Ataev, Pulat

Pulat Ataev
Születési dátum 1923. április 30( 1923-04-30 )
Halál dátuma 2000. december 12. (77 évesen)( 2000-12-12 )
Affiliáció  Szovjetunió
A hadsereg típusa gyalogság
Több éves szolgálat 1942-1947 _ _
Rang
művezető
Csaták/háborúk A Nagy Honvédő Háború
Díjak és díjak
Honvédő Háború 1. osztályú rendje
Dicsőségrend, I. osztály Dicsőségrend II fokozat Dicsőségrend III fokozat

Pulat Ataev ( 1923. április 30. - 2000. december 12. ) - a Nagy Honvédő Háború résztvevője, a Dicsőség Rendjének teljes birtokosa (1944).

Életrajz

1923. április 30-án született Khujand városában, munkáscsaládban . 7. osztályt végzett, a leninabádi regionális nyomdában dolgozott szedőként.

1942-ben behívták a Vörös Hadseregbe a Leninabádi kerületi Leninabádi járási katonai nyilvántartási és besorozási hivatal, 1942 novemberétől a Nagy Honvédő Háború frontján volt.

1943. december 16-án Atajev közlegény, a 2. Ukrán Front 57. hadserege 52. lövészhadosztálya 127. különálló felderítő századának felderítő tisztjeként a Kirovográdi tartomány Petrovszkij járásában , Krasznokonstantinovka falu közelében vívott csatában behatolt. egy csoporttal az ellenséges vonalak mögött és megsemmisített egy géppuskás legénységet, 2 sebesült katonát vitt ki a harctérről. 1943. december 28-án 3. osztályú Dicsőségrendet kapott.

1944. február 5-én Kotovka falutól északra, a Gaivoronszkij körzetben , Kirovograd régióban, egy csoport felderítő betört egy ellenséges ásóba, megölt 2 ellenséges katonát és értékes dokumentumokat fogott el. Később, 1944. február 17-én éjjel a Kirovográdi tartomány Petrovszkij járásában található Bayrok község területén egy cserkészcsoporttal elfogott három német katonát. 1944. március 4-én 2. osztályú Dicsőségrendet kapott.

1944. március 28-án éjszaka a Nikolaev régió Domaninszkij körzetében található Bogdanovsky-farm közelében , egy felderítőcsoport tagjaként, az ellenséges katonák szétválasztása előtt 3 géppuskát semmisített meg, és hat ellenséges katonát foglyul ejtett. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége 1944. szeptember 13-i rendeletével a Dicsőségrend I. fokozatával tüntették ki, és a Dicsőségrend teljes jogú birtokosa lett.

1946-ban leszerelték, a leszerelés után visszatért hazájába. 1959-ben diplomázott a Pedagógiai Intézetben, később a Tádzsik Információs és Megvalósíthatósági Kutatóintézet osztályvezetőjeként dolgozott.

Irodalom