Ahtsu | |
---|---|
Elhelyezkedés | |
43°36′15″ é SH. 40°02′16 hüvelyk e. | |
Ország | |
Az Orosz Föderáció tárgya | Krasznodar régió |
Ahtsu | |
Ahtsu | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Az Akhtsu egy szurdok a Kaukázusban , Szocsi város Adler kerületének területén, a Krasznodar Területen .
A szurdok nevének eredetének több változata is létezik: az abház Aakhyts - "déli lejtő"; az abház Ahuatsa - "hegyi hely". Van egy olyan feltételezés is, hogy a nevet „fognak”, „agyarnak” (éles szikla, csúcs) fordítják. Egy másik változat szerint a név Abaza , és azt jelenti, hogy "a hely, ahol a villám csapott".
A mészkőréteg felemelkedése körülbelül 20 millió évvel ezelőtt kezdődött és ma is tart. De emelkedve az Akhtsu gerinc elkezdte elzárni a Mzymta hegyi folyó útját. Ahogy a gerinc emelkedik, a folyó egy átmenő szurdokot vág benne. Az ösvény 34. kilométerén található a szurdok legkeskenyebb pontja. A fő masszívumtól repedéssel elválasztott hatalmas szürke szikla lógott a csobogó folyó fölött, és azzal fenyegetett, hogy súlyával eltorlaszolja. Ezen a helyen 1968. január 13- án egy omlás történt, amely elzárta a folyót, és megjelent egy 18 m mélységű tó, amely 5-7 év elteltével a folyó a keletkezett gátat felmarta, és a tó eltűnt [1] .
A folyó völgyének egyik szakaszán található . Mzymta és az Akhtsu folyók (a Mzymta jobb oldali mellékfolyója). A szurdok bejárata, ha Adlerből Krasznaja Poljana felé halad , a kolostor falu közelében található .
A felső jura tenger fenekén több mint százmillió évvel ezelőtt lerakódott, legalább ezer méter vastag mészkőrétegek óriási ív formájában íveltek, és csaknem egy kilométer magasra emelkedtek.
Hossza 3 km, mélysége a legmélyebb helyen 800 m, szélessége a fenék mentén 20-30 m. Ez az egyik legmélyebb sebhely, amely a Kaukázus arcát vágja. Az út a szurdok puszta falába vájt kőpárkányon halad. Egyrészt egy durva mészkőszikla szédítő magasságba emelkedik, másrészt egy komor szakadékba borul, ahol a Mzymta folyó süketen zúg.
Zátonymészkövekből áll.
A szurdok teljes felületén elsősorban szervesanyaggal telített lombos, bükkös és fenyőerdők nőnek. Az erdő sűrűsége magas, a jó páratartalom miatt.
A szurdokon belüli Mzymta folyó csatornájában jó ívóhelyek voltak a lazachalak számára. A fekete-tengeri lazac hossza eléri a 110 cm-t, súlya pedig meghaladja a 25 kg-ot. Március-májusban lép be a folyóba, és október közepétől kezd ívni. Az ívásra készülő nőstény speciális fészket rak a kavicsokba. Az ívás után a fekete-tengeri lazac, más lazacféléktől eltérően, nem pusztul el, hanem még néhány évig bekerül a folyóba ívás céljából. A fiatalkorúak második életévükben mennek tengerre.
Szocsi Nemzeti Park | ||
---|---|---|
Hegyláncok és csúcsok : | ||
Szurdokok és kanyonok : |
| |
Barlangok : |
| |
Vízesések : |
| |
Régiségek és történelmi emlékek : |
| |
Egyéb: |
|