Az E spektrális osztály az aszteroidák egy osztálya , amely olyan objektumokat foglal magában, amelyek felülete ásványi anyagot, például enstatitot tartalmaz, és achondritokra hasonlíthat . Az aszteroidák meglehetősen nagy részét alkotják az öv belső részében , de az öv külső részében nagyon ritkák. Vannak azonban olyanok, amelyek meglehetősen távol találhatók az aszteroidaöv belső zónájától, például (64) Angelina . Feltételezik, hogy ezek egy nagyobb aszteroida külső rétegeinek maradványai.
Az ilyen spektrális típusú aszteroidák a legmagasabb albedóértékekkel rendelkeznek: felületük a rájuk eső napfény 50%-át képes visszaverni, a visszavert fény enyhén vöröses árnyalatú, a spektrumban nincsenek konkrét abszorpciós vonalak. Az entatit ásvány (ez a piroxén magas hőmérsékletű változata) vagy más, szabad (nem oxidált) vasat tartalmazó szilikátok, amelyek ezért az E osztályú aszteroidák részét képezhetik , ugyanazokkal a spektrális jellemzőkkel rendelkezik [1] .
Feltehetően ezek az aszteroidák a szülőtestek külső héjának töredékei. A legintenzívebb termikus és ütési feldolgozásnak vetették alá őket. Ezt valószínűleg megerősítheti az a tény, hogy az ebbe az osztályba tartozó aszteroidák maximális eloszlása a főöv belső határa közelében található [2] . Rendkívül kis méretűek. Ennek az osztálynak csak három képviselője éri el az 50 km átmérőt, a többiek nem haladják meg a 25 km átmérőt.
A legújabb tanulmányok szerint az E osztályú aszteroidákat további három alosztályra osztották:
2008. október 5- én az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája elrepült a (2867) Steins [3] aszteroida mellett . A készülék által továbbított spektrális adatok megerősítették, hogy az aszteroida összetétele gyakorlatilag vasmentes. Főleg magnéziumban gazdag ásványi anyagokból áll, mint például az ensztatit , piroxén , forszterit és földpát .
Szótárak és enciklopédiák |
---|
Az aszteroidák spektrális osztályai | ||
---|---|---|
Szén | ||
Szilícium | ||
Vas | ||
Egyéb |