektől 1300 rubelért. De a patriarchális fizetési könyvekben 1629-től Bakino szuverén palotafaluként szerepel. A Bakin község templomáról szóló hírek a 17. század elejére nyúlnak vissza, az 1628-as patriarchális fizetési könyvek Csodatévő Szent Miklós templomként említik. 1708-ban Fjodor Grigorjev papot és 169 plébániai bíróságot soroltak fel ennél a templomnál, 1724-ben a romlás miatt a templomot újjáépítették, és ugyanennek a szentnek a nevére szentelték fel kápolnával Szent Alekszej, az Isten embere nevében. . 1799-ben Bakuban is felkerült a Csodaműves Miklós nevére épített templom a Szent Alekszej, az Isten embere nevére épített oldalkápolnával, egy emeletes faépülettel. E fatemplom helyett 1828-ban a plébánosok kőtemplomot építettek ugyanilyen harangtornyal. A templomban három trón volt: a hidegben Csodatévő Szent Miklós és Szent Alekszej, az Istenember nevében, a meleg kápolnában Péter és Pál szent apostolok nevében. 1896-ban az egyházközség Bakina faluból és Dudkin és Truskov falvakból állt, amelyekben 590 férfi és 578 női lélek élt. A községben zemsztvo népiskola működött, 1892-93-ban 51 tanuló volt [2]

A szovjet hatalom éveiben a bakui templom teljesen megsemmisült.

A 19. és a 20. század első negyedében a falu az Alekszandrovszkij járás Andrejevszkaja volosztjához tartozott .

1929 óta a falu az Aleksandrovszkij járás bakui községi tanácsának , később az Elkinszkij községi tanácsnak a központja .

Népesség

Népesség
1859 [3]1897 [4]1905 [5]1926 [6]2002 [7]2010 [1]
784↗ 874↗ 951↘ 752↘ 127↘ 112

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Összoroszországi népszámlálás 2010. A Vlagyimir régió lakossága települések szerint . Letöltve: 2014. július 21. Az eredetiből archiválva : 2014. július 21..
  2. ↑ Dobronravov, Vaszilij Gavrilovics. A Vlagyimir Egyházmegye templomainak és plébániáinak történeti és statisztikai leírása: Issue. 2-4 / ösz. V. Dobronravov; [NÁL NÉL. Berezin]. - Vlagyimir, 1893-1898. - 3 t . Letöltve: 2017. január 23. Az eredetiből archiválva : 2017. április 28..
  3. ↑ Az Orosz Birodalom lakott helyeinek listája. VI. Vlagyimir tartomány. Az 1859-es értesülések szerint / Feldolgozva az Art. szerk. M. Raevsky . — Belügyminisztérium Központi Statisztikai Bizottsága. - Szentpétervár. , 1863. - 283 p.
  4. ↑ Vlagyimir tartomány, az első általános népszámlálás 1897-ben . Az eredetiből archiválva : 2012. március 1.
  5. ↑ Vlagyimir tartomány lakott helyeinek listája . — Belügyminisztérium Központi Statisztikai Bizottsága. - Vlagyimir, 1907.
  6. ↑ A Vlagyimir tartomány népszámlálásának előzetes eredményei. 2. szám // 1926. évi szövetségi népszámlálás / Vlagyimir Tartományi Statisztikai Osztály. - Vlagyimir, 1927.
  7. ↑ A 2002. évi összoroszországi népszámlálás adatai: 02c. táblázat. M .: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, 2004.

Linkek